Ne legyints rá! A rekedtség komoly problémát is jelezhet

A rekedtség, mint foglalkozási ártalom

A hangszálak túlterhelése különösen gyakori azoknál az embereknél, akik szakmájuk vagy életmódjuk miatt gyakran és sokat beszélnek. A tanárok, színészek és énekesek, papok, edzők és call centerekben dolgozók esetében a hang egyúttal munkaeszköznek is tekinthető, ami könnyen kifáradhat, fátyolossá, rekedté válhat, de akár teljes hangvesztés is kialakulhat.

Azoknak is számolniuk kell azonban ezzel a kellemetlen problémával, akik zajos környezetben dolgoznak, vagy szabadidejüket szívesen töltik hangos szórakozóhelyeken és sportmérkőzéseken.

A hang extrém túlterhelése miatt kialakuló akut gégegyulladás azonban csak az egyike a rekedtség lehetséges okainak.

Mi okozhat még rekedtséget?

• Vírusfertőzés
• Helytelen hangszalag-használat
• Hangszalag-polip
• Hangszalag-fekély
• Énekes csomók
• Hangszalagbénulások
• Jó- és rosszindulatú daganatok
• Allergia
• Neurológiai betegségek vagy rendellenességek
• Autoimmun betegségek
• Pajzsmirigy-problémák
• A gégét ért traumák
• GERD (Gastrooesophagealis reflux)
• Dohányzás

Mikor kell orvoshoz fordulni a rekedtséggel?

A hang túlerőltetéséből fakadó hangszalag duzzanat többnyire egy pár napos hangkíméleten kívül nem igényel más beavatkozást, amennyiben azonban a rekedtség 2-3 hétnél tovább tart, mindenképpen célszerű felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost – javasolja dr. Holpert Valéria. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a rekedtséghez nyelési vagy légzési nehézségek társulnak, vért köhögünk, csomót vagy dudort érzünk a nyakunknál, illetve beszéd közben fájdalmat tapasztalunk. Figyelmeztető jel szintúgy, ha néhány napnál hosszabb időre elvesztjük a hangunkat; de a műtéti beavatkozások után kialakuló rekedtség is feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel.

Hogy történik a rekedtség kivizsgálása?

A tartós rekedtség az életminőséget is befolyásolja, ami az érintettek elszigetelődésével, depresszióval és szorongásos tünetek megjelenésével, gyakran a munkából való kieséssel is jár. A tartós rekedtség hátterében álló szervi vagy funkcionális okok kiderítését mindenképpen bízzuk fül-orr-gégész, foniáter szakemberre, akinek a segítségével a tüneteket okozó életmódbeli tényezőkre, illetve betegségekre is fény derülhet. A foniáter szakember a laringoszkópos, valamint stroboszkópos vizsgálat során a hangszalagok állapotát és működésbeli eltéréseit is is fel tudja térképezni, és amennyiben szükséges, gyógyszeres kezeléssel, speciális beszéd- és hangterápiával nyújt segítséget számunkra a kellemetlen tünetek felszámolásában.

Hanghigiéné tippek a rekedtség ellen

• Pihentessük a hangunkat, amennyire csak lehetséges!
• Ha sok ember előtt kell beszélnünk, használjunk mikrofont vagy hangosítót!
• Kerüljük a hangos környezetben való beszédet!
• Fogyasszunk bőségesen folyadékot a kiszáradás megelőzése érdekében!
• Gargalizáljunk enyhe sós vízzel, és párásítsuk környezetünk levegőjét!
• Étrendünkből száműzzük a koffeint, alkoholt és a túlzottan fűszeres ételeket!
• Kerüljük a dohányzást és az alkohol fogyasztását!
• Ne köszörüljük a torkunkat, és hanyagoljuk a suttogó beszédet!
• Az orrsprayket csak rövid ideig, a betegtájékoztatóban foglaltak szerint használjuk, mert ezek szintén kiszáríthatják a torkot!
• Hangterhelés előtt melegítsük be a hangunkat!
• Szakember segítségével sajátítsunk el légzéstechnikai és beszédtechnikai gyakorlatokat!

Forrás: Fül-orr-gége Központ (https://www.fulorrgegekozpont.hu/)

Nyitókép: depositphotos