Farsang régen és ma

A Dionüszosz ünnepet, az ún. kis Dionüszia-t, december-januárban ünnepelték - Dionüszosz: a bor, a mámor, a termékenység istene volt az ókori Görögországban - ami éppen megegyezik a mai farsang időszakával. Ez az ünnepség álarcos felvonulásokból és táncos mulatságokból állt, ilyenkor a rabszolgák is helyet foglalhattak az uralkodók asztalánál. Ezekből az ünnepségekből alakult ki a későbbiekben az athéni vígjáték.

A farsang a munkaszünet ideje, a mulattságok, lakodalmak, vidám lakomák időszaka. Magyarországon hagyományosan a farsang január 6-án vízkeresztkor kezdődik és hamvazószerdáig tart, mely a húsvét előtti 40 napos böjt első napja. A farsangi időszak utolsónapja húshagyókedd – ekkor volt szabad a böjt előtt utoljára húsneműt fogyasztani.

A „karnevál”, a farsang fő attrakciója, magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami a nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ilyenkor rendezik meg a híres karneválokat (riói, velencei), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. A telet űzik, riogatják, ijesztő álarcokban, éles zajok keltésével, gúnyos mondókákkal.

A farsang máig sem vesztett vonzerejéből, csak igazodott munkaidőnkhöz, szokásainkhoz. Nincs pontos dátuma, de általában februárban kis és nagy közösségekben, baráti társaságokban vagy épp intézményi szinten megrendezésre kerül valamilyen farsangi mulattság. Elmaradhatatlan kellékek - a maskarába bújás, álarc, vagy álöltözet felöltése, és a hagyományos farsangi étel, a fánk (pampuska) elkészítése.

A farsangi ”beöltözés” ma már inkább egymás mulattatására, viccelődésre, szórakozásra szolgál. Maszkokat, álöltözeteket lehet kikölcsönözni, vagy megvásárolni, de talán izgalmasabb, ha saját magunk készítjük. Maszkot, jelmezt lehet készíteni papírból- papírmaséval, filcből, bőrből, gipszből.

Képek: pixabay.com, flickr.com