SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Szívügyünk az alacsony koleszterinszint

Családinet [cikkei] - 2012-08-16
Rohanó életvitelünk és megváltozott táplálkozási szokásaink következtében egyre hajlamosabbá válunk a "civilizációs betegségekre". Ezek közé soroljuk a hypercholesterinaemiát - vagyis a magas koleszterinszinttel járó állapotot is -, amely napjainkban egyre gyakrabban kerül diagnosztizálásra.
Szívügyünk az alacsony koleszterinszint

A koleszterin egy „zsírszerű anyag”, amely a szervezetben az életfontosságú funkciók ellátásához nélkülözhetetlen: energiát ad, tápanyagként szolgál egyes sejtek felépítéséhez és működéséhez, valamint epesavak, bizonyos hormonok, vitaminok alkotórésze. Ha azonban a koleszterinszint tartósan megnövekszik a vérünkben, akkor ez kiinduló tényezője az érelmeszesedés folyamatának, ezáltal komoly szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. A betegség kialakulásáról, okairól és kezelési módjairól Dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa ad bővebb tájékoztatást.

„Sajnos sokan csak akkor szembesülnek azzal, hogy magas a koleszterinszintjük, amikor már a komolyabb problémák jelentkeznek, holott rendszeres szűréssel, egyszerű rutin vérvétellel ez a gyakori betegség is korán kiszűrhető” – hívja fel figyelmünket Dr. Bartos Tímea.

A koleszterin két forrásból áll rendelkezésre: részben a táplálékkal kerül a szervezetbe, részben szintetizálódik. A koleszterint fehérjék szállítják a vérben, és attól függően, hogy milyen fehérjékhez kapcsolódik, beszélhetünk HDL- és LDL altípusról. A HDL védő szerepet tölt be, felveszi és visszajuttatja a felesleges zsírt a májba, valamint antioxidánsokat is tartalmaz. Az LDL viszont lerakódik az érfalba. Amennyiben túlságosan magas az LDL (tehát „káros”) koleszterin vérszintje, felhalmozódik az érfalak belsejében, és szűkíti átmérőjüket. Ennek következtében csökken a vérátáramlás, de akár az ér teljes elzáródása is bekövetkezhet, így növeli a szív- vagy agyi infarktus kockázatát.



Ideális esetben (tünetmentes, alacsony kockázatú pácienseknél)  az összkoleszterin nem több mint 5,2 mmol/l, amelyből minimum 0,9 mmol/l a HDL mennyisége, az LDL 2,6 mmol/l alatti. Egyéb esetben a célértékek ennél jóval szigorúbbak.

A magas koleszterinszint három leggyakoribb kiváltó oka a genetikai hajlam, egyes anyagcsere betegségek, illetve az esetek legnagyobb többségében a helytelen táplálkozás. A jó és a rossz koleszterin egyensúlyának felborulását mozgással kombinált diétával próbálhatjuk meg helyreállítani. A diéta során minél inkább mérsékelnünk kell az állati eredetű ételek bevitelét, míg növényi eredetű élelmiszereket változatlan mennyiségben fogyaszthatunk. Utóbbiak közül is érdemes a magasabb rosttartalmúakat választani, illetve célszerű növelni étrendünkben a zöldségek és gyümölcsök mennyiségét. Előnyös a szárnyasok, borjú, pisztráng, lazac és mogyoró fogyasztása. A kis mennyiségű (!) alkohol növeli a HDL szintet. Mellőzzük a nassolnivalókat! Fehér liszt helyett válasszuk annak teljes kiőrlésű változatát, tej és tejtermékek esetében pedig az alacsony zsírtartalmúakat. Kerüljük a májat, a velőt, egyéb belsőségeket, a baromfik és sertések bőrét, a szalonnát, vajat, tejszínt és a tojássárgáját. A diéta idejére a napi koleszterin bevitelt 200 mg alá kell csökkenteni. Ezek betartása mellett fontos, hogy naponta 2-2,5 liter vizet igyunk, és mellette heti 3-4 alkalommal minimum fél órát sportoljunk is, utóbbi dinamikus testmozgás legyen. A diéta szükségességét, időtartamát és a pontos étrendet is célszerű orvossal egyeztetnünk, aki felügyeli állapotunkat, és ha kell, gyógyszerrel egészíti ki a kezelést.

„A megfelelő koleszterinszint eléréséhez, illetve megőrzéséhez elengedhetetlen a helyes táplálkozás, azonban nem szabad elfeledkeznünk az egyéb hajlamosító tényezőkről sem. A dohányzás, a stressz, a fizikai aktivitás hiánya, a túlsúly, de akár a menopauza, illetve egyéb hormonális eltérések, vagy bizonyos gyógyszerek szedése is növelhetik a magas koleszterinszint kialakulásának kockázatát. Egészségesebb életmóddal és rendszeres szűrésekkel azonban csökkenthetjük a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezető kór valószínűségét” – tette hozzá a doktornő.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja