Ahol a kütyü, ott a gyerek?
A természet hiánya okozta rendellenesség (nature deficit disorder) elnevezés Richard Louv újságíró nevéhez fűződik. Ő használta elsőként ezt a kifejezést 2005-ben, amikor készülő könyve kapcsán a gyerekek szabadidős tevékenységeit kutatta. Az utolsó gyermek az erdőben című könyvében leírja, hogy a gyerekek arra kérdésre, hogy miért játszanak inkább a lakásban, mint a szabadban, azt felelték, hogy azért, mert az elektromos kütyük bent vannak.
Több idő a szabadban, kevesebb a képernyő előtt
Ezt tanácsolják ausztrál kutatók is, akik 186 tanulmány összegzése alapján jutottak erre a következtetésre. Szerintük a gyerekek mentális egészségi állapota és az iskolai teljesítménye is javítható azáltal, ha több időt töltenek a szabadban.
Szorongás és depresszió
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a kedvezőtlen hatás vélhetően a serdülők körében fokozottabb, hiszen míg a kisebbek életének része a játszótéri program, az óvodában és az iskolában is töltenek valamennyi időt a levegőn, a nagyok a programjaikat önállóan szervezik és ez bizony azt is jelentheti, hogy akár az egész napot a képernyő előtt töltik. Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy a depresszió és a szorongás egyre gyakoribb a gyerekek és serdülők körében is.
Így fejleszt a játék a szabadban
A bezártság kedvezőtlen hatásait ismerte fel Angela Hanscom is, aki az aktív szabad játékot, különösen a szabadban, a leghasznosabb ajándéknak nevezi, amelyet szülőként gyermekeinknek ajándékozhatunk. A kint játszó gyerekek boldogabbak, okosabbak, figyelmesebbek és kevésbé szoronganak, mint azok, akik több időt töltenek zárt térben. Az egyensúlyérzékre ható, ritmussal járó mozgások az agyat és a központi idegrendszert is fejlesztik.
A gyermekgyógyászati terapeuta szerint az is fontos, hogy a gyermeket ne neveljük „túl sterilen”, vagyis hagyjuk, hogy kis korától kezdve kússzon, másszon, felfedezze a környezetét. Vigyük bátran a természetbe és ne féljünk, ha „bepiszkolja magát”, például ne korlátozzuk levegőzésnél egy pléd nagyságú területre, tegyük bátran le a fűbe.
A szakember szerint a gyerekek megfelelő fejlődéséhez napi három órát kellene a szabadban tölteniük. Ez első látásra ijesztő mennyiség, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a családok többsége reggeltől estig rohan és közös étkezésekre sem mindig jut idő.
- A napi három órába beleszámít az iskolában, vagy sportolással töltött időszak is.
- Ha meg tudjuk oldani, a gyerek közlekedhet gyalog az iskolába és haza.
- Séta közben jó, ha útba tudjuk ejteni a közeli játszóteret vagy parkot, például biciklizni, rollerezni, vagy ha van háziállatunk, őt sétáltatni.
- Kertes házban érdemes leckeírás előtt még fél-egy órát kint játszaniuk.
- Ha pedig a hétköznapok végleg elvesztek a rohanásban, az is jó, ha legalább hétvégén iktatunk be egy közös sétát, kirándulást a szabadban.
Kép: Joshua Choate képe a Pixabay -en.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva: