SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Választott témakör:

immundeficiencia

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!

Az Őn betege vagyok (2006-óta Hashimoto thyreoditys Hypofuntiom van) legközelebb december 4-ére van kontrolra időpontom a BAK-ba.
Egy mai Indexen megjelent cikkben olvastam, hogy egy francia országi eset kapcsán felmerült hogy a H1N1 oltás miatt GBS (Guillain-Barre Szindróma) alakult ki egy férfinél.
Eddig minden EU-ban forgalmazott oltóanyag leírásában olvasható ez nagyon ritka mellékhatásaként.
Az volna a kérdésem, hogy meglévő autóimmun betegségem hajlamosít-e arra hogy a vakcina beadását követően kialakuljon nálam a GBS?
Ma délután akartam beoltatni magam a háziorvossal, de egy kicsit elbizonytalanodtam?!

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel.
Szné
Tisztelt Szné!

Köszönöm kérdését, amely rendkívül aktuális. Erről már a csaladinet-en írta, utalok az ott találhatókra. Az Orvosi Hetilapban rövidesen megjelenik egy részletes kétnyelvű összefoglaló, amelynek lényegét mellékelem.
Rövid személyes válaszom: A francia eset kapcsán az oltóanyag más volt.
A pajzsmirigybetegeknek az oltást javaslom!
Összefoglalás

2009 márciusában egy új, addig csak sertésekben kimutatott influenza A-vírus H1N1-szubptípus okozott emberi megbetegedéseket Mexikóban, majd három hónap alatt a föld minden régiójában elterjedt. Bár a mortalitás aránya alapján az új H1N1-fertőzések nem súlyosabbak a szezonális influenzajárványoknál, a gyors és globális terjedés miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. július 11-én világméretű járványnak (pandémiának) nyilvánította a H1N1-fertőzést. 2009. október elejéig közel 400.000 igazolt H1N1-vírusfertőzést és 5000 halálesetet ismerünk, a világ minden tájáról. A fertőzés terjedésének üteme világszerte mérsékelten növekvő tendenciát mutat, bár Európában és Észak-Amerikában az őszi-téli időjárás várhatóan kedvezni fog a gyorsuló terjedésnek. A betegség az esetek többségében enyhe tünetekkel zajlik, láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalmak jelentkezhetnek, melyek 3-7 nap alatt spontán elmúlnak. Ekkor az otthon maradás javasolt, a fertőzés továbbadásának elkerülése céljából. Orvoshoz kell fordulni a fokozott kockázatú betegeknek, és szövődmény kialakulásának gyanújakor. Ez esetben szóba jön az antivirális kezelés, illetve más gyógyszeres vagy szükség esetén intenzív terápia is. A H1N1-pandémia elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, amely egyrészt a higiénés előírások ismeretét és betartását jelenti, különösen közösségekben, másrészt a védőoltás mérlegelését. A rendelkezésre álló tudományos igényű tanulmányok nagy esetszámú és sok éves tapasztalatokról számolnak be a jelenleg is alkalmazott influenza védőoltásokkal kapcsolatban. Néhány speciális csoport esetében (várandós anyák az első trimeszterben, 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek) az influenzavakcina adása – tapasztalatok hiánya miatt - nem javasolt, de a népesség túlnyomó többsége számára a védőoltás ellen jelentős érv nem ismert. Az influenza elleni védőoltás hatására esetlegesen jelentkező szövődmények enyhék, ezek kockázata nagyságrendekkel kisebb az influenzafertőzés okozta szövődmények és mortalitás rizikójánál.
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2009-11-13 11:49:03
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja