SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A gyermekkori kancsalság komoly betegség tünete is lehet

Családinet [cikkei] - 2011-08-15
Minden szülő megrémül, mikor felfedezi gyermekén a kancsalság tünetét. Nem szabad megijedni, de a régi nézetet sem szabad követni, mely szerint ki fogja nőni. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy kivizsgálják a probléma forrását. Megkértük Dr. Túri Évát, a Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosát, hogy foglalja össze, mit kell tudniuk a szülőknek a gyermekkori kancsalságról.
A gyermekkori kancsalság komoly betegség tünete is lehet

A kancsalság egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre a kétszemes látás.  A leggyakrabban vagy veleszületetten, 0- 6 hónapos kor között jelentkezik a kancsalság tünete, vagy 2,5-4 éves kor körül alakul ki, nagyon gyakran valamilyen lázas betegség következtében. A kancsalságok hátterében általában valamilyen fénytörési hiba áll.

„A tünet minden szülő számára rögtön észrevehető, ugyanis a gyermek egyik szeme előre tekint a fixált tárgyra, a másik viszont nem a nézett tárgyra irányul, hanem a másik szem nézővonalával szöget zár be. Tehát egyenesen előre tekintéskor nincs párhuzamos szemállás. Amint észleljük a tünetet, azonnal orvoshoz kell fordulnunk, mert hibás az a régi nézet, miszerint egy éves koráig ki fogja nőni. A kancsalságot nem lehet kinőni!”- mondta el Dr. Túri Éva a Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

A szemvizsgálat során a szemész megállapítja a szem fénytörési hibáját, és ennek megfelelően szemüveget ír fel. Iskolás kor alatt úgynevezett cycloplegiában kell a vizsgálatot végezni, tehát előtte pupilla tágítót kell csepegtetni a gyereknek (otthon több napig, vagy a rendelőben 20 percenként 3-4-szer), mert csak így lehet a teljes fénytörési hibát megmérni. Attól függően, hogy mennyi a látásélesség, tehát a táblából mennyit lát a gyermek, a rosszul látó szemet kényszeríteni kell a használatra. Ezt a jó szem letakarásával lehet elérni. Amennyiben a szemüveg viselése mellett is megmarad a kancsalság, akkor a következő lépés a műtéti beavatkozás. A fénytörési hibák okozta kancsalság esetén a veleszületett kancsaloknál 1-1,5 év körül javasoljuk a műtétet, akiknél később alakult ki, azoknál 4-5 éves korban történik meg a beavatkozás. A műtét célja, hogy a kétszemes együttlátás - térlátás - ki tudjon alakulni. A későbbi életkorban végzett kancsalság ellenes műtét már csak kozmetikai, esztétikai jellegű. Fontos tudni, hogy a kancsalság elleni műtét a látás élességet nem javítja, ezért utána is kell szemüveget viselni.

A kancsalságot speciális műszerrel gyógyítani nem lehet. Viszont a betegség hátterében nagyrészt fénytörési hiba áll. Ennek meghatározásához a szemészek speciális műszereket használnak, ilyen  az automata refraktometer, a csecsemőknél ennek speciális változata a Plusoptix. A skiaskopia (árnyékpróba) segítségével szintén a fénytörési hibát lehet meghatározni - ehhez skiaskóp lécre, és speciális szemtükörre (strich skiaskop)  van szükség. Amennyiben a fénytörési hiba korrigálásával a kancsalság változatlanul megmarad, a műtétet kell elvégezni, amihez szintén speciális szemészeti műszereket használnak.


Maradandó következményei lehetnek, ha a kancsalságot nem kezelik. Amelyik szemével kancsalít a gyermek, azt a szemét nem használja, így nem tanul meg vele látni, vagyis tompalátó marad erre a szemére. Ez azt jelenti, hogy nem alakulhat ki a kétszemes együttlátás, hibás lesz a térlátás. A tompalátás és a térlátás hiánya miatt nem szerezhet hivatásos gépjárművezetői engedélyt, illetve alkalmatlan lesz többféle foglakozás betöltésére. Ha a fénytörési hiba nincs korrigálva, tehát a gyermek nem hord  szemüveget, vagy nem jó szemüveget visel, iskolás korban számtalan panasz jelentkezhet. Ilyen például a fejfájás, szemfájás, szemkivörösödés, amelyek miatt csökken a koncentráció képessége és romlik a tanulási eredménye.

Előfordul azonban, hogy valamilyen egyéb szembetegség következtében romlik a látás, és emiatt kezd a gyermek kancsalítani. A betegségek egy része az éleslátás helyét érinti, például toxoplasma okozta érhártya és látóhártya gyulladás, üvegtesti vérzés vagy gyulladás, szemfenéken növekvő daganat következtében. Más esetben a fényt nem engedik erre a területre, például veleszületett szürke hályog esetén. Ezért nagyon fontos, hogy bármely életkorban vesszük is észre a kancsalságot, elengedhetetlen a szemorvosi vizsgálat, mert ha a kancsalság hátterében rosszindulatú daganat áll, akkor akár a gyermek élete is veszélyben lehet.

Sajnos a kancsalság örökíthető. Fénytörési hibával rendelkező, kancsalsággal bíró, illetve tompalátóságban szenvedő szülőknél nagyobb esély van, hogy a gyermeknél is jelentkeznek ezek a hibák. Így akinek a családjában előfordul fénytörési hiba, kancsalság, tompalátás, annak fokozottabban érdemes figyelni a gyermekét, illetve évente kontroll szűrővizsgálatokra járni. Így a fénytörési hiba előbb kiderülhet, mielőtt a gyermek kancsalítani kezdene.

Az információs anyag a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza szakértőjének segítségével, valamint a K&H gyógyvarázs program együttműködésével készült. A K&H gyógyvarázs program minden évben jelentős összeget szán létfontosságú műszerek vásárlására a gyermek-egészségügyi intézmények számára. Az eszköztámogatás idén is pályázat útján érhető el.

Fotó: kk+: Judah-Jack-Donald-Krug 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja