Kokas Klára komplex művészetterápiás eljárás alkalmazásának lehetőségei sérült gyereknél

Gyakran felvetődik bennünk a kérdés vajon – sorsunk, életünk miért alakul úgy ahogy. Miért is vagyunk – mi a feladatunk, küldetésünk ebben a világban?

Bele születtem egy más világba és így nőttem fel - korán megtanultam  óvni, vigyázni és félteni – a szüleim „másként láttak”. A szemük a képzeletük volt – amit én rajzoltam és festettem láthatóvá nap, mint  nap  számukra. Ahogy mondják „Más” emberek vettek körül. Általuk  megtanultam  másként látni és élni a világot!

Pályámat óvodapedagógusként kezdtem - aztán az élet egy más irányt kínált  számomra.  Lehetőséget kaptam  a városban működő fejlesztő iskolában , súlyos fogyatékkal élő gyerekekkel való közös munkára. A gyerekcsoportom problémájának „sokszínűsége” késztetett arra, hogy munkám hatékonyságát növelve egy olyan terápiás lehetőséget keresek amely segítségével   a sérült területek egyszerre fejleszthetők. Így találtam rá Kokas Klára - komplex művészeti nevelés programjára. Mely eredetileg óvodás és kisiskolás  korú gyerekek zene befogadását célzott szolgálni de mára egyre több segítő szakember alkalmazza munkája során terápiás céllal.

Az ábrázolás a terápia egy fontos eleme. Az alkotás mindig is meghatározó része volt életemnek, gyerekként is  szívesen barkácsoltam  rajzoltam festettem, varrtam – aztán  művészeti iskolában is érettségiztem. Így többféle vizuális technika ismerete hatékonyan segíti munkámat.

Biztosan sokan rácsodálkoznak - hogyan kivitelezem az ábrázolást a sérült gyerekekkel, egy-egy terápia során…? - egyénre szabottan. Ritkán eszközökkel, inkább testükkel. kezükkel, ujjukkal - néhányuknál kézrásegítéssel éljük meg a zenét a színek és a belelátott formák által.

A tanfolyam során beleszerettem Kokas Klára általa formált világba, gondolatiba. Iránymutatásai által önmagam megismerése és az önelfogadás is feladatommá vált.  A segítő munka „emberi” hivatás nem mindenkinek való. Kellő belső indítatás és mély empátia szükséges - benne ráhangoló, befogadó és átérező képesség a bajban lévők gondjaira.

Talán ezért lett „beleszületett feladatom” majd életutam, küldetésem és most hivatásom is a  „velük” való együttlét.

Olyan csodák ők, akik között időd lesz megállni - képessé válsz figyelni - észre veszed azt -  amit a mindennapok nyüzsgő és sötét homálya beborít - általuk "Csillagszeművé válsz!"
 

Kokas módszer alkalmazásának lehetőségei sérült gyerekeknél

A Kokas pedagógia eszköze a ZENE - egyfajta kommunikációs csatorna a sérült személy irányába. A nem mozgó spasztikus tünetekkel bíró gyerekeknek a zene a mozgásos átadása csak lágy érzékeny mozdulatokkal történhet – a test nagyobb felületű pontjain.  A segítő a befogadott zenét az érintés ezer féle formájában sajátjaként közvetíti. Az együttműködés egyik legfontosabb feltétele a fogyatékos gyermek és a nevelő közötti jó kapcsolat.  Az együttműködés - legjellemzőbb sajátossága, hogy a pedagógus és a gyermek közösen vesznek részt a foglalkozási folyamat eseményeiben.  Ennek azért van különleges jelentősége, mert csökkenteni kell a segítőnek a gyermekhez viszonyított távolságát. Testközelbe kell kerülni, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit testi kontaktuson keresztül kell közvetíteni.

A foglalkozások során legtöbbjük segítségre szorul, a "tánc"  és a vizuális alkotómunka kivitelezéséhez szükségük van egy partnerre. A tanórákon összeszokott  párok vannak szerencsés esetben, minden gyereknek van egy felnőtt segítője – akivel belsőséges harmóniában és összefonódásban a zene életre kel! Életre… - a mozgás és mozgatás által!

Módszer alkalmazásának menete – a súlyos fogyatékkel élő gyerekeknél

A mindennapokban a Kokas módszer emblematikus elemeit megtartva a foglalkozások, bizonyos pontokban egyénre szabottan és differenciáltan, az aktuális témakörköz igazítva - évkör ünnepeinek, valamint az év, hónap és napszakok – vizuális képi és téri (festés, rajzolás, agyagozás, montázs stb.) ábrázolására, azok szimbolikus megjelenítésére épülnek.

A csoportok összetétele változó, nemcsak a sérülésük tekintetében, de kor és nemek arányában is heterogén. Az életkor (7-18 év) fontossága elenyésző, csupán a méretbeli különbségek miatt fontos. A kicsi törékeny hét évest könnyű ölbe venni és a zenei élményt nem csak testének egy- egy pontján érzékeltetni, hanem összebújva átélni.

1. elem: A köszöntés a névéneklés (lsd.1számú fotó) különös jelentőséggel bír életükben! Dalba foglalva egyenként köszöntöm a gyerekeket simogatással az érintéssel kisérve. A kiválasztott dal mindig olyan, amibe beleillesztve a nevüket éneklem. Rengeteg magyar népdal és mai köntösbe burkolt dalocska van, ami engedi, hogy a neveik dalba íródjanak. A névéneklés „csuda jó”- nem unalmas számukra. Az izgő-mozgó nyugalmat soha nem találó arra kis időre megáll, várja, hogy hozzá lépjek.

