Gyakran felvetődik bennünk a kérdés vajon – sorsunk, életünk miért alakul úgy ahogy. Miért is vagyunk – mi a feladatunk, küldetésünk ebben a világban?
Bele születtem egy más világba és így nőttem fel - korán megtanultam óvni, vigyázni és félteni – a szüleim „másként láttak”. A szemük a képzeletük volt – amit én rajzoltam és festettem láthatóvá nap, mint nap számukra. Ahogy mondják „Más” emberek vettek körül. Általuk megtanultam másként látni és élni a világot!
Pályámat óvodapedagógusként kezdtem - aztán az élet egy más irányt kínált számomra. Lehetőséget kaptam a városban működő fejlesztő iskolában , súlyos fogyatékkal élő gyerekekkel való közös munkára. A gyerekcsoportom problémájának „sokszínűsége” késztetett arra, hogy munkám hatékonyságát növelve egy olyan terápiás lehetőséget keresek amely segítségével a sérült területek egyszerre fejleszthetők. Így találtam rá Kokas Klára - komplex művészeti nevelés programjára. Mely eredetileg óvodás és kisiskolás korú gyerekek zene befogadását célzott szolgálni de mára egyre több segítő szakember alkalmazza munkája során terápiás céllal.
Az ábrázolás a terápia egy fontos eleme. Az alkotás mindig is meghatározó része volt életemnek, gyerekként is szívesen barkácsoltam rajzoltam festettem, varrtam – aztán művészeti iskolában is érettségiztem. Így többféle vizuális technika ismerete hatékonyan segíti munkámat.
Biztosan sokan rácsodálkoznak - hogyan kivitelezem az ábrázolást a sérült gyerekekkel, egy-egy terápia során…? - egyénre szabottan. Ritkán eszközökkel, inkább testükkel. kezükkel, ujjukkal - néhányuknál kézrásegítéssel éljük meg a zenét a színek és a belelátott formák által.
A tanfolyam során beleszerettem Kokas Klára általa formált világba, gondolatiba. Iránymutatásai által önmagam megismerése és az önelfogadás is feladatommá vált. A segítő munka „emberi” hivatás nem mindenkinek való. Kellő belső indítatás és mély empátia szükséges - benne ráhangoló, befogadó és átérező képesség a bajban lévők gondjaira.
Talán ezért lett „beleszületett feladatom” majd életutam, küldetésem és most hivatásom is a „velük” való együttlét.
Olyan csodák ők, akik között időd lesz megállni - képessé válsz figyelni - észre veszed azt - amit a mindennapok nyüzsgő és sötét homálya beborít - általuk "Csillagszeművé válsz!"
Kokas módszer alkalmazásának lehetőségei sérült gyerekeknél
A Kokas pedagógia eszköze a ZENE - egyfajta kommunikációs csatorna a sérült személy irányába. A nem mozgó spasztikus tünetekkel bíró gyerekeknek a zene a mozgásos átadása csak lágy érzékeny mozdulatokkal történhet – a test nagyobb felületű pontjain. A segítő a befogadott zenét az érintés ezer féle formájában sajátjaként közvetíti. Az együttműködés egyik legfontosabb feltétele a fogyatékos gyermek és a nevelő közötti jó kapcsolat. Az együttműködés - legjellemzőbb sajátossága, hogy a pedagógus és a gyermek közösen vesznek részt a foglalkozási folyamat eseményeiben. Ennek azért van különleges jelentősége, mert csökkenteni kell a segítőnek a gyermekhez viszonyított távolságát. Testközelbe kell kerülni, a világ jelenségeit, tárgyait, személyeit, eseményeit testi kontaktuson keresztül kell közvetíteni.
A foglalkozások során legtöbbjük segítségre szorul, a "tánc" és a vizuális alkotómunka kivitelezéséhez szükségük van egy partnerre. A tanórákon összeszokott párok vannak szerencsés esetben, minden gyereknek van egy felnőtt segítője – akivel belsőséges harmóniában és összefonódásban a zene életre kel! Életre… - a mozgás és mozgatás által!
Módszer alkalmazásának menete – a súlyos fogyatékkel élő gyerekeknél
A mindennapokban a Kokas módszer emblematikus elemeit megtartva a foglalkozások, bizonyos pontokban egyénre szabottan és differenciáltan, az aktuális témakörköz igazítva - évkör ünnepeinek, valamint az év, hónap és napszakok – vizuális képi és téri (festés, rajzolás, agyagozás, montázs stb.) ábrázolására, azok szimbolikus megjelenítésére épülnek.
A csoportok összetétele változó, nemcsak a sérülésük tekintetében, de kor és nemek arányában is heterogén. Az életkor (7-18 év) fontossága elenyésző, csupán a méretbeli különbségek miatt fontos. A kicsi törékeny hét évest könnyű ölbe venni és a zenei élményt nem csak testének egy- egy pontján érzékeltetni, hanem összebújva átélni.
1. elem: A köszöntés a névéneklés (lsd.1számú fotó) különös jelentőséggel bír életükben! Dalba foglalva egyenként köszöntöm a gyerekeket simogatással az érintéssel kisérve. A kiválasztott dal mindig olyan, amibe beleillesztve a nevüket éneklem. Rengeteg magyar népdal és mai köntösbe burkolt dalocska van, ami engedi, hogy a neveik dalba íródjanak. A névéneklés „csuda jó”- nem unalmas számukra. Az izgő-mozgó nyugalmat soha nem találó arra kis időre megáll, várja, hogy hozzá lépjek.
„Hiszek abban, hogy valamennyinket nevén szólítanak a földre érkezésünk- nem megszületésünk, hanem a fogantatásunk – pillanatában. Akit a nevén neveznek, az kívánja a nevét, lelkében hordozza, nem bújna előle, nem fél tőle, nem irtózik, nem utálja.”
(Kokas Klára)
A neveden szólítalak -a „Csillag Boris” néven ismert dalocskával folytatódik. Ami egyszerre több csatornán is üzen a gyermeknek és több területet is fejleszt. A szemkontaktus megtartása lényeges feladat. A dal néhány ritmusán keresztül egymás szemébe nézve közösen énekelünk - „vesd, rám kérlek”a beszélő gyerek – a szeme színe megnevezésével folytatja – „barna, kék, zöld. szemeidet” .Ezáltal a kognitív csatornák is mozgósítva vannak-, fejlődik a figyelem az emlékezet is. A dal befejező része, „had cseppentsek a te kezecskédre”- ami mindig mérhetetlen kíváncsisággal tölti el őket.
Vajon ma – milyen illatot varázsolok elő? –sokféle illat van a gyűjteményemben. (illat aroma, szárított termések, termények)
Igyekszem az illatot is úgy megválasztani, hogy a zene az illatokban is megszülethessen.
2. elem: Táncba hívás, körjátékokkal. (lsd.3.sz fotó).Általában mindig az aktuális témában keresgélek, az évszakok mindig segítséggel vannak. lehet bármi a választott témánk. Legtöbben járnak, néhányuk segítővel lépdel, a nem járok pedig a kör közepén, ülve fekve kapják az ingereket a segítőjük biztonságában.
Testséma fejlesztésként egy – egy testrészüket megérintve a ritmust rajzolunk .A siket gyermek számára dal, ütemét „testébe tapsolva „érzékeltetjük. Náluk az akusztikus érzékelés korláti miatt a dal mondanivalója a többiek által lemozgott és a segítő által az érintés útján éled valósággá.
3. elem: Elcsendesedés – a körjáték kezdeti dinamikáját felváltja egy erőtlenebb elhalkuló dúdolás - majd a kör közepén rekedtek köré csoportosulunk, ezzel felkészülünk a zenehallgatásra. Ki fekve, ki ülve ki párnán vagy ölbe várja a varázslatot-, mert….mi- így hívjuk. Saját gyűjtésem még nincs- így a tanfolyami anyag zenéiből válogatok. Szerencsére mennyiségileg és szerzőket tekintve is sokféle. Bach, Mozart, Beetoven, Handel - mind megtalálható. A komolyzene széles palettája mellett- a más kultúrák színes akár ősi zenéi is.
