Ízérzés kapcsolata autoimmun betegségségekkel és a férfi nemzőképességgel

Minden nap találkozok gyermeket hiába váró, néha véglegesen meddőnek tartott házaspárokkal.  Nemrég történt, hogy sikertelen próbálkozás és számos vizsgálat után keresetek fel. A fiatalasszonynak és a férjének lényeges betegsége nem volt. Az ismételt találkozásunk során részletesen kikérdeztem mindkettőjüket az alkalmazott gyógyszereikről. Kiderült, hogy a férjnek évek óta volt magas koleszterinszintje, amelyre az ilyenkor szokásos gyógyszereket szedte, azt is elmondta, hogy az utóbb időben megváltozott ízérzése, az édes ízeket alig érzi, és lényegesen többet fogyaszt, ezért sokat is hízott!
Nem hagyott nyugodni az esetük, miért van ez? A szakirodalom tanulmányozása segített!

A koleszterinszint csökkentő gyógyszer elhagyása után az asszonyka áldott állapotba került!

Miért is fontos az ízérzés?

A nyelv elsősorban izomszövetből és kisebb részben mirigyekből felépülő szerv. Felületét szemölcsök borítják, és itt helyezkednek el az ízlelőbimbók is. Számos alapvető életfunkció során nélkülözhetetlen szerepe van: táplálkozás, beszéd, ízérzés, de pl. a nyelvgyökön található nyelvmandula az immunvédekezésben vesz részt. Az ízeket a nyelv különböző részein érezzük (1.ábra). A legújabb kutatások bizonyították, hogy az édes és a keserű íz elkülönítésében örökletes faktorok, gének játszanak szerepet. Arról is egyre több adat áll rendelkezésünkre, hogy ezek az ízérzetért felelős gének gyakran társulnak egyes betegségekkel (daganatok, anyagcsere betegségek, stb.). Nem véletlen az, hogy egyes emberek egyébként az egészség megőrzését szolgáló ételeket (pl. brokkoli) kellemetlennek (keserűnek) éreznek, és ezért nem fogyasztják, másokból viszont túl sokat is esznek! Az ízek érzése ugyanis megváltozhat és ez a változás bizonyos betegséggel való társulást is jelezhet. A legmeglepőbb megfigyelést japán kutatók tették az elmúlt év végén. Kimutatták, hogy nemcsak cinkhiányban, de egy bizonyos autoimmun idegrendszeri betegségben sem tudják a betegek az ízeket elkülöníteni. Ezt a jelenséget idegen szóval diszgeuziának hívjuk és érdekes módon az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségekben is megfigyelhető.

A „nyelvégés” (égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán) néha nagyon nehezen kezelhető betegség. Bizonyos vitaminok hiánya (A, B), hormonális változások, vészes vérszegénység, cukorbetegség lehetnek a háttérben, de gyakran észlelhető a reflux-betegség kísérő tüneteként is.

Az ízérzés csökkenése (hipogeúzia) vagy elvesztése (ageúzia) rendszerint a nyelvet érintő betegségekre vezethető vissza. A jelenség megfigyelése nem csak azért hasznos, mert korán felhívja a beteg és orvosa figyelmét a pajzsmirigy autoimmun betegségére, hanem azért is, mert a gyógyulás után az ízek érzése teljes mértékben helyreállítható.  Másrészt alkalmas lehet arra, hogy bizonyos betegségek iránti fogékonyságra felhívja az egyén, orvos figyelmét.

1. ábra

Az utóbbi hónapok rendkívül meglepő és érdekes kutatási eredményei alapján különös figyelmet szentelnek az édes íz érzékelésében fontos gén, az ún. TAS1R3 kutatásának. Ez a receptor gén ugyanis olyan fehérjéket termel, amely kimutatható az egészséges egerek spermiumában. Kísérletek bizonyították, hogy abban az esetben, ha a TAS1R3 receptor humán formáját clofibrát adásával gátolták, a hímek nemzőképtelenné váltak, mivel a spermiumok csak kisebb mennyiségben és kóros formában termelődtek. A sterilitás szerencsére gyorsan megszüntethető volt, ha a clofibratot elvonták a táplálékból (Mosinger B  és munkatársai: Genetic loss or pharmacological blockade of testes-expressed taste genes causes male sterility. PNAS | July 23, 2013 | vol. 110 | no. 30 | 12319–12324).

A megfigyelés azért is fontos, mert a clofibrat a fibrátok egyik képviselője, melyet gyakran szednek a betegek koleszterinszint emelkedése esetén, a magas koleszterin-, vagy trigliceridszint rendezésére. Meddő házaspárok esetében tehát gondolni kell erre a lehetőségre is! Ízérzésben szerepet játszó néhány gén a szervezet más részein is megtalálható, többek között a gyomorban, a belekben, a hasnyálmirigyben, petefészekben, a tüdőkben és az agyban. Nem kizárt tehát, hogy az ízérzésnek szerepe lehet a nők meddőségének kialakulásában is.

Fotó: jscreationzs/FreeDigitalPhotos.net