segítség gyászban

Drága Gizella!

Köszönöm kedves válaszod. A privát címeden felveszem Veled a kapcsolatot. Elborzadva olvasom sorstársaim sorait. Van egy kedves barátnőm, ő a 14 éves gyönyörű kislányát veszítette el egy autóbalesetben. Tudod őszintén mondom... amikor elgondolom az Ő fájdalmát, azt mondom magamnak: az enyém sehol nincs ehhez.
Bármennyire is szomorú, az az élet tragikus rendje, hogy az ember eltemeti a szüleit. Dehogy a
gyermekét???!!! Én is temettem már gyermeket, bár még pici volt, alig 25 hetes pocaklakó.... De amit a barátnőm visel.... És ami érdekes: anyu elvesztésekor Ő adott sok-sok erőt nekem. A vele folytatott beszélgetések. Hmmm, milyen az élet? Amikor elveszítette a kislányát, mellette voltam, és bár én nem vettem észre, ő mégis azt mondta nagyon sokat kapott tőlem. Semmit nem tettem, csak ott voltam. Azt kívánom mindenkinek, hogy legyen mellette valaki, aki ha egyebet nem is, csak csendben megfogja a kezét.
Kérjétek az Angyalok segítségét, és higgyétek el, hogy megkapjátok azt. Küldenek valakit, aki
segítségetekre lesz a gyász megélésében.
Szeretettel: Piroska


Végezetül hadd küldjek egy nagyon szép verset, úgy érzem minden benne van:

Mary Elizabeth Frye: Do not stand at my grave and weep

Do not stand at my grave and weep,
I am not there, I do not sleep.
I am in a thousand winds that blow,
I am the softly falling snow.
I am the gentle showers of rain,
I am the fields of ripening grain.
I am in the morning hush,
I am in the graceful rush
Of beautiful birds in circling flight,
I am the starshine of the night.
I am in the flowers that bloom,
I am in a quiet room.
I am in the birds that sing,
I am in each lovely thing.
Do not stand at my grave and cry,
I am not there. I do not die.

Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...
Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.