SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Így segít a játékterápia a traumák feldolgozásában

Tóth Nikolett [cikkei] - 2024-10-24
Az olyan traumatikus események, mint egy baleset, bántalmazás vagy válás, mind nagy hatással vannak a gyerek érzelmi és pszichés fejlődésére. A játékterápia az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy segítsen ezeknek a nehézségeknek a feldolgozásában. Lehetőséget ad arra, hogy a gyerek kifejezze akár a legfájdalmasabb érzéseit, így csökkentve a feszültségét, félelmeit, szorongásait, emellett felismerje azt, hogy ő értékes, érdekes, szerethető ember. De hogy is működik pontosan ez a terápiás módszer, és miért olyan hatékony a traumák feldolgozásában? Gyarmathy Ágnes gyerekpszichológussal beszélgettünk.
Így segít a játékterápia a traumák feldolgozásában

Mi az a játékterápia?

A játékterápia egy olyan terápiás módszer, amely során a gyermek játékokon keresztül fejezi ki az érzéseit, gondolatait, élményeit. Abban különbözik a hagyományos terápiáktól, hogy míg azok beszélgetésre építenek, a játékterápia a  játéktevékenységre fókuszál.

"A játékterápia különösen hasznos lehet olyan gyerekek számára, akik még nehezen kommunikálnak verbálisan, és/vagy nehezen férnek hozzá tudatosan a nehéz érzéseikhez. A játék szimbolikus világa lehetőséget ad arra, hogy a gyermek kifejezze magát anélkül, hogy közvetlenül beszélnie kellene a problémáiról" – magyarázza Gyarmathy Ágnes, gyerekpszichológus. Hozzáteszi, hogy a játék abban is segít a gyermeknek, hogy újraépítse biztonságérzetét, amely a trauma hatására megsérült. 

Ez a terápiás módszer különösen az óvodás és kisiskolás korosztály, illetve kifejezetten érzelemszabályozási, viselkedéses nehézségekkel küzdő gyermekek számára javasolt, de bármilyen problematikájú gyerekek esetén hatásos lehet.
 

Amit kijátszik, attól meggyógyul

"Játékterápia során játék-katarzis van: amit kijátszik, attól meggyógyul. A gyermek a segítő szakember által létrehozott támogató, biztonságos térben kijátszhatja saját belső világát, feszültségét, félelmeit, vágyait, érzéseit és szorongását." 

Ezáltal pedig fejlődnek a problémamegoldó, szociális és kognitív képességei, és megtanulja jobban szabályozni az érzelmeit is. 

A játékterápia a pozitív érzelmek mellett a negatív érzelmek megjelenítésére is nagy hangsúlyt fektet.

"A mintha-játék keretei között a nehéz érzéseknek, így például a düh, szomorúság megjelenésének is teret adunk, sőt, bátorítjuk is annak kifejeződését, hisz fontos, hogy a gyermek ne maradjon egyedül nehéz érzéseivel, azokat megtanulja mások által elfogadható formában kifejezni" - mondja a gyerekpszichológus és hozzáteszi, hogy a gyermek gyógyulásában nagy szerepük van a szülőknek is, hiszen cél az is, hogy a gyermekükről alkotott képük megváltozzon, hogy lássák a jót, az értékes, szerethető gyermeket bennük - ha eddig ez hiányzott. 
 

Hogyan segíti a játékterápia a traumák feldolgozását?

A traumatizált gyerekek önbecsülése, magabiztossága sérült, és elvész annak a hite, hogy a sorsuk a kezükben tartható. A szakértő szerint emiatt gyakran viselkedéses és érzelemszabályozási problémáik vannak, hiszen sérül a világba, és leginkább a felnőttekbe vetett bizalmuk, biztonságérzetük, amit gyakran agresszióval, viselkedéses problémákkal “pótolnának”. 

Éppen ezért a játékterápia kulcsfontosságú része az, hogy a terapeuta és gyermek között létrejöjjön egy biztonságot adó kapcsolat. A bizalom kialakulása kulcsfontosságú a trauma feldolgozásához. 

"A terapeuta által kialakított biztonságos és támogató környezet segíti a gyermeket abban, hogy bátran kapcsolódjon és kifejezze akár legfájdalmasabb nehéz érzéseit, így csökkentve feszültségét, félelmeit, szorongásait, emellett felismerje azt, hogy ő értékes, érdekes, szerethető ember. A terápia elsődleges célja a gyermeket segíteni abban, hogy rájöjjön saját nagyszerűségére, értékességére, szerethetőségére, ezzel megváltoztatva az önmagáról alkotott képet, növelve önbecsülését" - mondja Gyarmathy Ágnes gyerekpszichológus.
 

A gyerekeknek megvan az öngyógyító képességük, csak arra van szükségük, hogy felébresszük bennük a kreativitást

Mivel a kicsik gyakran nehezen tudják szavakkal kifejezni az érzéseiket, problémáikat, gondolataikat, így a játék lehetővé teszi számukra, hogy szimbolikus módon megmutassák és feldolgozzák a fájdalmas, traumatikus élményeiket.

Legyen szó irányított vagy saját maguk által kitalált játékról, a játék megadja számukra a kontroll érzését, azt, hogy képesek lehetnek a körülöttük lévő történéseket, a sorsukat irányítani.

