Babafejlődés hétről hétre - 1-1,5 éves kisgyermek fejlődése

Az egy-másfél éves gyermek fejlődése

FIZIKAI FEJLŐDÉS

Születési súlyát megháromszorozza, megjelennek az első rágófogak (16 hónapos korig) - először a felsők, majd az alsók, valamint az alsó elülső őrlőfogak (18 hónapos korig). Ezek előtörése nem jár annyi kellemetlenséggel, mint a metszőfogaké.

Adhatunk a gyereknek darabos ételt. Nem köti le túlságosan az evés, nem a gyomra körül forog a világ - gyorsan bekap valamit és folytatja felfedezőútját.
Még mindig automatikusan pisil, hólyagjának befogadóképessége azonban nagyobb, ezért egyre hosszabb ideig marad száraz, kevesebb pelenkára van szükség. Felfedezi nemi szervét, fogdossa, de nem azért, mintha ez különösebb élvezetet jelentene.

Elkezdhetjük az immunrendszer erősítését, az edzettség fejlesztését ésszerű öltöztetés, gyakori szellőztetés, a szabadban való tartózkodás időtartamának ill. gyakoriságának fokozatos növelése, levegőn altatás az év minden szakában, napoztatás, lassan növelt időtartammal (lefedett fejjel, nem a legnagyobb kánikulában). Hatásuk csak rendszeres alkalmazás esetén érvényesül.

Napi alvásigénye átlag 13 óra.
Másfél éves korára az önálló járással (karját oldalt tartva) a gyermek elvágja az anyatesthez fűző "köldökzsinórt", szalad.

INTELLEKTUÁLIS FEJLŐDÉS

Bármilyen hosszú ideig segítség nélkül ül, rámutat és kiválaszt ismert tárgyakat, ha kérjük tőle, odanyújtja.

Számos szót megért, egyszerű utasításokat végrehajt. Bútorokba kapaszkodva jár, felfedezi, hogy különböző nézetekből ugyan, de ugyanazt a tárgyat látja, ha körbejárja. Kezén és térdén kúszik, popsiján csúszkál.

Sírásának okai:
bizonytalanságérzet, félelem az elválástól, a szülő jelenlétének hiánya, túlfáradás - hamarabb fogy el az energiája, mint a lelkesedése, csalódás, sikertelenség, frusztráció, esetleg félelem a sötéttől, egyedülléttől, fényektől, árnyékoktól, zajoktól stb. Hagyjuk, hogy rátaláljon saját megnyugtatásának eszközeire, hogy megtanulja: kisebb bánat, bosszúság esetén felnőtt segítsége nélkül is meg tudjon vigasztalódni.

Szeret a szekrényfiókokban játékok és háztartási eszközök után kutatni. Ügyeljünk arra, hogy túl sok tilalom és szidás ne állja útját, elnyomva kíváncsiságát, mert lassanként elvész környezete iránti érdeklődése. Érzékelése és értelme is fejlődik a különböző halmazállapotú, tapintású, szagú és színű anyagok megtapasztalása révén. Ha nem tiltjuk a rámolást, rövid idő alatt elveszti érdekességét az adott polc, fiók stb.
Megnő a szülői beszéd fontossága, mivel a baba utánozni kezd. Felfogja, hogy a tárgy akkor is létezik, ha eldugták, de ha nem látja, ahogy újabb rejtekhelyet keresünk neki, nem gondolja, hogy valahol máshol is lehet.
Felfedezi, hogy nem ő minden dolog okozója, bizonyos események rajta kívül állók, teljesen függetlenek szükségleteitől és vágyaitól.
Rájön, hogy a világban léteznek egyforma ill. hasonló dolgok.

Másfél évesen már tudja, hogy a tárgyak az ő észlelése nélkül is léteznek, u.e. vonatkozik szüleire is - nem reagál szorongással eltűnésükre, mert tudja, hogy hamarosan visszatérnek.

Önállósága fejlődik, adjuk meg a kísérletezés lehetőségét, alkalmat a tanulásra, hagyjuk tapasztalatot szerezni, ne óvjuk mindennemű veszélytől, de ne is sarkalljuk állandóan teljesítményekre, mert elbátortalanodik.
Önbizalma fejlődését is segíthetjük: bátorítsuk, éreztessük vele, hogy megbízunk benne – ez csökkenti a dacot is. Dührohamai célja, hogy felhívja magára a figyelmet, de ha látja, hogy már nem figyelünk rá, hamarosan abbahagyja. Dacosságát egyénisége érdekében veti be, mintha függetlenségét hangsúlyozná.

SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS

Mindent elkövet, hogy nevetésre bírjon bennünket, és ha sikerül, fáradhatatlanul ismétli, amivel nevetésre bírt.

Segít az öltözésnél/vetkőzésnél, felemeli a karját, hogy fel/le tudjuk húzni a ruháját.
Ha azt mondjuk neki "nem", abbahagyja, amit csinál.

Idegenektől való félelme, ellenszenve úgy nyilvánul meg, hogy szüleihez fut, sírni kezd, ha az idegen odamegy hozzá, túlságosan félénk és ragaszkodó, csendesebb, kevésbé pajkos, mint máskor.
Látszik a viselkedésén, hogy milyen jellegű az anyjához való viszonya - pl. egy ismerősnél a gyerekszobában rövid időre magára hagyja a kicsit, visszatérésekor a kapcsolat minőségére jellemző jelenetnek lehetünk tanúi:

• harmonikus kapcsolat (az anya kezdettől fogva érzékenyen reagál gyermeke jelzéseire, és ez a következetes bánásmód bizalmat és biztonságérzetet alakít ki a kicsiben): odaszalad édesanyjához, majd hamarosan újra nyugodtan játszani kezd
• hűvös, elutasító szülői magatartás eredménye (a gyermek rövid idő alatt megtanulja, hogy az a biztos, ha nem csinál semmit, különben elutasítás vagy büntetés vár rá): látszólag elmélyülten játszik, észre sem veszi édesanyja távozását, majd megjelenését
• bizonytalan kapcsolat (az anya hol érzékeny, hol teljesen elérhetetlen a gyermek számára, nem tudja, mikor mire számítson, állandóan résen kell lennie. Bevált eszköze a hiszti, ezzel vonja magára a figyelmét, eléri a vágyott közelséget. Az ilyen gyerekekre jellemző, hogy a mindennapi élet rutineseményei, mint a pelenkázás, evés, fürdetés, lefekvés rendkívül küzdelmesek lehetnek): a kicsi édesanyja távozásakor végletesen feldúlt állapotba kerül és visszatérésére sem nyugszik meg, annak ellenére, hogy keresi vele a kapcsolatot. Odamegy hozzá, de egyszerre öleli és ellöki.

HOGYAN FEJLESZTHETED, SEGÍTHETED?

Kiejti a száján az első valódi szót /18 hónapos korig/ - pl. "mama": azonban a szó még nem kapcsolódik össze a személlyel. Felfedezi, hogy ha többször elismétli a "varázsigét", nyomban ott terem az anya. Rájön, hogy ez a varázsige sokféle helyzetben alkalmazható: ha kekszet kíván, ha a kutya farka után kap, ha meglátja apját stb. Itt a "mamá"-t "abrakadabrának" fordíthatjuk.
Számtalan ismétlés és tapasztalat (pl. a bűvös szó kiejtésekor nem jelenik meg apja, sőt a keksz sem mászik ki a dobozból) révén a szó összekapcsolódik mamája személyével, majd a szóra az anya képe képzeletben is megjelenik. Ez a szó lehetővé teszi, hogy az anya emlékképét elraktározza, és valahányszor szüksége van rá, képzeletben újra felidézze.

Úgy veszi kezébe a tárgyakat, ahogy a felnőttek (hüvelykujja és a többi ujja közé). Látása eléri a felnőttkori fejlettségi szintet.
Egyre jobban képes értelmezni azt, amit lát (szavakban, képekben és mozdulatokban fejezi ki).

