Bocsánatot kérek attól, akinek megbántottam a gyomornedveit.

Totya, jól számolsz, de ha nincs 7, 20 se lesz soha!
Egyébként jelentem elfogytak a palik.

Eez csak 7!

Ragdoll, ez most csúnya volt! Bent ülök a munkahelyen, és friss gőzölgő finom palacsintákat nézzek, mikor éhen halok?

Megyek palacsintát sütni, ki kééér?



(Signetta, 10 db elég lesz? )

Vicus, valószínűnek tartom, azért nem vagy jól informált, amiért én sem.
Nyareve, a rántott sajtra én is vendéged lettem volna, és nekem utána nem is kellett volna más. Helyesen tették a családod erősebb nemből származó tagjai, hogy szó nélkül ették a 2. ebédjüket.
Radgoll, tudom, hogy kaja téren én vagyok itt köztetek a kakukktojás, nevezhettek finnyásnak is , de én meg nem enném a nyuszit! : )
Totya, nem vagy Te kicsit telhetetlen?
Mi legyen ma az ebédem?

Csupacsokis nyuszi? Gyenge a fantáziám, ilyet még álmodni se álmodtam, de nem lenne rossz! tényleg, álmot nem lehet kérni rendelni?

sziasztok!

Ragdoll: Nem szoktam ilyet csinálni máskor, ez volt az első és egyben utolsó alkalom is! Csak hogy jól jegyezzék meg!

Vicus: Ha nincs kedvem, nem is főzök, akkor hideget kapnak. Most csak nektek árulom el, volt kedvem főzni, és sütni is csakis ezért álltam neki.

Sziasztok!

Nyareve, nem kényezteted te túl egy kicsit azt a férfinépet???

Totya, gondolom egy csupacsokis nyuszit jobban el tudtál volna képzelni, igaz?
Egyébként egyetértek Vicusmamesszel, a nyuszi finom! Én vadast szoktam készíteni nyuszihusiból, és ettem már igazán finom nyúlpörit is!

kokusz, egyenként nem, de ha csak ilyen tejes/tejszínes/krémes dolgot eszek, az nekem nem szokott jót tenni Signettaám, playboy nyuszi ügyben azért én sem vagyok teljesen jól informált. Szerinted miért? nyareve, tudod ki főzött volna mégegy ebédet!?

Sziasztok!
Tegnap ebédre sültkrumplit és rántott sajtot készítettem ebédre. Családom két férfitagja nagy élvezettel befalta, aztán nagy ártatlan szemekkel rám néztek, és megkérdezték: mi lesz ebédre? Izé... khm...ez volt az ebéd. -közöltem. Mire ők: ja? Azt hittük ez volt a reggeli! Na erre bedurrant az agyam, mondtam, hogy nem kéne délig az ágyban tunyulni, én meg itt kiteszem a lelkem, stb. stb.
Elővettem tehát a fagyasztóból azt a kis darab sertés lapockát, amit hét közepére szántam, nekiálltam pörköltet főzni tarhonyával, mert az már ugye KAJA!
Ha már ott voltam a konyhában, szétnéztem a felhasználható nyersanyagok között, s midőn az almára esett a pillantásom, rémülten megszólalt bennem a háziasszony spórolós oldala: jesszusom! Ez az alma itt fog megrohadni! Dehogy fog! Gyorsan előkerestem az Isteni fahéjas almás című sütireceptet és realizáltam azt.
Ezután újfent megterítettem, és asztalhoz szólítottam családomban lévő teremtés koronáit.
Leültek az asztalhoz és közölték, hogy nem úgy gondolták, nem kellett volna újra főzni, jó lett volna nekik a rántotta is! Elkövették azt a hibát, hogy a szemembe néztek, aztán hirtelen csönd lett. Nekiálltak enni, egyszer csak izegni-mozogni kezdtek.
Kérdem én: MI VAN??? Semmi! válaszolták ők. Aztán én is enni kezdtem, de hirtelen abba is hagytam. Sótlan volt, de nagyon! A féfijak kajánul megkérdezték: MI VAN? Mondtam :semmi!
És egy királynőt is megszégyenítő módon kivonultam a sótartóért.