A nagycsoportos korú gyermekek számára az iskolai élet gyakran megfoghatatlan. Nem tudják elképzelni, mi fog ott történni, milyen az iskola. Félnek minden újtól, ismeretlentől.
Hogy könnyebbé tegyük az iskola megismerését, elfogadását, ezért kezdtük el évekkel ezelőtt e programsorozatunkat nagycsoportos korú óvodások, 4. osztályosok, óvodapedagógusok, tanító nénik, intézményvezetés együttműködésével. Célunk az iskola, tanító nénik megismerése, pozitív hatások megtapasztalása, az iskolával, tanító nénikkel való ismerkedés kapcsán megkönnyíteni az óvodából iskolába való átmenetet.
Helyszín: egyik nap iskola, másik nap óvoda, ötödik nap csere, hatodik nap a néphagyomány eljátszása.
Elengedhetetlen a gyermekek számára az érzelmi ráhangolódás, ezért sokat beszélgetünk velük a témáról, hogy kíváncsiságukat felkeltsük. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulási folyamatot, amelyben aktívan vesznek részt, öröm hassa át. Tudjuk, hogy abban a helyzetben, amelyben nem érzi jól magát: türelmetlenek vele szemben, javítgatják, leintik, gátolják a szabad tájékozódásban – elmegy a tanulási kedve.
Hisszük, hogy az ismerkedés, az együttes tevékenység meggyőzi őket arról, hogy a dolgok értük történnek, megérzik azt, hogy befogadják őket – így könnyebben megbarátkoznak a körülményekkel.
A megvalósítás helyszíne: egyik nap iskola, másik nap óvoda, ötödik nap csere, hatodik nap a néphagyomány eljátszása.
A tevékenység során fejlődnek a gyermekek szociális képességei: az érzelmek, a motivációk az alkotási öröm, az együttes tevékenységek megélésével. Bátran kérnek segítséget a nagyoktól, ezáltal türelmük fejlődik. Az érzelmek, a motivációk fejlődnek az alkotási öröm, az együttes tevékenységek megélésével. Figyelemmel lesznek mások munkájára, ismerjék el mások és saját munkájukat. Az eszközök helyes használatát sajátítják el a különböző technikák alkalmazásával. Szívesen, lelkesen, felelősségteljesen segítenek a rászorulóknak. Egymás segítségét elfogadják.
Kommunikációs képességek fejlődését is segíti a tevékenység: verbális kommunikációjuk színesedik a kreatív tevékenységek, mozgás, séta, a népszokás dramatizálása során. A dalok, mondókák szövegének tiszta ejtése, ritmusának betartása, szövegének helyes ejtése is fontos feladat. Folyamatos a verbális kommunikáció, a párbeszéd az egymásnak nyújtott segítségadáskor, az együttes tevékenységek során.
A testi képességek fejlesztése is megvalósul: mozgáskoordinációjuk, finom-motoros mozgásuk, szem-kéz koordinációjuk fejlődik a kreatív -, mozgástevékenység, énekes játék során. Fejlődik formaalakításuk, téri, időbeli tájékozódásuk.
Fontosnak tartjuk, hogy a projekt élményként valósuljon meg a gyermekek óvodai életében. A mindennapi életből indulunk ki, kíváncsiak vagyunk, hogy óvodásaink pozitív élményekkel gazdagodnak-e általa.
Többféle, színes tevékenységet tervezünk a nagycsoportosoknak, ügyelve arra, hogy érdeklődésüket felkeltsük a számukra vonzó feladatokkal. Például: a sétánál csoportokat alakítanak, próbáljuk a nagycsoportosokat egy kicsit közelebb hozni egymáshoz, hogy ne csak a játszószobákban, illetve az udvaron fussanak össze egy-egy játéknál. A kreatív tevékenységekben az iskolásokkal párban dolgoznak, ugyanígy a mozgásban. Az énekes játékokban is a nagyokkal együtt vállalnak szerepet.
Az iskolai életmódra nem a „kötelező”, „kötetlen”, „előkészítő” foglalkozásokon készül fel a gyermek. Az életkorának megfelelő környezet, a mindennapi életben való aktív részvétele segít abban, hogy megérjen az iskolai életmódra. E korosztálynál az érzelmek, a hangulatok húzzák magukkal az értelmi képességek fejlődését, a tanulás a játék, mese nyelvén történik.
A gyermekek saját tapasztalatokat gyűjthetnek a tevékenységek alkalmával. Személyiségük fejlesztése során érvényesül az egyéni bánásmód, segíti a program a közösség alakulását, az információk feldolgozását, a célok és módszerek igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
Sok új ismerethez, élményhez jutnak, miközben elmélyülnek, és erősödnek az egymás közötti érzelmek, új barátságok születnek. A játékos tevékenységeket örömmel végzik, megtanulják még jobban kezelni a váratlanul felmerülő problémákat. Az iskolások óvják, védik a kicsiket. A legérdekesebb számukra a cserenap, amikor óvó nénik nélkül maradnak az iskolában. Ez komoly megpróbáltatás egy ilyen kisgyermektől, hiszen az, akihez érzelmileg kötődik, nincs vele.
A népi játékot az iskolások adják elő, az óvodások együtt énekelnek velük. Minden csoport meghallgatja az „előadást”, az óvó nénik könnyes szemmel nézik, hogy gyermekeik mekkorát nőttek, okosodtak az évek alatt. Hagyományosan felkötik a csoport szalagját a vándorbotra.
A folytatás: a tanító nénik ellátogatnak még óvodánkba, hogy ismerkedjenek, együtt játszanak a gyermekekkel. Olyan tapasztalatokat szereznek, amelyet máshol nem lehet megélni. Gyermekeink sem félve mennek majd iskolába, mert megismerkedtek már egymással. Az óvodában megtapasztalt szabadság, a közös élmények elraktározása, az ügyesedés, az együttélés szabályainak megalapozása, az egészséges életmód kultúrájának alakítása, a beszédkészség, bátorság, önbizalom erősödése olyan értékek, amelyekre a gyermekközpontú iskola alapozhat. Az eredményesség függ a tanító nénik hozzáállásától, együttműködési készségétől.
A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.
.jpg){kind=small}