Játékai: élvezi, ha együtt "olvasunk" /kérdezzünk rá, hogy értette-e/, gurítja a labdát, a dobálást felváltja az odaadom-visszaveszem játék, később a postaláda: kis tárgyakat kell sorrendben nagyokba dugni, szétszerelős: bonyolult tárgyakat kell ízenként darabjaira szedni, plüssállatok, pancsolás felfújható medencében.

Másfél éves kisgyeremek fejlődése

FIZIKAI FEJLŐDÉS

Sikerül időben szólnia, hogy bilire vagy vécére vihessük, vagyis napközben szobatiszta (2 éves korig, de átmeneti visszaesés előfordulhat). Akkor segíthetjük elő leghatékonyabban a folyamatot, ha kezdettől fogva a legnagyobb természetességgel viszonyulunk a kérdéshez, nem erőltetjük a bilizést. Kezdetben a székelés első jeleinél ejtsünk róla néhány szót azokkal a szavakkal, amelyeket ő is használni tud, ha bilire akar menni pl. "Lilinek kakilnia kell?" Az esemény utáni rendszeres érdeklődésünk kelti fel az érdeklődését a folyamat iránt, amit eddig magától értetődőnek tartott. Eztán már maga hívja fel a figyelmünket, látván, hogy a dolog érdekel bennünket. Ekkor már nincs szükség rendszeres rákérdezésre, mert így a későbbiekben nem maga figyel fel az inger jelentkezésére, hanem a figyelmeztetés hatására mechanikus szokás alakul ki. Segít a szobatisztaság kialakulásában, ha ő maga is aktív résztvevője a teendőknek: maga veheti elő a számára is elérhető helyen tartott bilit, maga öntheti ki, maga húzhatja le a WC-t, maga teheti vissza használat után a helyére a bilit. Segít továbbá az előlegezett bizalom is: néhány siker után a nap egy részében nem adunk rá pelenkát, de vigyázzunk, ne burkolt követelésnek hasson szándékunk. Az elismerés fontos, de ne zengjünk dicshimnuszokat minden kakilásnál. Ha ugyanis a kicsi úgy érzi, hogy a dolog olyan értékes, érthető módon nehezen válik meg tőle. Hőstettnek tekinti elért sikereit, érdeklődik a széklete iránt, sőt meg is szeretné fogni. Tapintatosan próbáljuk elterelni a figyelmét, eleinte hagyjuk a bilit a fürdőszobában, később ő maga segédkezhet a vécé lehúzásánál.

​Egyszer alszik napközben, általában délután.

Ügyesen emeli szájához a kanalat, képes választani, melyik ruhadarabját szeretné felvenni. Készítsünk ki két egyforma minőségű és stílusú ruhadarabot /valójában tehát nekünk mindegy lesz, hogy melyiket választja/, mutassuk meg neki mindkettőt és kérdezzük meg, mit szeretne ma felvenni. Lehet, hogy kezdetben tétován fog csak az egyikre mutatni, de vegyük komolyan jelzését. Beszélgessünk a felvételre szánt ruhadarabok színéről, mintáiról, arról, hogy miért kell aznap éppen ilyen ruhát felvenni. Nyugodtabban fog egy helyben ülni míg öltöztetjük, ha zokniját kis meglazítás után önállóan leveheti, ha nadrágját kigombolás után letolhatja, ha ingének ujját lerázhatja magáról, mi pedig dicsérettel nyugtázzuk ügyességét. Ha megmutatjuk, hogyan kell kinyitni a cipzárt, utánunk csinálja, ha kérjük, hogy hozzon oda valamit, odahozza.

INTELLEKTUÁLIS FEJLŐDÉS

Csoportosít hasonlóságok és különbözőségek alapján. Több tárgyat ugyanazzal a szóval jelöl, ha egy vagy több tulajdonságuk közös - általánosít /pl. labda, alma, kő - kerek, tehát "labda"/. Magukat a tárgyakat meg tudja különböztetni egymástól. Le tudja öblíteni a kezét a vízcsap alatt.

Megismeri magát a tükörben. Ha észrevétlenül egy piros pontot rajzolunk az orrára, már a saját orrához nyúl meglepetésében, nem próbálkozik a tükörkép megfogásával.

Elkezd magáról beszélni, bár még sokáig csak harmadik személyben /pl. Lili éhes, Lili inni/. Gyakori, hogy nevet talál ki magának, s zajosan tiltakozik, ha valaki másképp szólítja. Mi semmiképpen ne beszéljünk hozzá ezen a "nyelven", így nehezében tanulja meg a helyes szóhasználatot. Szavak révén fokozatosan ellenőrizni képes saját cselekedeteit /pl. miután megtanulta a "pá-pá"-t, szívesebben megy el szüleitől. Ha már ismeri a "jó éjt" szavakat, könnyebben nyugszik bele a lefekvésbe. Úgy viselkedik, mintha szavakkal uralná a helyzetet, mintha senki sem kényszerítené ágyba bújásra. A beszéddel ki tudja kerülni a veszélyes helyzeteket úgy, hogy óvó-intő szavakat ismételget önmagának /pl. kinyújtja a karját a fűtőtest felé, hogy megérintse, majd azt mondja, "forró", és visszahúzza a kezét. Amíg e szót nem ismerte, szülői intés kellett ahhoz, hogy a késztetést meggátolja/.

SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS

Gyakran használja a "nem" szót, még ha igenre is gondol. Így jelzi, határozott és méltánylandó elképzelésekkel rendelkezik a világról, éberen őrködik tárgyai felett.

Kíváncsiságának megfelelően szeretné ismerni a környezetében található tárgyak, személyek nevét. Folyamatosan mutogat mindenre, ami a lakásban található, és közben kérdőn néz ránk, szeretné tőlünk hallani a tárgyak nevét, még akkor is, ha már aznap sokszor hallotta. Szinte mindent megért a felnőttek beszédéből, és néha meglepetten tapasztaljuk, hogy mennyi olyat tud, amire korábban nem is gondoltunk.

Napközben egyre több a konfliktus anya és gyermeke között, sok tiltás veszi körül a kicsit és a feszültség éjszakai sírás formájában törhet elő. Jelentkezhetnek az első félelmek, furcsa árnyékok, éjszakai zajok és számtalan érthetetlen félelmetes jelenség. Vágyait külső tényezők szabályozzák, kinövi idegenkedős korszakát.

HOGYAN FEJLESZTHETED, SEGÍTHETED?

A gyerekek "megtűrik" egymást: még nem játszanak együtt, de általában ugyanazt játsszák külön-külön. Megjelenik a szerepjátékok első, kezdetleges formája /2 éves korig/: kicsinyünk párbeszédeket rögtönöz, s ezekbe gyakran a szülőket is bevonja. Mindennapi életét játssza el babáival, plüssállataival /eteti, pelenkázza, lefekteti őket/, szüleit utánozva próbálja ki, milyen érzés a másik oldalon lenni. Ezek a szerepjátékok burkoltan a gyerekben zajló lelki harcokat és konfliktusokat is megjelenítik.

Hajlandó osztozni kellemes tevékenységekben, ad kedvenc ételéből is.

Játékai: rajztábla /meséltessük el vele, mit ábrázol a rajza/, falra helyezett/földre leterített óriási papír, amire szabadon rajzolhat, gyurmázás /erősíti az ujjízületeket/, homokozó, csúszda, hinta, mászóka /utóbbi három fokozottan balesetveszélyes, főként ha nyirkos és csúszós, kiálló szögek "díszítik", a gyerek lógó ruházata- öv, sál, kapucni beleakad/, három-, ill. négykerekű bicikli, hintaló, játék telefon, képeskönyv lapozgatása /ne csak a látnivalókat vegyük számba, kérdezzünk rá olyasmire is, ami a képen közvetlenül nem látható: pl. Mi van a ház mögött?, Mit csinál a néni a tejjel? Ezzel hozzájárulunk szókincsének bővüléséhez, megmozgatjuk a fantáziáját. Utánozzuk a különböző hangokat, pl. állatokét/, az építőkockákból hármat-négyet is egymásra helyez.