A belügyi munkaanyag szerint egy kidolgozott szempontrendszer alapján a jövőben évente értékelnék a pedagógusok teljesítményét, célkitűzéseit. Ez a fajta kidolgozott szempontrendszeren alapuló belső értékelési folyamat az utóbbi hónapokban megjelent a közigazgatásban dolgozók és az egészségügyi intézményekben szolgálatot teljesítők körében is, némi keserű szájízt és értetlenséget kiváltva a dolgozók között.

Az egészségügyben dolgozóknak el kellett fogadniuk, hogy a fehér köpenyre vett kardigán mínusz pontokkal jár, mivel viselése nem bizonyul szakmai döntésnek – míg a közigazgatás dolgozói számára olyan szigorú ruhaviselési kódex született, mely a női alsónemű színét is igyekszik előírni (fekete, fehér és testszínű a megengedett).

A tanárok is sorra kerültek az egységes összemérés igényével született dokumentum célcsoportjaként. A minőségi munkavégzés nehezen összefésülhető mutatóival – úgy tűnik – játszi könnyedséggel birkóztak meg, nem mérlegelve azt, hogy az amúgy is feszült pedagógustársadalomban az újabb megpróbáltatás milyen reakciókat fog kiváltani.

Az éves teljesítményértékelés a tervek szerint egyfajta belső ellenőrzésként fog működni, melynek során az intézményvezető a fenntartónak, a pedagógus pedig az intézményvezetőnek fog beszámolni teljesítménycéljairól és a megvalósított eredményeiről. Az intézményvezető augusztusban adná le önértékelését, az alkalmazottak pedig a tanév elején, ezzel kezdve meg a tanév munkáját.
 

Kép: Depositphotos.com

Az intézményvezetők esetében intézményi cél lehetne például a lemorzsolódás adott százalékban történő csökkentése, vagy a letett nyelvvizsgák számának látható növelése. A pedagógusok célkitűzései között szívesen látnák a diákjaik tanulmányi versenyeken való indítását, vagy az igazolatlan hiányzások mérsékelését, a késések csökkentését.

Elvárt tanári teljesítmény a szellemi értékeket nyújtó magyar hagyományok közvetítése, valamint kiállítások, színházi élmények megosztása a nebulókkal. Az iskolán kívüli programok szervezése abban az esetben jelenthet jó pontot, ha a magyar hagyományok és értékek mentén történik a programválasztás.

A dokumentum kitér arra is, hogy a pedagógusok viselkedésükkel és megjelenésükkel "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" erősítsék.

A belügyi anyag a pedagógusok minőségi munkáját magasabb jövedelemmel honorálná, ám a rosszabb teljesítményt nyújtók számíthatnának arra, hogy illetményükből levonják a büntetéspénzt. A dokumentumot a pedagógusok úgy értelmezik, hogy a bérösszeg nem változna, csupán a felosztása, tehát amit a jól teljesítő elnyer, azt a kollégájától veszi majd el.

Az intézkedés célja a pedagógusok ösztönzése a minőségi munkára, és kevéssé fordít figyelmet arra, hogy az önértékelés sosem volt sem kedvelt, sem hatékony  műfaj a minőségi, alkotó munkát végző emberek körében. Vagy ha mégis, terjesszék ki a költőkre, írókra is az önértékelés kötelezettségét, és műveik létrehozása után írják meg a hozzá tartozó kritikákat is...
 

Kép: Depositphotos.com

A következő kérdések merülnek fel:
 

1. Milyen például egy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanító iskola pedagógusának elvárt, az intézményt tükröző megjelenése?
2. Ki finanszírozza az iskolán kívüli programokra utazó gyerekek és a pedagógus költségeit? Ki fizeti a felkészítésüket? Egyenlő esélyekkel indul a kezdeményezés minden országrészben?
3. Az iskolai hiányzásokban mekkora felelőssége van a tanároknak, és mit tudnának tenni ellene?
4. Ugyanolyan egységesen összemérhetők az iskolák, mint a javasolt pontrendszer?
5. Ugyanolyan feltételek mellett dolgozik minden pedagógus?
6. Egymáshoz mérjük őket, vagy a teljesítményükhöz?
7. Sok a teher, vagy rosszul terhelhetőek a pedagógusaink?
8. Vajon melyik nagyobb teljesítmény: a válogatott jó képességű gyerekeket megtanítani írni és olvasni, vagy a leszakadt országrészek kis elsőseit?
9. Hogy fognak viszonyulni az értékeléssel üldözött tanárok a BTM-es és SNI-s gyerekekhez ezekkel a feltételekkel?
10. Dresszkód készül-e a tervezethez?

A pedagógusok és az intézményvezető is 100 pontot kaphatnak majd az értékelés során. Az átlag feletti teljesítményt a vizsgált minta legfeljebb 20 százaléka érheti el, az alsó 20 százalék pedig átlag alatti teljesítményről kaphat majd értesítést, amely akár bérelvonással is járhat.

„Az egyénenként változó bérek feszültségekhez, megosztottsághoz vezethetnek a tantestületben. Félő, hogy lesznek kivételezettek, akik magasabb illetményhez juthatnak, míg azok, akik nem állnak be a sorba, még a mostaninál is kevesebbet kaphatnak” – mondta az Index-nek Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője.

Indexkép: Depositphotos.com