Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

Ismert és ezeken a tavaszindító napokon ismételt népi regula: „Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget”, de hogy honnan ered eme hiedelem, erre kerestük a választ:
 
Valamikor egy hosszú tél után, Szent Péter egy zsákba kötve leküldte Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Ekkor az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Meg is feledkezett arról, hogy mi a feladata. Szent Péter megsokallta a földi emberek meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy keresse meg Sándort. Jóska útnak is indult, kereste, egyre csak kereste Sándort, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel, s akkor hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.

Népi hiedelemek:

- Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.
Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát
- Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható.
- Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

Rigmusok, köszöntők:

Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok.
Ha mehhaltok jaó jártok,
Rám marad a vagyontok.
Szivemből kivánom!

Isten éltessen sokáig,
A füled érjen bokádig.

Elhárító magyar ráolvasások:
 
- Ha macska ment át valaki előtt – nehogy „rontás” érje –, ezt kellett mondania: „A Szent Benedek körösztje verjen meg!”
- Az éjjel „nyomó” boszorkányt ezzel a szöveggel lehetett elűzni:

„Körösztöt vetek öt ujjammal,
ötvenöt angyalommal,
Mária tejével,
Krisztus erejével,
Szent Benedek körösztjével.

A Szent Benedek körösztje verjen meg!

„Szent Benedeknek úrháza (…)
Abba Krisztus Urunk térdig vérbe”
 

Népi megfigyelések:

Végre beköszöntött a tavasz, az új élet kezdete. A népi kalendáriumok szerint március a legmozgalmasabb hónap, pontosabban március közepe. Hivatalosan is vége a télnek. A paraszti udvarokban megszaporodik a munka, a teendő, úgy a szántó-vető emberek körében, mint az állattartó gazdák udvaraiban.
 Sándor, József és Benedek a zsákjukban hozott meleggel becsukják a tisztaszobák ajtóit, ahol nemrég még állt a szövőszék, az asszonyok befejezik a szövést, fonást.
- József napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, mit véglegesen csak György napon hagytak kint egészen őszig a szabadban.
- Népi megfigyelések szerint József napján szólalnak meg először a madarak is, mert ezen a napon "Szent József kiosztotta nekik a sípot".
- József napon repülnek ki először téli bezártságukból a méhrajok. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.
- Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: " Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.” 
- Aki serényebb munkára akarta a méheit fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.
- A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
- S ha már melegedni kezdett, a férfiak hozzálátnak a kinti munkához.
- El lehet vetni a borsót, fehérbabot, a zabot, a répát.
- József-napkor különösen figyelték az időjárást is, hiszen negyven napra lehetett következtetni belőle. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér.
- Amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor
- Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendölt arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
- Benedek a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár.“
- Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
- Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.
- Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
- A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
- A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.

József napi mondóka:

József napkor érkeznek a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege ugyancsak:

"Fecskét látok, szeplőt hányok!"


Kik ezek a szentek, akiket meleggel küldött a földre Szent Péter?

József

Héber eredetű bibliai név. Jelentése Isten tegyen a most született gyermekekhez. Jahve gyarapítson.
Magyarországon a XVIII. századtól kezdve a leggyakoribb férfi nevek közé tartozott. Ehhez hozzájárult Szent József akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. század második felében tetőzött, amikor is IX.Pius pápa a római katolikus egyház védőszentjének nyilvánította őt.
Az 1970 évektől veszít a népszerűségéből, de még igen gyakori. Szokásokban a három nap közül azért is a leggazdagabb József napja, mert a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is .


Benedek
 
A latin Benedictus névből származik.  Jelentése: áldott. Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21.)
Mint a nyugati szerzetesség alapítója és az európai szellemiség alakítója 1964-ben VI. Pál pápától az „Európa védőszentje” címet kapta meg.
Előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában tanult, később egy Subiacohoz közeli barlangba vonult a világ elől. Három év után pásztorok találtak rá.
529-ben megalapította a montecassinói kolostort, és kidolgozta annak szabályrendszerét, ami máig a nyugati szerzetesség alapja.