„Hiszek abban, hogy valamennyinket nevén szólítanak a földre érkezésünk- nem megszületésünk, hanem a fogantatásunk – pillanatában. Akit a nevén neveznek, az kívánja a nevét, lelkében hordozza, nem bújna előle, nem fél tőle, nem irtózik, nem utálja.”

(Kokas Klára)

A neveden szólítalak -a „Csillag Boris” néven ismert dalocskával folytatódik.  Ami egyszerre több csatornán is üzen a gyermeknek és több területet is fejleszt. A szemkontaktus megtartása lényeges feladat. A dal néhány ritmusán keresztül egymás szemébe nézve közösen énekelünk - „vesd, rám kérlek”a beszélő gyerek – a szeme színe megnevezésével folytatja – „barna, kék, zöld. szemeidet” .Ezáltal a kognitív  csatornák is mozgósítva vannak-, fejlődik a figyelem az emlékezet is. A dal befejező része, „had cseppentsek a te kezecskédre”- ami  mindig mérhetetlen kíváncsisággal tölti el őket.

Vajon ma – milyen illatot varázsolok elő? –sokféle illat van a gyűjteményemben. (illat aroma, szárított termések, termények)

Igyekszem az illatot is úgy megválasztani, hogy a zene az illatokban is megszülethessen.

2. elem: Táncba hívás, körjátékokkal. (lsd.3.sz fotó).Általában mindig az aktuális témában keresgélek, az évszakok mindig segítséggel vannak. lehet bármi a választott témánk. Legtöbben járnak, néhányuk segítővel lépdel, a nem járok pedig a kör közepén, ülve fekve kapják az ingereket a segítőjük biztonságában.

Testséma fejlesztésként egy – egy testrészüket megérintve a ritmust rajzolunk .A siket gyermek számára dal, ütemét „testébe tapsolva „érzékeltetjük. Náluk az akusztikus érzékelés korláti miatt a dal mondanivalója a többiek által lemozgott és a segítő által az érintés útján éled valósággá.

3. elem: Elcsendesedés – a körjáték kezdeti dinamikáját felváltja egy erőtlenebb elhalkuló dúdolás - majd a kör közepén rekedtek köré csoportosulunk, ezzel felkészülünk a zenehallgatásra. Ki fekve, ki ülve ki párnán vagy ölbe várja a varázslatot-, mert….mi-  így hívjuk. Saját gyűjtésem még nincs- így a tanfolyami anyag zenéiből válogatok. Szerencsére mennyiségileg és szerzőket tekintve is sokféle. Bach, Mozart, Beetoven, Handel - mind megtalálható. A komolyzene széles palettája mellett- a más kultúrák színes akár ősi zenéi is.

4.elem: Csend van - mindig! Kiváltságos helyzetben vagyok, a gyerekeimmel - nem tudom?- lassan 2 éve…. helyzet hozta próbálkozásokkal, de amint felhangzik a darab - nincs mozgás, sem zaj, se hangok, amit néhányuknál a kényszer tudattalanja irányít. A zenemű meghallgatása többször megtörténik-, majd aki tud és szeretne önállóan szabad akaratából lép a tánc birodalmába. Én, mint narrátor – egy- egy gondolattal inspirálom és mozgásra indítom a mozgásra képeset. Sokszor a mozgás nyelvén rejtett titkokat tudhatunk, meg. .A mozgásra nem képes, vagy nem hajlandó gyerek részese marad az élménynek- segítője a társa aki bazális – stimuláció eszközeivel érintéssel közvetíti és befogadásra alkalmassá formája a zene ritmusát, hangulatát, élményét. Gyakran használok színes kendőket, természetes anyagokat. a szín és az anyag megválasztásra különös figyelmet fordítok. Kapcsolódási pontokat keresek – az adott zenei téma, ill. évszakok közelgő ünnepek aktuális események és a választható színvilág között. a tavasz - üde zöld lágyesésű selyem -  a nyár a rikító citrom a nedvszívó len – az ősz a téglavörös papír - a tél a hűvös fehér bőr. De ez irányban a lehetőség végtelen- bármit felhasználhatunk, ami sugallja azt az érzést, amit a zene ébreszt bennünk.

5. elem: Improvizatív mozgások. Az élmények érzések felszabadulnak- néhányuk valóban „átváltozik” (lsd. 4 sz. fotó). Aki képes egyszerű szavakban gondolatait közvetíteni. azt értelmi szintjéhez, igazított kérdésekkel segítem. A kérdések nem sugallnak választ, nem rávezető jellegűek inkább olyanok ami által megmutathatják lényűket, szavakba önthetik mondandójukat.

Festés zenére - szivaccsal	Festés zenére üveggolyóval

7. elem: Az óra befejező része a búcsú ének, amely a nagy tevékenységű részeket lecsillapítja, elnyugtatja. A búcsúénekre hívást a gyertya meggyújtása jelzi. Ilyenkor a gyertya köré gyűlve (lsd. 7számú .fotó) , egymáshoz bújva , egymást ölelve, ringatózva egy- egy dalt dúdolva elköszönünk egymástól

Fotó: Gyertya gyújtás- közös ének

Galéria
 

Szívószálas festés	Festés ujjal, tenyérrel
Festés dugóval	Festés termésekkel
Festés forma szivaccsal	Festés radírgumival ( pályázatra készült)
Kukorica babák	Só-gyurma csiga

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.