10 ok, amiért szuper a finn oktatási rendszer

1. Lelkes tanárok

Itthonról nézve hihetetlen, de Finnországban hússzoros a túljelentkezés a tanárképzésre! Ez lehetővé teszi, hogy valóban csak a legkiválóbbak szerezzenek pedagógusi diplomát, akik aztán teljes erőbedobással a munkájukra fognak koncentrálni. Ezt meg is tehetik, hiszen bár a munkaórájuk annyi, mint magyar társaiké, nem egyedül csinálnak mindent, hanem asszisztensek segítik a munkájukat. Fizetésük pedig 3500 euró, vagyis több mint 1 millió forint, amely ottani viszonylatban is rendkívül jónak számít.

2. Ingyenes oktatás

„Magyarországon az oktatás ingyenes, de az iskola nem” – tartja a városi bölcsesség, és ezt minden iskolás gyermeket nevelő szülő a saját bőrén tapasztalhatja az utóbbi hetekben. Míg itthon két-három gyerek iskolakezdése simán elvisz egy kisebb fizetést még úgy is, hogy a tankönyvek már jórészt ingyen vannak, Finnországban tényleg nem kell fizetni még a füzetekért és az osztálykirándulásért sem. Ott még a Magyarországon megbukott tartós tankönyvek rendszere is jól működik. Aki messze lakik az iskolától, azt az ingyenes buszjárat szállítja be reggelenként.

3. Minőségi menza

Nincs mócsingos hús és kőkemény tökfőzelék, a reform étkezést sem úgy szándékoznak megoldani, hogy kihagyják a húslevesből a sót. A menza egészséges, változatos, többféle ételből lehet választani. Ja, és persze ingyen van.

4. Kevés leadott anyag

A finn gyerekek ötödik és kilencedik osztály között elnyújtva tanulják az amerikai hetedikes matematika anyagot. Nincs rohanás, nincs stressz, hogy idén sem sikerült befejezni a tankönyvet, van viszont alaposan begyakorolt, biztos tudás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kevesebb néha több: hiába vernek bele kisebb anyagmennyiséget a finn tanulók fejébe, a nemzetközi felméréseken mégis úgy tűnik, ők alkalmazzák ezeket a legbiztosabban.

5. Kevés házi feladat

Ezután nem meglepő, hogy Finnországban a házi feladat sem olyan mumus, mint itthon. Míg a magyar diákok egy héten átlagosan 6,2 órát töltenek leckeírással, a finnek mindössze 2,8-at. Ezek a feladatok is inkább érdekesek, mint megterhelőek: tipikus törilecke például a nagymama meginterjúvolása arról, milyen volt az élet az ötvenes években, és ennek összehasonlítása napjainkkal. Különórára sem nagyon járnak a diákok, hiszen mindent megtanulnak az iskolában, ahol az elméleti anyag leadása után alapos gyakorlással mélyítik el a tudást.

6. Otthonos környezet

Nincsenek padok, a gyerekek a kanapén vagy a szőnyegen ülnek, azért sem szólnak meg senkit, ha leveszi a cipőjét. Akit nem köt le az óra, nyugodtan olvashat vagy varrogathat közben – pont, ahogy a magyar diákok is teszik ezt az iskolában a pad alatt.

7. Bizalmasan kezelt osztályzatok

Nem kell hangosan bediktálni a dolgozatra kapott jegyet, ez magánügy. Senki sem szégyenül meg nyilvánosan, ha gyengébb a teljesítménye az átlagosnál.

8. Differenciált oktatás - egyenletes színvonal

Annak ellenére, hogy nincs egységesen megadott szigorú tanmenet, minden iskola hasonló színvonalú. A kiváló tanárképzésnek köszönhetően mindenhol remek szakemberek dolgoznak, akik a saját belátásuk szerint kezelik az anyagot. A diákok is egyéni tempójuk szerint haladhatnak, és mindannyian célt is érnek. Magyarországtól eltérően – ahol az iskolarendszer bizonyítottan növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket – a finn oktatás csökkenti ezeket: nem kell elit iskolába járnia annak, aki fel szeretne emelkedni.

9. Tantárgyak nélkül

Tavaly néhány finn iskolában kísérleti jelleggel bevezették a tantárgyak eltörlését. Ezeken a helyeken most 6 hetes blokkokban vesznek át egy-egy témát. Ha a migrációról tanulnak, akkor szó van arról, hogy ezek az emberek honnan jöttek (földrajz), hogy ezeken a helyeken mi történt a közeli és a távoli múltban (történelem), stb.

10. Valóban hasznos ismeretek

Könnyen lehet, hogy a magyar iskolás előbb találkozik a Kalevalával, mint finn kortársa, de az is bizonyos, hogy a finn gyerek ügyesebben főz, jobban varr, és a számítógépet is professzionálisabb szinten kezeli. Úszásórán a fuldoklás jeleit is megtanulják felismerni, és a környezettudatosságot is magukba szívhatják. Nem csoda, ha Helsinki az egyik legzöldebb és legélhetőbb város a világon, ahol már harminc éve is mindenhol (tényleg mindenhol!) ki volt építve biztonságos, kihasznált bicikliút.

Mi a véleményed a finn iskolákról? Örülnél, ha ezek közül sok minden megvalósulna nálunk is? Van olyan pont, amellyel azért nem értesz egyet?

Fotó: Miloslav_Ofukany / pixabay