Anyukaként elnézegeted a kis szeretetcsomagod, hogy egyik pillanatról a másikra mennyit fejlődik. Tegnap még csak kúszott, ma már szalad, pár napja még csak egy foga volt, aztán most már minden probléma nélkül szilárd táplálékot eszik. Természetesen a gyereknevelés nem csak jó dolgokból áll, sajnos a kellemetlen szokások és megnyilvánulások is hozzátartoznak a baba fejlődéséhez. A legtöbb szülő nincs erre felkészülve, és kétségbeesik, ha nem tud olyan szokásokon felülkerekedni, mint a harapás, a csípés, vagy a hajhúzás. Szerencsére nem vagy egyedül, mindenre van megoldás, és minden ilyen kellemetlen babaszokás mögött valami olyan dolog húzódik, ami kezelhető.
Megismeri a környezetét
A kisbabák 6 hónapos koruktól egészen 2 éves korukig leginkább az ízlelésükre és a tapintásukra hagyatkoznak. Minden, ami a kezükbe kerül, azt vagy megrágják, vagy megkóstolják, vagy megszorongatják, és ez alól se az anyukájuk, se az apukájuk nem képez kivételt. Nem akarnak igazából fájdalmat okozni, csak próbálják felfedezni a körülöttük lévő világot. Ugyanezért húzzák a közelükben lévő emberek vagy állatok haját/szőrét, hogy ok-okozati viszonyt állítsanak fel. Nekik teljesen mindegy, hogy te ezen nevetsz, vagy éppen mérges leszel, kíváncsiak a reakcióidra, és ezért többször megismétlik a folyamatot a te nagy „örömödre”
Érzelmek kifejezése
Gondolj bele, hogy Te, ha mérges vagy, akkor közlöd az adott emberrel a problémádat. Egy kisbaba még nem tud beszélni, ezért neki más módon kell az anyukája tudtára adni, hogy valami baj van. A harapás és az ütés szolgálhat annak a kifejezésére is, hogy a baba mérges, fáradt, vagy éppen csalódott. Előfordulhat az is, hogy éppen az izgatottságát próbálja meg olyan módon kifejezni, hogy magához szorítja a kezed, vagy valamelyik testrészedet.
Fogzás
A fogzás nagyon sok mindent megmagyaráz, főleg a harapást. Szegény kisbabádnak elképesztő fájdalmakon kell keresztül mennie, míg a foga áttöri az ínyét, teljesen érhető, ha a duzzadt ínyét valamilyen módon ingerelni próbálja. Sajnos nem mindig a rágóka az első dolog, amit megtalál a fájdalma enyhítésére, hanem a te ujjad, füled, kezed, bármid.
Hogyan lehet ezeket a helyzeteket kezelni?
Mindegyik szokást másképp kell kezelni. Harapás esetén a legkönnyebb fellépni, ugyanis ilyenkor az a legjobb, ha mindig kéznél van egy rágóka, amit a baba szájába tudsz adni, valamint különböző fogzást segítő készítményekkel csillapíthatod a fájdalmát.
A hajhúzás, csípés és az ütés már más tészta, ebben az esetben határozott, következetes és higgadt fellépésre van szükség. Minden esetben tudatnod kell a babáddal, hogy ez számodra fájdalmat okoz. Ilyenkor érdemes elmondani neki, hogy ezt nem szabad csinálnia, és valami mást a kezébe adni, amivel eltereled a figyelmet az adott tevékenységről. Ha próbálja megismételni a dolgot, csináld pontosan ugyanazt, amit előző esetben, hiszen a sokszori ismétléstől berögzül majd nála, hogy mi az, amit nem szabad csinálni.
Amint elkezd beszélni, már viszonylag egyszerűbb dolgod van, hiszen ilyenkor megnyugtathatod, és megkérheted arra, hogy mondja el, mi bántja, miért viselkedik így. Fontos még, ha bármelyik negatív szokását veszi elő, és többszöri alkalommal sem képes abbahagyni, akkor egyszerűen csak ne figyelj rá. Ilyenkor egy rövid idő után abba fogja hagyni, és más tevékenység után néz majd, persze ilyenkor is a tudtára adhatod, hogy nem helyes, amit csinál. Nem egyszerű kezelni ezeket a problémákat, de tényleg nagyon oda kell figyelni arra, hogy ne váljanak megszokottá ezek a rossz tulajdonságok.
Indexkép: Matt Walsh/unsplash.com