|
|
Dobiné Olasz-Papp NóraBaba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadóElérhetőségeim: Honlap: http://www.dobinenora.hu http://www.valaszkeszszulok.hu |
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves doktornő!
Lányom másfél éves múlt. Egészen idáig semmi gondunk nem volt az etetéssel, a kislány jó étvággyal megevett mindent válogatás nélkül. Jó baba volt, mindig is jól aludt, sose lehetett rá panaszom. Aztán elkezdődtek az éjszakai elalvás gondjai. Körúlményeink miatt egy szobában aludtunk, ő a kiságyában az ágyunk mellett. Rengeteget hisztizett, sírt, dacolt. Aztán meglett a szobája és most mar sokkal jobban alszik, éjszaka semmi gond vele ellenben napközben sehogy sem tudom ravenni az alvasra emiatt meglehetősen nyűgös egész nap. Emellett gondjaink vannak az etetéssel. A hagyományos reggelit elfogadja kis kanállal, de utána már csak kenyérszeleteket hajlandó elfogadni vagy tésztát és csakis kézből falatokat. Leültetni a székébe nem is tudom, akkor csak lázongás van. Hetekre megvontam tőle mindenféle babakekszet és csokidarabkákat (addig se kapott egy szaloncukornál nagyobb mennyiséget, ha kapott. De semmi nem használ. Mivel vehetném rá az evésre és a délutáni alvásra? A fogai későn kezdtek jönni, most javában zajlik a fogzás. Nem tudom hogy erre, a dackorszakára vagy pusztán az én hibámra fogjam.
Köszönettel,
Brigitta
Lányom másfél éves múlt. Egészen idáig semmi gondunk nem volt az etetéssel, a kislány jó étvággyal megevett mindent válogatás nélkül. Jó baba volt, mindig is jól aludt, sose lehetett rá panaszom. Aztán elkezdődtek az éjszakai elalvás gondjai. Körúlményeink miatt egy szobában aludtunk, ő a kiságyában az ágyunk mellett. Rengeteget hisztizett, sírt, dacolt. Aztán meglett a szobája és most mar sokkal jobban alszik, éjszaka semmi gond vele ellenben napközben sehogy sem tudom ravenni az alvasra emiatt meglehetősen nyűgös egész nap. Emellett gondjaink vannak az etetéssel. A hagyományos reggelit elfogadja kis kanállal, de utána már csak kenyérszeleteket hajlandó elfogadni vagy tésztát és csakis kézből falatokat. Leültetni a székébe nem is tudom, akkor csak lázongás van. Hetekre megvontam tőle mindenféle babakekszet és csokidarabkákat (addig se kapott egy szaloncukornál nagyobb mennyiséget, ha kapott. De semmi nem használ. Mivel vehetném rá az evésre és a délutáni alvásra? A fogai későn kezdtek jönni, most javában zajlik a fogzás. Nem tudom hogy erre, a dackorszakára vagy pusztán az én hibámra fogjam.
Köszönettel,
Brigitta
Kedves Brigitta!
Sokszor ijesztőnek tűnhet egy hirtelen változás, főleg, ha volt jól bevált rendszer és működés. S mikor jön a változás, amit negatívként élünk meg, hajlamosak vagyunk az önhibázatásra.
Ahogy olvastam levelét, lelki szemeim előtt megjelent a családjuk, ahol összességében harmónia van, gyengédség, a szükségletek megfelleő kielégítése, s ennek megfelelően egy érzelmileg és fizikailag rendben fejlődő kislányka.
1,5 éves kor körül megint van egy -főleg idegrendszeri/pszichológiai értelemben vett- növekedési ugrás, változás. Ilyenkor jellemző az ún. újraközeledési krízis (mely megnyilvánulásában nagyon hasonlít a szeparációs szorongáshoz), változhatnak az elalvási/ébredési szokások, s az egész viselkedési megnyilvánulás is, ebbe az étkezés is beletartozhat. A gyerekeknél vannak válogatósabb időszakok, még ha addig nem is volt rájuk jellemző. S ez nem baj, el szokott múlni. Az jó, ha nasi nincs (nagyon), ellenben az egészségesebb rágcsálnivalók, gyümölcsök elérhetőek számára. Az is egy optimális út, ha a család együtt étkezik, amikor csak lehet, s közös a kínálat is. A mintaadásnak ez is része lehet, hogy mit lát anyáéktól az evés szeretetéről, kinek mit jelent az evés, mik a főbb irányvonalak a családban.
A nappali alváshoz próbálták már esetleg a hordozást valamely kényelmes eszközben? Néha jolly jokerként válik be, még bőven ebben a korban is!
Leveléből,s kislánya életkorából azt gondolom, ez egy fejlődési ugrás vagy épp előszele a következő fejlődési lépcsőfokra fellépésnek.
Kívánom, hogy legyen minél több harmónia a mindennapjaikban az új egyensúly megtalálásáig is!
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra 2021. 01. 08. 19:20
Sokszor ijesztőnek tűnhet egy hirtelen változás, főleg, ha volt jól bevált rendszer és működés. S mikor jön a változás, amit negatívként élünk meg, hajlamosak vagyunk az önhibázatásra.
Ahogy olvastam levelét, lelki szemeim előtt megjelent a családjuk, ahol összességében harmónia van, gyengédség, a szükségletek megfelleő kielégítése, s ennek megfelelően egy érzelmileg és fizikailag rendben fejlődő kislányka.
1,5 éves kor körül megint van egy -főleg idegrendszeri/pszichológiai értelemben vett- növekedési ugrás, változás. Ilyenkor jellemző az ún. újraközeledési krízis (mely megnyilvánulásában nagyon hasonlít a szeparációs szorongáshoz), változhatnak az elalvási/ébredési szokások, s az egész viselkedési megnyilvánulás is, ebbe az étkezés is beletartozhat. A gyerekeknél vannak válogatósabb időszakok, még ha addig nem is volt rájuk jellemző. S ez nem baj, el szokott múlni. Az jó, ha nasi nincs (nagyon), ellenben az egészségesebb rágcsálnivalók, gyümölcsök elérhetőek számára. Az is egy optimális út, ha a család együtt étkezik, amikor csak lehet, s közös a kínálat is. A mintaadásnak ez is része lehet, hogy mit lát anyáéktól az evés szeretetéről, kinek mit jelent az evés, mik a főbb irányvonalak a családban.
A nappali alváshoz próbálták már esetleg a hordozást valamely kényelmes eszközben? Néha jolly jokerként válik be, még bőven ebben a korban is!
Leveléből,s kislánya életkorából azt gondolom, ez egy fejlődési ugrás vagy épp előszele a következő fejlődési lépcsőfokra fellépésnek.
Kívánom, hogy legyen minél több harmónia a mindennapjaikban az új egyensúly megtalálásáig is!
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra 2021. 01. 08. 19:20
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}