4.elem: Csend van - mindig! Kiváltságos helyzetben vagyok, a gyerekeimmel - nem tudom?- lassan 2 éve…. helyzet hozta próbálkozásokkal, de amint felhangzik a darab - nincs mozgás, sem zaj, se hangok, amit néhányuknál a kényszer tudattalanja irányít. A zenemű meghallgatása többször megtörténik-, majd aki tud és szeretne önállóan szabad akaratából lép a tánc birodalmába. Én, mint narrátor – egy- egy gondolattal inspirálom és mozgásra indítom a mozgásra képeset. Sokszor a mozgás nyelvén rejtett titkokat tudhatunk, meg. .A mozgásra nem képes, vagy nem hajlandó gyerek részese marad az élménynek- segítője a társa aki bazális – stimuláció eszközeivel érintéssel közvetíti és befogadásra alkalmassá formája a zene ritmusát, hangulatát, élményét. Gyakran használok színes kendőket, természetes anyagokat. a szín és az anyag megválasztásra különös figyelmet fordítok. Kapcsolódási pontokat keresek – az adott zenei téma, ill. évszakok közelgő ünnepek aktuális események és a választható színvilág között. a tavasz - üde zöld lágyesésű selyem - a nyár a rikító citrom a nedvszívó len – az ősz a téglavörös papír - a tél a hűvös fehér bőr. De ez irányban a lehetőség végtelen- bármit felhasználhatunk, ami sugallja azt az érzést, amit a zene ébreszt bennünk.
5. elem: Improvizatív mozgások. Az élmények érzések felszabadulnak- néhányuk valóban „átváltozik” (lsd. 4 sz. fotó). Aki képes egyszerű szavakban gondolatait közvetíteni. azt értelmi szintjéhez, igazított kérdésekkel segítem. A kérdések nem sugallnak választ, nem rávezető jellegűek inkább olyanok ami által megmutathatják lényűket, szavakba önthetik mondandójukat.
 |
 |
| Festés zenére - szivaccsal |
Festés zenére üveggolyóval |
|
6. elem: Az élmények megjelenítése: képzőművészeti technikákkal (festés, rajzolás, mintázás). A befogadott zenei képi ábrázolása sokat üzenhet a hozzáértő szem számára. Nem fontos, hogy a gyerek kitűnően használja az eszközöket, és az sem hogy a laphatárt betartsa. A legjobb az egészben - nincsenek határok, sem szabályok. Itt téphet, gyűrhet, szórhat, kenhet, maszatolhat. A vizuális rész épp úgy, mint a tánc – a test mozgás által küldött üzenete. Kifejez valamit-, amit nem másíthatunk meg, nem színezhetjük újra, és nem is radírozhatunk, ki . Mindig az első a legigazibb az biztos belülről jön – a pillanat érzése. A gyermek belső világa mutatkozik meg benne a lélek üzenete a külvilág felé- szavak nélkül.
|
Nem kell, hogy formát öltsön, sematikusan ábrázoljon valamit. Elég az érzet – amikor ránézel, tudod, mit üzen. A technika megválasztásánál igyekszem, olyan anyagokat, eszközöket választani, hogy a csoportban lévő összes gyerek segítőivel „kéz a kézben” alkalmazni tudja. Ezért legtöbbször a testünk az eszköz. Kezünk, ujjunk, tenyerünk, talpunk, de szívesen használok eszközként a festés és mintázás során különféle textileket, szivacsokat,(5 számú fotó) kisebb - nagyobb formákat, golyókat.( 6. számú fotó). Melyek csodás mintákat rajzolnak a lapra és az agyagba. A festésnél a színek megválasztásánál szabadon dönthetnek, sokféle színből választhatnak. Tapasztalatom, hogy a foglalkozás során végig mozgósított színvilág – a kendők bevonásával – az alkotásokon szimbolikusan, jelképesen visszaköszönnek. |
7. 
elem: Az óra befejező része a búcsú ének, amely a nagy tevékenységű részeket lecsillapítja, elnyugtatja. A búcsúénekre hívást a gyertya meggyújtása jelzi. Ilyenkor a gyertya köré gyűlve (lsd. 7számú .fotó) , egymáshoz bújva , egymást ölelve, ringatózva egy- egy dalt dúdolva elköszönünk egymástól
Fotó: Gyertya gyújtás- közös ének
Galéria
 |
 |
| Szívószálas festés | Festés ujjal, tenyérrel |
 |
 |
| Festés dugóval | Festés termésekkel |
 |
 |
| Festés forma szivaccsal | Festés radírgumival ( pályázatra készült) |
 |
 |
| Kukorica babák | Só-gyurma csiga |
A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.
.jpg){kind=small}
