Ilyenkor sokan kapnak hóvirágot a gyengébbik nem képviselői közül. Hisz a hóvirág oly kedves és megszokott hírnöke a várva-várt tavasznak, szimbóluma a már igencsak nyűgössé vált tél végének, ráadásul majd minden utcasarkon és aluljáróban fillérekért kínálják az árusok.

Kevesen gondolnak azonban arra, hogy vajon honnan és hogyan kerül ilyen mennyiségű hóvirág az utcai árusokhoz? Természetvédelmi kutatások bizonyítják, hogy a többnyire utcákon és aluljárókban - nem mellesleg illegálisan - árusított hóvirágok (és az év más hónapjaiban árusított egyéb vadvirágok) csaknem kizárólag védett területekről, többnyire nemzeti parkokból származnak. A hóvirág esetét vizsgálva bebizonyosodott, hogy például a legnagyobb piacnak számító Budapestre főként a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Zselicség védett területeiről érkeznek a kartondobozokban szállított csokrok. (De mondjuk Miskolcon a Bükki Nemzeti Parkban gyűjtött hóvirágot kínálnak az utcákon.) A fővárosba nagyrészt vasúton érkezik az illegális áru, amelyet már várnak a pályaudvarokon a felvásárlók. A vadvirágok értékesítése pedig elsősorban a metró-vonalakhoz kapcsolódó aluljárókban, azokhoz közeli tereken történik. Évente sokmillió hóvirág esik áldozatául a gyűjtőknek, illetve végső soron a mit sem sejtő, a hölgyeknek a tavasz hírnökével kedveskedni kívánó gavalléroknak. Nem csak sejthető, de neves szakemberek állásfoglalása is alátámasztja, hogy a hóvirágok rendszeres gyűjtése súlyosan károsítja, hosszabb távon pedig megsemmisíti az érintett állományokat.

Gyakori és kézenfekvő ellenvetés, hogy szégyenletes és embertelen dolog azokat a szerencsétlen kisnyugdíjas öregasszonyokat és idős embereket üldözni, akik kénytelenek ilyen módon kiegészíteni kicsinyke jövedelmüket. Ez messzemenően igaz. Csakhogy a kutatások e téren is új felismeréseket hoztak. Kiderült, hogy míg régebben valóban azok a főként idős emberek, esetleg városi barátaik, rokonaik árusították a hóvirágokat, akik szedték is, az utóbbi években a tevékenység szervezetté vált. Továbbra is főként azok a hajlott korú vidéki kisnyugdíjasok szedik le dermesztő téli hajnalokon, sokszor a hó alól a virágot, akik aztán csokrozzák, csomagolják és szállítják is többnyire nyugdíjas kedvezménnyel a nagyobb városokba. Itt azonban az utóbbi években erre (is) szakosodott szervezett csoportok várják őket és veszik át az árut. Az átvevők aztán terítik a virágokat (a főváros esetében) a metróvonalak mentén, de sajnálatos módon jut(ott) belőle virágboltokba is. Talán nem mellékes, hogy a virágot szedő, csokrozó, csomagoló, szállító, az ezekkel járó fáradságot és kockázatot vállaló többnyire idős vidéki emberek csokronként 20 (nagyon ritkán pl. rossz időjárás esetén maximum 40) forintot kapnak azért a hóvirágért, amit az eladásra szakosodottak négy metró-megállóval arrébb, vagy akár már a pályaudvar alatti aluljáróban 100 forintért adnak. Ha a vidékiek megpróbálják maguk értékesíteni a virágokat az aluljárókban, örülhetnek, ha "csak" a virágokat verik ki a kezükből és tiporják meg.

A védett területeken illegálisan szedett vadvirágok vásárlói számlát természetesen sohasem kapnak, az egyébként meglepően komoly pénzösszegeket mozgató tevékenységhez adó és járulékfizetés nem kapcsolódik, viszont közterületen engedély (és fizetés) nélkül zajlik. Mint ilyen, érdeklődésre tarthat számot nem csak a rendőrség, de a természetvédelmi- és adóhatóságok, valamint a közterület felügyelet részéről is.

Vannak azonban bíztató jelek. Egy-két éve megjelentek már a cserépben hajtatott hagymás hóvirágok is a virágboltokban, sőt egy ideje a kertészeti csomagküldő szolgálatok kínálatában is találkozhatunk a hóvirághagymával. Ígéretes, hogy míg tavaly egy négy-hat hagymát tartalmazó cserepes hóvirág ára 400-500, illetve 300-400 forint között volt tipikusan, az idén ez az összeg 200-300, illetve 300-400 forint között van, vagyis átlagosan mintegy száz forinttal csökkent. Különösen akkor bíztató ez a hír, ha összevetjük azzal a ténnyel, hogy az idei évben a vadon szedett hóvirágok ára - tekintettel a "kedvezőtlen" időjárásra - 200-250 forint csokronként, vagyis a termesztésből származó hóvirág kezd versenyképessé válni a vadon gyűjtöttel szemben!! Ez pedig nagyon fontos hír, hisz a probléma valódi megoldása ettől várható. (A hóvirág számára szerencsésebb teleken - amilyen a mostani is - sokat késik a hó, majd egyszerre sok esik és meg is marad. Ritka szerencse, ha - mint most is - még március 8-án is vastag fehér lepel borítja a hóviráglelőhelyeket.)

Akkor tehát vásároljunk-e Nőnapra hóvirágot? Válaszom: igen, ha csak tehetjük. De semmiképpen se utcai árus vadon szedett virágából, hanem virágboltban kapható cserepes-hagymás hóvirágot. Így nem csak egyszeri alkalomra ajándékozunk néhány nap alatt elhervadó virágokat, hanem egy kis odafigyeléssel évről évre pompázó tavaszhírnökkel kedveskedhetünk. Ráadásul a boltokban kapható fajták látványosabbak, nagyobb virágúak és sokáig virágzanak. Ha ezekből választunk, vásárlásunkkal hozzájárulunk egy súlyos természetpusztító tevékenység felszámolásához és talán a hölgyek is jónéven veszik, ha egy csokor helyett egy cserép hóvirággal a kezünkben mondjuk nekik, hogy Boldog Nőnapot Kívánunk.

Kereki Albert
Göncöl Szövetség

Fotó: Antranias/pixabay