Férfiszerepeim (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Az előzményeknek köszönhetően megszólításaim köre is kibővült: apa, apuci, fater, öreg, te, valamint az „adj egy kis zsebpénzt” elnevezésekkel. A családi fészek megteremtése kapcsán újabb halmazokba, és azok metszeteibe kerültem, úgy, mint: kérvényező, építtető, gazda, szomszéd, palimadár, valamint adóstárs. A teljesség kedvéért jelzem, hogy a munkavállalói, szülői munkaközösségi, választópolgári, sorkatonai, gépjármű tulajdonosi, pálinkafogyasztói, és önkéntes véradói mivoltomból fakadó elnevezéseim szintén súlyos jelentéstartalommal bírnak, ám ezek nem képezik jelen értekezés tárgyát.

Na és itt kezdődnek a problémáim, kedves Oldalbordák! A fene se érti, hogy úrnak például miért csak olyan esetekben szólítanak, amikor törvényi kötelezettség elmulasztása, adó-, és járulékügyi hiányosságok, közúti szabályszegések esetei forognak fenn. Nem tudom továbbá, hogy ki volt az, aki a drágám, kedvesem, egyetlenem, szívecském, cuncikám, és csődöröm szavakat száműzte a köznyelvből. Annak, a nem kevésbé galád személynek a kilétét is homály fedi, aki a társ, a partner, a szeretnivaló, az imádott, a vonzó, a bájos, az attraktív, a magával ragadó, stb. kategóriákat eltűntette az emberiség egyetemes ismeretanyagából. Dehát ezek nélkül nem működik a párkapcsolat, nem érezzük fontosnak magunkat, nem vagyunk teljesek, nem tudunk örülni a bajnoki címnek, és nem esik jól a sör! E globális összeesküvés eredményeképpen pedig nem maradnak más besorolások a férfiembernek, csak a kisportolt, lóvés, macsó, menő, vagány, cool, pöpec, karaj, vagy zsírkirály kategóriák. Ez az, amit összes hím-tag-társammal nem tűrhetünk tovább! Ezennel ellene mondunk a gonosz, lealacsonyító kategóriáknak! Le a skatulyákkal! Mi is arra az útra akarunk lépni, és úgy, ahogyan tették azt Önök is, kedves Egyenjogúak! Árulják el hát, Önök hogyan bírkóztak meg annak idején a kirekesztettséggel? Milyen furfanggal számoltak le a diszkriminációval? Mely cselekvési tervet ötlötték ki az erejükkel visszaélők ellenében? Sikeres harcuk okán, Önöknek már más a leányzó fekvése. Hiszen már részesülnek az egyenlő bánásmódban, már nem más mérce szerint vannak mérve, már elismerik a teljesítményüket. Ugyanazt a pozíciót, ugyanolyan eséllyel, ugyanannyi pénzért betölthetik, mint egyéb értelmes fajok egyedei, ugyebár.

Kérem Önöket, mint sokat tapasztalt Nőszemélyeket, ezegyszer méltassák jóindulatú figyelmükre a jajkiáltásunkat!

Eleget tenni a férfiellenes világ kívánalmainak ilyen formában tovább nem fogunk!
Addig is, míg ügyünk a nőtársadalom elméjében és/vagy lelkében pozitív elbírálásra kerül, természetesen elviseljük a ránk nehezedő szerepek terhét. Megkeményítjük szívünket a kihívások teljesítéséért, és acélosan tűrjük a fölénk tornyosuló lelketlen elvárás-cunamit.  

Ahogy kell. Ahogy elvárt. Ahogy szoktuk.
Férfiasan!  

Az Önök együttérzésére, nagylelkűségére, és jóindulatára bazírozva,
köszönettel:

Egy Ébredező Öntudatú Férfi,
alias alak, koma, pacák, hapsi, pasas, pali, muki, ipse, krapek, tag, ürge, figura, muksó, pasi, fickó, manus, hapek, mandró, fószer, fazon, csóka, csákó, hapi, pofa, személy, illető, arc…:-)