Mostanában nagyon sok dolgom van. Máskor is, de most különösen, mert közeledik Húsvét és ilyenkor Anya felforgatja a házat, süt, főz, meg mindenféléket csinálunk, amit ilyenkor szokás. Mindenekelőtt tojást festünk, bár azt főleg a nővérem szokta, hogy a túlságosan elegánsra öltözött, idétlen szomszéd fiúknak adhasson belőle. Anya ebben rettentően lelkesíti őt fogalmam sincs miért, én aztán nem megyek egy lányhoz se tojásért! Nekem általában olyasmi feladat jut, hogy a rokonoknak készítsek ajándékokat. Képkeretet festek és ráragasztok kis húsvéti mintákat, Anya meg beleteszi a képünket. Nem értem ez mire jó, de tény, hogy a Dédi például elolvad az ilyen ajándékoktól. Talán, ha Dédpapa leszek, és is ettől leszek boldog?
A Húsvétban van egy pár jó dolog, de a legeslegjobb, hogy egy hétig nincs suli!
A második legjobb, hogy mindenhol nyuszik vannak! Nekem ez fontos, én ugyanis nagyon szeretem az állatokat.
A felnőttek szerint ebben semmi furcsa nincsen, mert azt mondják, a gyerekek már így születnek, csak aztán "külső behatás" miatt elkezdenek félni, mondjuk a kutyáktól. Nem tudom, mi az a "külső behatás", de nem is nagyon érdekel, mert rám nem hatott. Lehet, hogy azért, mert nekünk mindig is volt kutyánk és anyukám szinte elolvad az állatoktól, annyira odavan értük. Így aztán nekem nem kell könyörögnöm egy kutyáért, mint mindenki másnak, sőt még állandó, saját nyulunk is volt régebben!
A Húsvétban az is tök jó, hogy hangos bulikat rendeznek ilyenkor Anyáék, s persze kapunk ezt-azt ajándékba is. Amiket persze a Nyuszi hoz. Jó is, hogy ez eszembe jutott, mert mostanában ezen sokat gondolkodom, már-már töröm a fejem. Nem igaziból, csak úgy, mint a felnőttek. Bevallom, nem igazán értem, hogyan hozhat a nyuszi bármit is? Jó, oké, hogy ez hagyomány, meg mesébe illő csoda, de valahogy mégsem értem. Pláne, hogy tojást hoz, amit meg nem is ő tojik. Én aztán nem cipelném senki tojását! Mindenesetre a tojások keresése az nagyon nagy buli! Tavaly a nővéremmel a Nagymamáéknál órákig keresgéltük a tojásokat és nagyon élveztük. Volt köztük igazi, pirosra festett, de még csokis is volt, amit azonnal felfaltunk. Vajon tényleg a nyuszi tette őket oda? Vagy talán a Nagymamámék? De vajon ők miért tennének ilyet? Semmi okuk nincsen rá.
Ha jól belegondolok, egyébként nem lehettek ők, mert volt olyan tojás, amit a fa tetejéről szedtem le, még majdnem le is estem. A Mama nem tehette fel, mert ő nem tud fára mászni. A Papa biztos tudott régebben, de mostmár fáj a lába, úgyhogy ő sem tehette oda. A nyuszi viszont végképp nem mászik magasra, de talán van segítője, akinek szárnya van vagy ügyes famászó. Mondjuk egy veréb vagy egy macska. Mondtam, hogy az állatok aranyosak, még egymásnak is segítenek, ha kell! Tulajdonképpen, nem tudom, miért foglalkoztat ez a kérdés annyira, de úgy veszem észre, hogy az én korosztályomban vannak olyan gyerekek, aki hisznek a nyúlban, a Mikulásban, a Jézuskában és vannak, akik nem.
Én úgy látom, hogy akik még hisznek, semmivel sem dedósabbak a többinél, viszont sokkal boldogabbak és jobban várják az ünnepeket társaiknál, akik viszont rosszkedvűek, kinevetik a dedósokat és csak azt nézik, hogyan vetessenek drága ajándékokat a szüleikkel, amiket a TV-ben láttak. Nem mintha én nem vágynék egy-egy reklámokban szereplő klassz játékra, de az biztos, hogy olyanokat a Jézuska vagy a Mikulás is tud hozni. Arról nem beszélve, hogy ki nem hagynám a levélírást, de erről majd még mesélek.
(Részlet Pintácsi Viki Te-show c könyvéből)


NYUSZI-HOPP

Van egy szuper ünnep, fiúk jönnek, s a borzos hajam locsolják.
A lányok festenek bőszen, míg a srácok zseléznek néhány szép frizurát.
Hogy ki az, ki tojta vagy hogy mi volt előbb, a tyúk vagy az szép a tojás.
Hidd el, teljesen mindegy, a lényeg, hogy gyertek és éljük ezt az ünnepet át csodás!
 
Dalold, hogy: Nyuszi-hopp, Nyuszi-hopp

Gyere és táncolj egy éjen át, hozd most a kölnid és élvezd hát,
ahogy futhatsz a lányok után .
Dalold, hogy: Nyuszi-hopp, Nyuszi-hopp
Tojásom végre ma rátalál, arra ki gazdája lesz ezután,
s a családom büszke lesz rám.

Egy nyusziért sírhatsz, most meghatódnak, s a tapsifüles költözik már.
Kérlek, etesd meg fűvel, ölelgesd meg, de hogy tojást tojjon, bizony ne várd!
A tojásfesték az asztalon várja, hogy elkezdd a varázslást,
Sok-sok finomsággal tömd meg a bendőd, de vigyázz, nehogy elhízzál, ne ám!
 
Dalold, hogy: Nyuszi-hopp, Nyuszi-hopp
Gyere és táncolj egy éjen át, hozd most a kölnid és élvezd hát,
ahogy futhatsz a lányok után .
Dalold, hogy: Nyuszi-hopp, Nyuszi-hopp
Tojásom végre ma rátalál, arra ki gazdája lesz ezután,
s a családom büszke lesz rám.