Adatok, statisztikák a hazai gyermekkori elhízásról, táplálkozási szokásokról, sportoló gyerekekről

A reprezentatív felmérés 5-11. évfolyamos gyermekek (7387 fő) szokásait vizsgálta.

A vizsgált fiatalok 29,2%-a soha nem reggelizik rendesen hétköznapokon (tehát nem eszik szilárd táplálékot), míg majdnem felük (48,5%) minden tanítási napon fogyaszt reggelit. Hétvégén kicsit jobb a helyzet: (77,2%) mindkét napon fogyaszt reggelit. A kor előrehaladtával egyre romlik a reggelizési arány: az ötödikeseknek még 60%-a eszik hétköznap reggelenként, a 11-dikeseknek már csak 44%-a. Érdekes módon a fiúk néhány százalékkal jobban állnak a kérdésben, mint a lányok.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztással kapcsolatos adatok: összességében a tanulók 31,1%-a válaszolta, hogy napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt. Több mint 13% azoknak az aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek gyümölcsöt.

A napi zöldségfogyasztás aránya még kisebb, mindössze 23,6% állította ezt magáról a teljes mintában. Jelentős azonban azoknak az aránya, akik még hetente sem esznek zöldségféléket (17,0%).

Jellemzően a 11-dikesek (23%) már rosszabb zöldség- és gyümölcsevők ötödikes társaiknál (36%), és mindkét táplálék esetében a lányok (32%) gyakoribb fogyasztók a fiúkhoz (25%) képest.

A cukrozott üdítőitalok és az édességek napi fogyasztása a diákok kevesebb, mint harmadára (29,1% illetve 30,6%) jellemző. Érdekes módon a szénsavas üdítők fogyasztói inkább a fiúk, az édességeké inkább a lányok.

Az elemzések sok esetben mutattak ki szignifikáns összefüggést. Általában mindkét nemre igaz, hogy az egészségesebb táplálkozási szokások szorosan együtt járnak. A rendszeresen reggelizők nagyobb arányban fogyasztanak gyümölcsöt és különösen zöldséget, mint a ritkán reggelizők. A gyakran reggelizők általában ritkábban fogyasztanak üdítőitalokat és édességeket, mint a ritkán vagy soha nem reggelizők. A gyakori gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint ugyanezek és a ritkább édesség- és üdítőfogyasztás között is kapcsolat van.

A kutatás rákérdezett a diákok saját testkép-megítélésére is. Ez alapján a diákoknak mintegy fele (52,3%) tartja testalkatát (tápláltsági állapotát) átlagosnak, míg közel harmada (30,8%) kövérnek látja magát. A lányok minden életkorban szignifikánsan nagyobb arányban gondolják magukat kövérnek, mint a fiúk, középiskolásoknál a fiúk pedig jóval nagyobb arányban vélik soványnak magukat, mint a lányok.

A tényleges testsúly és magassági adatok ismeretében a teljes mintában 70,8% a normál tápláltságúak aránya. A túlsúlyosaké 12,5%, míg az elhízottaké 2,6%. Jelentős az alultápláltak hányada is: 14,1%. Az alultápláltság rendre kétszer annyi lányra jellemző, mint fiúra, sőt, a 17 évesek között több mint háromszor annyi alultáplált lány (22%) van, mint fiú (6,7%).

Az Egészségügyi Világszervezet 6 éves kortól végzett kutatása szerint a gyerekek 20%-a túlsúlyos vagy elhízott ma Magyarországon. Az elmúlt 20 évben pedig megháromszorozódott az elhízott gyerekek létszáma.

A 7 évesek körében is a lányok 25%-a, fiúk 20%-a túlsúlyos vagy elhízott.

Európa többi országában hasonlóan rossz a helyzet, de Franciaországban és Svédországban tudatos programokkal megállították a növekedést.

Az igazolt utánpótlás sportolók létszáma Magyarországon kb. 200.000 fő, ennek nagyságrendileg az 50 százaléka a labdarúgást választotta. A látvány csapatsportágak a legnépszerűbbek. A népességi adatok alapján a 6-18 évesek létszáma 2012-ben 1.318 ezer. Ezen adatok alapján a gyerekeknek kb. mindössze 15%-a sportol sportegyesületekben.

Kép forrása: www.gettyimages.com