"A gyerekeknek megvan az öngyógyító képességük, és csak arra van szükségük, hogy felébresszük bennük a kreativitást, ezzel kijátszhassák saját problémáikat, és azokra megoldást is keressenek. A terapeuta közben megpróbálja megérteni, mit miért játszik a gyermek" - mondja a szakember.
 

Milyen típusú traumák esetén hatékony a játékterápia?

A játékterápia bármilyen problémás gyereknél alkalmazható. Gyarmathy Ágnes gyerekpszichológus azt mondja, előfordulhat, hogy a gyereknél olyan mértékű a sérülés, hogy fél a felnőttektől, mert sokat csalódott bennük. Ilyen esetben inkább a csoportterápiát javasolja, ahol a kisgyerek hozzá hasonló gyerekekkel kerülhet barátságba. 

"Számos kutatás kimutatta, hogy a játékterápia csökkentheti és meg is szüntetheti a pszichológiai problémákat. A terápia sikeressége nagyban függ a gyermek motivációjától, aktív részvételétől a folyamatban, a szülők támogatásától, együttműködésétől, valamint a terapeuta szakértelmétől, az általa alkalmazott módszerek, eszközök, beavatkozások hatékonyságától" - hangsúlyozza a szakember. 
 

Játékterápiás módszerek, eszközök

A játékterápiában különféle eszközök állnak rendelkezésre a gyermek számára.

Ezek közé tartoznak a

  • bábok,
  • babák,
  • állatfigurák
  • és a babaházak is, de az is előfordul, hogy
  • kavicsokkal,
  • kagylókkal,
  • termésekkel (pl. gesztenye) játszanak.

A terápián különféle társasjátékokat is használnak, amik a bizalmi kapcsolat kiépítése mellett a szociális és problémamegoldó képességeket is fejlesztik.

Vannak mozgásos gyakorlatok is, amelyek a feszültség oldásában segítenek. A játékterápia továbbá gyakran kiegészül művészetterápiás elemekkel, mint például a festés, rajzolás vagy gyurmázás. A kreatív tevékenységek segítségével a gyerekek vizuálisan is kifejezhetik a belső világukat, érzéseiket, gondolataikat.
 

A feldolgozatlan trauma jelei 

A feldolgozatlan trauma jelei gyerekeknél elsősorban

  • a megváltozott érzelmi, hangulati állapot (lehangoltság, feszültség, szomorúság, düh, agresszió),
  • viselkedéses és szociális problémák (a gyermek hirtelen visszahúzódóvá válik, vagy éppen ellenkezőleg, impulzív, nehezen keretezhető lesz),
  • alvási szokások megváltozása (rémálmok, nehezen altatható, éjszaka átalvási problémák merülnek fel),
  • szorongásos tünetek megjelenése

- mondja a gyerekpszichológus. 

Hozzáteszi, hogy figyelmeztető jel lehet az is, ha játéktevékenységében, rajzaiban tartósabban traumatikus, agresszív, a korábbiaktól jelentősen eltérő furcsa, bizarr tartalmak jelennek meg.

A szakértő azt javasolja, hogy a szülők is figyeljenek ezekre a jelekre, és aggasztó tünetek esetén forduljanak szakemberhez. 

Gyarmathy Ágnes azt mondja, a gyerekek a terápián kezdetben zárkózottak lehetnek, később azonban kialakul bennük a biztonságérzet és fokozatosan feloldódnak. 

"A játék során megjelenhetnek a traumával kapcsolatos témák is akár konkrét, akár szimbolikus formában. Például lejátszik egy családi konfliktust, válást a játékban, ezzel feldolgozva az ehhez kapcsolódó szorongását" - magyarázza a szakértő. 

A terápia végére pedig a gyerek már képes lesz beszélni az érzéseiről.
 

Nehézségek a terápiás folyamat során 

A játékterápiás folyamat során különböző nehézségek merülhetnek fel. Az egyik ilyen, amikor a gyerek nagyon zárkózott és elutasítja a játéktevékenységet. A terapeuta ilyenkor fokozatosan vezeti be a játékokat, miközben biztonságos, elfogadó légkört teremt. 

További nehézség lehet, ha a játékban direkt módon jelenik meg a trauma: ilyenkor a gyerek újraéli a sérelmeit, így újratraumatizálódhat, ami nagyon megterhelő lehet számára. A terapeuta feladata, hogy biztonságot adó környezetet, elfogadást nyújtson, ezzel is elősegítve, hogy a nehéz érzések, vagy akár a traumatikus élmények is megjelenhessenek. 

Nehézséget jelenthet még az is, ha a szülők ellenállnak, illetve nem együttműködőek.

"A terapeuta folyamatos kommunikáció útján tájékoztatja a szülőket a folyamat előrehaladásáról, empatikus figyelemmel kíséri a családdal kapcsolatos életeseményeket, valamint segíti őket az otthoni vagy intézményi környezetben felmerülő nehézségek kezelésében" - magyarázza a szakember. 

Ne féljünk tehát segítséget kérni, ha baj van, hiszen a játékterápia egy nagyon hatékony és gyermekbarát módszer, amely minden gyereknek segíthet azáltal, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy játékon keresztül dolgozza fel a traumatikus élményeket.

A szakmai segítséggel és a szülők támogatásával pedig a kicsik újra megtalálhatják a belső egyensúlyukat, ami rendkívül fontos az egészséges érzelmi és pszichés fejlődésük érdekében. 

Indexkép: Depositphotos.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja