Távmunka: jog és érdekvédelem

Sajnos sok esetben azért részesülnek hátrányos megkülönböztetésben a távmunkások, mert munkaadóikkal nem állnak alkalmazotti jogviszonyban, hanem egyéb szerződések meglétére alapozzák az együttműködést. Így a felmondási idő, a szabadságolás megoldása, a végkielégítés összege (ha egyáltalán szóba kerül) nem minden esetben kiszámítható. Hazánkban a távmunkások még nem rendelkeznek érdekvédelmi szervezettel, s valószínűleg a Munka Törvénykönyvének módosításai sem lesznek elegendők, amint a távmunka hazánkban is elterjedtté válik.

Az Európai Unióban már 2002-ben létrehoztak egy megállapodást, melyben rögzítették, hogy az otthonukban dolgozó munkavállalókat is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a hagyományos rendszerben dolgozókat. Hazánkban is szükség lenne a valódi távmunkások érdekeinek védelmére, hiszen sokszor éri őket hátrányos megkülönböztetés. Sajnos a hálózatépítő- és szélhámos ajánlatok elterjedése révén sok távmunkásra úgy tekintenek, mintha ők maguk is ezt a „foglalkozást” űznék, hiszen ma még kevés a valós, elfogadható távmunka ajánlat. Emellett egy olyan munkavégzési formáról van szó, melyre hazánkban még csak kevés példa akadt, így a munkáltatók könnyen visszaélhetnek a szabályok hiányosságaival.

Ezen kívül a munkavégzés feltételeinek meghatározása is fontos szerepet kap. Legtöbb esetben nem a munkáltató, hanem a munkavállaló biztosítja a szükséges technikai eszközöket. Ennek amortizációját, mely a munkaidő alatt keletkezik, csak nagyon ritka esetben fizetik meg, s általában csak akkor merül fel ennek kérdése, ha egy-egy fontos eszköz már tönkrement. Hasonlóképpen a munkavédelem sem kerül szóba mindaddig, amíg baleset nem történik. Kérdés továbbá, hogy munkahelyi balesetnek számít-e az otthon történt baleset, illetve kinek a feladata és felelőssége a munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkakörnyezet kialakítása.

Legtöbb esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló között létrejött szerződés nem terjed ki minden részletre, akkor a Munka Törvénykönyvében található előírások a mérvadóak. Tény, hogy nehezebb az otthon dolgozók esetében ellenőrizni a szabályok betartását. A papíron néhány órás munka jelenthet akár több napot is. Mivel a munkavállaló otthonában dolgozik, (ha csak másként nem áll a szerződésben,) a munkáltató köteles bejelenteni az esetleges ellenőrzések időpontját.

A munkáltató távmunkások foglalkoztatása esetén is köteles tájékoztatni alkalmazottait az általa biztosított eszközök használatának korlátozásáról, a kártérítési felelősségről. A munkáltató kötelessége a munkavégzés során keletkezett adatok védelme. A munkáltató fizetés és munkaidő tekintetében nem tehet különbséget a hagyományos módszerrel, és a távmunkában alkalmazott munkavállalók között.

Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló nem határozzák meg a szerződésben a munkavégzés időpontját, azt maga a távmunkás határozhatja meg.