Magányos alfa-generáció, avagy a "digitális bébik" kora

Számos cikket, tanulmányt olvashatunk az X, Y, Z generációról, akiknek már valamilyen szinten közük volt az elektronikus térhez. A mai iskolások zöme a Z generáció tagja, akiket "digitális bennszülöttként" is definiálnak, hiszen mindennapjaikat átszövi a számítógép és az okoseszközök használata.

Miben más az alfa generáció?

Az alfa generációba tartoznak a 2010 után születettek. Kapcsolatuk a digitális világgal igen korai életszakaszukra kanyarodik vissza, egészen az anyaméhig. Ezek a gyerekek ugyanis már akkor felkerülnek a közösségi felületekre, amikor még javában pocaklakók. Hiszen ki ne szeretné tudatni a jó hírt a világgal? Az ultrahangkép mindennapos jelenség, és ez még csak a kezdet. Sok szülő dönt úgy, hogy megszületett gyermekének Facebook-profilt készít, hogy a családi képeken be tudja őt jelölni, de az is elképzelhető, hogy saját oldalán osztja meg, milyen szépen tud elszavalni egy-egy versikét. A szülők mindezzel hozzájárulnak, hogy gyermekük a digitális tér szerves részévé váljon.

A virtuális világban virtuális képességek fejlődnek...

A gyerekek agya 0–2 éves koruk között a különböző ingerek – mint a mozgás, a társas kapcsolatok, az alkotói képességek kibontakoztatása – hatására háromszorosára nő. A digitális eszközök vajon képesek pótolni ezek hiányát? Egyes kutatások szerint nem feltétlenül, ugyanis a kétdimenziós eszköz nem tudja megteremteni a valóságot, ezért jobban fejlődnek, gyorsabban tanulnak, ha „élőben” látják a dolgokat.

Korábban széles körben vizsgálták, hogy milyen hatással van a televízió a fiatalok teljesítőképességére. Az eredmény akkor sem volt megnyugtató, ugyanis a 3 éves kor alatti tévénézés negatívan hatott az olvasási és a számolási készségekre. A videójátékok kapcsán is több kutatást folytattak, amelyek hatására a gyerekek viselkedésében volt megfigyelhető némi negatív változás: az erőszakos játékok növelték az agresszív megnyilvánulásokat, de pozitív hozadékként megjegyzendő, hogy a gyerekek térbeli tájékozódása sokat javult ezeknek a játékoknak a hatására.

Az alfák ebben is eltérnek a korábbi generációk szülöttjeitől: az ő eszközük az okoseszköz, amely sokkal könnyebben kezelhető már egészen kicsi korban is. Az érintőképernyő nagy előnye, hogy a finommotorikus mozgásokat és a kinesztetikus (testérzékleti) készséget erősen fejleszti, viszont gyakori használata mellett az audiovizuális csatornák szegényebbé válnak.

Az információfeldolgozásnál is megfigyelhető némi változás: már a Z generáció esetében is érzékelhető a nagyfokú figyelemmegosztás, azaz a multitasking hatása, de az alfa generáció tagjai ennek a specialistái. Hátulütője lehet a dolognak, hogy ennek következtében sokkal inkább igénylik az azonnali válaszokat – amelyeket a digitális térben meg is kapnak –, és sokkal nehezebben tudják a figyelmüket egyetlen dologra fókuszálni, aminek következtében figyelem- vagy részképességzavar is kialakulhat náluk.

Mivel szinte csak a virtuális tér képes felvenni igényeikkel a harcot, sok esetben a személyes kapcsolataik is háttérbe szorulnak, kevesebb lesz az „offline térben” kialakított kommunikáció. A pszichológusok úgy gondolják, hogy ez a korosztály lesz minden idők legmagányosabb generációja.

De ha nem a kapcsolatok építésére, fenntartására törekednek, akkor mi lesz a céljuk? Nagy esélyt látnak rá a kutatók, hogy maga a tanulás. És ebben az esetben nem az iskolai rendszerszerű oktatási módszerre gondolnak a szakemberek, hanem az autodidakta tanulási technikákra, amelyeket a digitális térben is könnyen meg tudnak valósítani.

Mit tehet a szülő?

A legjobb megoldás, ha korlátozzuk az eszközhasználatot. A szakemberek úgy vélik, hogy a függőség elkerülése érdekében egészen kiskorban (0–2 év között) egyáltalán ne adjunk a kezükbe digitális eszközöket, majd 3–5 éves kor között is inkább időintervallumokban gondolkozzunk, a táblagépet és az okostelefont pedig csak iskoláskortól ajánlják.

Megdöbbentő számok

Európai országokban végzett felmérések szerint az óvodások 50-70 százaléka rendszeresen netezik és tabletet is használ. Egy 2012-es – vagyis nem sokkal a tabletek berobbanása után készült – amerikai kutatás szerint kétéves kor alatt 30%-os volt az okoseszközhasználat és a gyerekek 10%-ának a tablet volt az első szava.

A Common Sense Media 2013-as kutatása szerint nyolcéves korukra az amerikai gyerekek 72%-a már használ valamilyen mobileszközt például videojátékozásra vagy applikációhasználatra. Összehasonlítva egy két évvel korábbi (2011-es) felméréssel ez a szám 38%-kal nőtt. Az is kiderült, hogy míg 2011-ben a két év alatti gyermekeknek csupán a 10%-a használt valamilyen mobileszközt, addig 2013-ban már 38% volt az arány.
 

A magyar gyerekek is egyre kisebb korban kezdenek el ismerkedni az internettel.

Az EU Kids online kutatás során a megkérdezett kilenc-tízévesek saját bevallásuk szerint átlagban hétéves korukban kezdték el használni önállóan a világhálót, míg a tizenöt-tizenhatévesek nem sokkal a tizedik születésnapjuk után. Az elemzők szerint az elkövetkezendő években ez az életkor még valamelyest csökkenni fog, és valahol öt-hatéves kor táján valószínűleg stabilizálódik.

Hogyan készíthetjük fel gyermekeinket egy olyan világra, amiben már most sokkal otthonosabban mozognak, mint mi?

Attól, hogy gyermekünk pillanatok alatt hozzászokik az új online alkalmazások használatához, nem jelenti azt, hogy mindent átlát, ezért szüksége van a szüleitől kapott iránymutatásra.

Jó hír, hogy a magyar gyerekek jobban követik a szülői utasításokat az uniós átlagnál: mindössze 20 százalékuk hagyja figyelmen kívül, amit mondanak nekik az eszközhasználatról, míg uniós szinten ez az arány 28 százalék. Ugyanakkor a virtuális terek használatának terjedése éppen ezért az apáktól és anyáktól újfajta szülői szerepvállalást, aktivitást és ezen a területen is odafigyelést is kíván.