A fejfáfás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. Szinte nincs olyan ember, akinek életében egyszer ne fájt volna a feje. A fejfájások alapvetően két nagy csoportra oszthatók, így megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásokat. Előbbiek esetében nem igazolható semmilyen kiváltó ok vagy betegség a panasz hátterében. Az elsődleges fejfájások között a migrén a leggyakoribb, ilyenkor az erős, gyakran féloldali fejfájást megelőzheti az úgynevezett aura, amely a legtöbbször egy rövid ideig tartó látászavar, de előfordulhat féloldali végtag zsibbadás, gyengeség, de akár beszédzavar is.
A másodlagos fejfájások jellemzője, hogy ezeknél mindig valamilyen kiváltó ok, betegség áll a háttérben. Ilyenek lehetnek: traumás vérzés vagy az agyi erek szűkületével, gyulladásával kapcsolatos állapotok. „Szintén másodlagos fejfájás alakul ki a különböző agydaganatoknál, de fejfájásos tüneteteket okozhatnak különböző belső szervi megbetegedések is, mint például a magas vérnyomás, a lázas állapotban fellépő központi idegrendszert éríntő gyulladások is. Nagyon gyakori, hogy az orrmelléküregek krónikus gyulladása vagy az állkapocsízület rossz funkciója váltja ki a fejfájást. Tarkótáji fejfájás esetén sokszor nyaki gerincproblémák, rossz tartás, stressz, a nyaki és vállövi izomzat feszülése áll a héttérben.” – tette hozzá Dr. Till Erzsébet, az Affidea Magyarország neurológus szakorvosa.
Bár a fejfájások nagy része nem igényel sürgős ellátást, azonban előfordulhat, hogy a panasz hátterében súlyos, akár az életet veszélyeztető betegség áll. Mindenképpen figyelmeztető jel és súlyos betegségre utal, ha a fejfájás mellett tudatzavar, féloldali gyengeség, pupilladifferencia alakul ki vagy az, ha a fejfájás erős ütésszerűen a tarkótájon kezdődik. Ilyenkor sürgősséggel - lehetőség szerint - kórházban kell kivizsgálni a beteget. Azonban a többi, nem akut esetben is fontos feltárni a fejfájás okát, és elkezdeni a szakszerű kezelést. A diagnózis felállítása során részletes neurológia, labor- és képalkotó vizsgálatot végeznek, és amennyiben igazolódik a fejfájást kiváltó alapbetegség, akkor annak megkezdik a kezelését. Ha viszont nem derül fény semmilyen háttérbetegségre és elsődleges fejfájás igazolódik, akkor megkezdik a gyógyszeres terápiát. Dr. Till Erzsébet elmondta: „Migrén esetén például a gyógyszeres kezelés részben a rohamok gyors, hatékony megszüntetésére irányul, azonban amennyiben a migrénes rohamok gyakoriak, profilaktikus, azaz megelőző gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A gyógyszerek mellett fontos a megfelelő diéta, a rendszeres testmozgás, a gerinctorna, lazító és nyújtó gyakorlatok. Alternatívaként akupunkturás kezelés is jó hatású lehet.”
Nyitókép: depositphotos