Új remény a koraszülött babák számára: mesterséges méh

A Nature Communications című szaklap egy kísérletet mutatott be, melyben koraszülött bárányokat neveltek tovább sikerrel, folyadékkal telt mesterséges méhben. A módszer a jövőben esélyt adhat a koraszülött babáknak a túlélésre, illetve a kiegyensúlyozottabb fejlődésre.

A kísérlet először volt sikeres állatok esetében. A hat koraszülött – nagyjából az emberi várandósság 23. hetének megfelelő fejlettségű – bárány borjút a császármetszés után percekkel egy biozacskóba helyezték, ahol a magzatvizet pótló, fejlődést segítő anyagokból álló folyadékban lebegtek, és a köldökzsinóron keresztül áramló vérkeringés biztosította az oxigén-, és tápanyagbevitelt.

A 23. és 28. hét között született kisbabáknak ma már a tudomány jóval nagyobb túlélési esélyt biztosít, mint hajdanán, ugyanakkor számos esetben nem indulnak azonos eséllyel időre született társaik mellett. Közülük igen sokan viselik annak következményeit egy életen át, hogy korábban születtek. Az orvosoknak nehéz döntések sorát kell meghozniuk, pengeélen egyensúlyozva a baba életének védelme és az invazív beavatkozások, műtétek későbbi hatásai között. Egy korababa bőre rendkívül vékony – ennek köszönhetik vöröskés színüket, hiszen az áttetsző bőrön keresztül látszik a vér, mely kis testükben áramlik. Tüdejük fejletlen, bennük csak néhány zsákocska van, vaskos fallal, a milliónyi vékony falú léghólyagocska helyett. Emiatt az oxigénfelvételük nem megfelelő és kiegyensúlyozott, ami komoly veszélyt jelent: ha túl kevés az oxigén, szívük, agyuk látja kárát, ugyanakkor, ha a lélegeztetés során túl sok oxigén kerül a vérbe, részleges vagy teljes vakságot okoz az erek nem megfelelő fejlődése. Ezek csak az „alapvető”, minden koraszülöttnél mérlegelendő problémák, még nem kerültek említésre további gondok, melyek abból adódnak, hogy a picurkák egyszerűen még nem állnak készen a külvilág körülményeire.

Ezért a mesterséges méh igazi áttörést jelenthet a koraszülött-ellátásban. 

Maga az ötlet egyszerű: születés után is az anyaméhben érvényesülő fizikai körülményeket kell biztosítani a magzat számára, amilyen hosszan csak lehetséges. A kivitelezés természetesen nem ilyen könnyű, de megéri a fáradságot, hiszen a kisbabák fejlődése lenyűgözően gyors – ha csak néhány napot nyerhetnek méhen belül, már az is óriási fejlődési előrelépést jelenthet és komolyan megnövelheti a későbbi túlélési esélyeket.

„Ha csak néhány hétig tudjuk támogatni a növekedést és a szervek fejlődését, az is drámaian javítaná az extrém koraszülött babák eredményeit.” – mondta a kísérlet vezető szakembereként Alan Flake, a Philadephiai Gyermekkórház sebésze.

Forrás: The Verge / Facebook

Laikus szemmel is jól látható, mekkora különbség van a 4 nappal, illetve 28 nappal a műméhbe helyezés után, egyazon báránykáról készült fotók között. A méretbeli növekedés szembeszökő, és a vörös, áttetsző bőrű magzat is eltűnt, helyette igazi, rózsaszín bőrű, gyapjas újszülött barikává fejlődött a kis jószág. A későbbi vizsgálatok során a legidősebb bárány – aki már több mint egyéves – az azonos korú, megszokott módon világra jött állattal összehasonlítva teljesen normális fejlődést mutat.  

A biozacskóban található folyadék mesterséges magzatvíz. Tápanyagokat, valamint növekedést serkentő gyógyszereket tartalmaz és a valódi magzatvízhez hasonlóan cserélődik. A köldökzsinóron keresztül a vér ugyanúgy kiáramlik a magzat testéből, hogy egy gázcserélő gépen átjutva, oxigénnel telve térhessen vissza, így a tüdő nincs légzésre kényszerítve, amíg nem készült fel rá.

A csapat folyamatosan tárgyal az Egyesült Államok Élelmezésügyi és Gyógyszerészeti Hivatalával, s jelenleg finomítják a módszert és a technológiát, ami reményeik szerint akár már három év múlva elérheti a klinikai tesztelés fázisát.

„A kisbabák esetében természetesen nem így fog kinézni a rendszer – mondta Flake. – Nem szeretném, ha bárki falon lógó zacskókban lévő magzatokat képzelne el.”

Az emberi magzatok számára kifejlesztett műméh egy folyadékkal teli, bekamerázott, de sötétített inkubátorhoz lesz hasonló. Ez egyfelől jobb a magzatnak is, másfelől kevésbé sokkolja a látvány az amúgy is zaklatott, aggódó szülőket. A szakemberek arra is kitértek, hogy jelenleg belátható időn belül nincs technológiai lehetőség arra, hogy – amint azt néhány utópisztikus irodalmi, vagy filmipari alkotásban is láthatjuk – a teljes terhesség mesterséges környezetben zajlódjék le. Az anyaméhet semmi nem helyettesítheti. A most fejlesztett berendezés szerepe, hogy hidat képezzen az anyaméh és a külvilág között a korababák számára, ami mindennél fontosabb. A műméhes módszer a megterhelő folyamatot fizikailag és lelkileg is megkönnyítheti a picik és szüleik számára egyaránt.

A tudósok eltérő véleménnyel vannak a jóslásokat illetően, az ugyanakkor tény, hogy a jelenlegi gyakorlatot – a koraszüléssel veszélyeztetett édesanyák injekciókkal való kezelését, mely a gyorsabb magzati fejlődést szolgálja – szintén bárányokon kísérletezték ki. A koraszülöttek túlélési arányai ugrásszerűen javulnak a tudomány hatalmas léptékű fejlődése mellett, így mindenképpen leszögezhető, hogy óriási áttörés a most bemutatott kísérlet.