Homeopátiás "gyógykarkötő"-től kapott ólommérgezést egy csecsemő

(A fotó csak illusztráció)

A háziorvos egy rutinellenőrzés során vette észre, hogy a baba vérében extrém magas arányban található ólom: az egészségesnek mondható 5 mikrogramm/deciliteres határérték helyett 41 mikrogramm/decilitert állapított meg.  A gyermekvédelem munkatársai ki is vonultak a család házához, ahol ugyan találtak két doboz ólomtartalmú hámló festéket, de ezeket a gyerekek számára elérhetetlen helyen tartották a szülők, ráadásul a két nagyobb testvér szervezetében nem fedezték fel a mérgezés tüneteit.

Hamarosan ki is derült, hol kell keresni a baj okozóját. A baba szülei néhány hónappal korábban a helyi kirakodóvásárban vettek egy homeopátiás mágneses karkötőt, hogy enyhítsék a fogzási tüneteit. A karkötő gyöngyeit megvizsgálva a szakemberek rendkívül magas, 17 ezer milliomodrész ólomtartalmat állapítottak meg. Kisgyermeknek legfeljebb 90-100 milliomodrész ólomtartalmú termék lehetne biztonságosan adható. A karkötő gyártóját lehetetlen vállalkozás lenne felkutatni.

Magyarországon a fogzás segítésére főleg a borostyánlánc viselete divatos, amelynek azonban szintén vannak veszélyei. Vontak már ki terméket a forgalomból azért, mert a gyermek szájába véve a láncot a gyöngyei letörhettek, ezzel komoly fulladásveszélynek téve ki a kicsit.

(Kapcsolódó cikkünk: Borostyánnyaklánc babáknak, fogzáshoz? Segít, vagy átverés?)

A homeopátiás szerek használata régóta megosztja a szülőket és a társadalom egészét. Vannak, akik saját tapasztalataik alapján esküsznek rá, az európai tudományos akadémiák közös testülete (EASAC) azonban épp a múlt héten adott ki állásfoglalást a módszer hatástalanságáról, sőt, veszélyességéről. Mint mondják, a homeopátia – a hasonlónak a hasonlóval való gyógyítása – természettudományosan értelmezhetetlen, egyetlen releváns kutatási eredménnyel sem bizonyítható, viszont remekül aknázza alá a hivatalos orvoslással szembeni bizalmat.
 

Az ólommérgezés

Az ólomnak a szervezet működésében semmi szerepe nincs, de egy alacsony szintet még képes a test tolerálni. Ma Magyarországon igen ritka a mérgezéses eset, ezek is rendszerint munkahelyi környezetben történnek, ahol az okokat kötelező kivizsgálni.

Mégis oda kell figyelni a veszélyforrásokra. Ne adjunk a gyerekeknek retró ólomkatonát, és a család egyik tagja se igyon olyan – külföldről, megbízhatatlan helyről vásárolt – bögréből, amelyet lehet, hogy ólomtartalmú festékkel vontak be.

Az ólommérgezés tünetei

A baj felismerését nehezíti, hogy a mérgezéses tünetek lassan, hetek-hónapok alatt alakulnak ki. Lehet, hogy a kisgyerek lenyel egy horgászólmot, amiről nem szól, és csak sokkal később, az anyag szervezetben való lebomlásával kezd furcsa, de nem tipikus tüneteket produkálni: lassul az izom-és csontnövekedés, a szellemi fejlődés, sápadtság, vérszegénység, beszéd- és mozgáskoordinációs zavarok alakulhatnak ki. A mérgezés megállapítása vizeletvizsgálattal kezdődik, de árulkodó jel lehet a röntgenfelvételen látható „világító csont” jelensége is: ekkor a szennyezet csontterület növekedési zónája eltér a többitől.

A kezelés során a nehézfémet el kell távolítani a szervezetből, aminek módja leggyakrabban a has felvágásával járó műtét. Ezt követően gyógyszeres terápiára van szükség. Az ólommérgezés időben felismerve jól gyógyítható, kezeletlenül azonban köszvényhez, perifériás bénuláshoz és memóriazavarhoz vezethet, amely nem minden esetben fordítható vissza.

Fotó: Wokandapix / pixabay