A nyár veszélyei: Hogyan szedjük és tároljuk nyáron a gyógyszereket?

Antibiotikum és leégés
A forró nyár a gyógyszerszedési szokások szempontjából is felkészületlenül érte a betegeket, az utóbbi hetekben ugyanis megnövekedett az ezzel kapcsolatos panaszok száma. A pajzsmirigy elváltozások kezelése a legtöbb esetben hosszú időt vesz igénybe, így ebből adódóan a betegek eközben fellépő, egyéb betegségeinek kezelése párhuzamosan zajlik a pajzsmirigy gyógyszerek szedésével. A nem várt mellékhatásokat pedig gyakran tévesen, a hosszabb ideje szedett készítményeknek tulajdonítják. Így történt ez a legutóbbi esetben is, amikor egy ifjú hölgy, aki 6 hónapja pajzsmirigy autoimmun betegsége miatt áll gyógykezelés alatt, szörnyen megijedve érkezett haza rövid tavaszi kirándulásáról. Az influenzából visszamaradt köhögése miatt az elkezdett antibiotikus kezelést orvosi javaslatra folytatta. Már éjszaka rettenetes bőrégése volt, és addig soha nem tapasztat módon leégett a bőre.  Hangsúlyozta, hogy rövid ideig volta napon, ráadásul magas faktorszámú naptejet használt, ezért nem értette a történteket. Természetesen bőrgyógyászatra irányították, ahol napfényérzékenységet állapítottak meg és felhívták a figyelmét, hogy ezt bizonyára az általa szedett pajzsmirigygyógyszer okozza. Számos allergia tesztet elvégeztek, de okot nem tudtak kimutatni. Ekkor keresett meg végső elkeseredésében. A nyomozásom nem vérvétellel kezdődött, hanem a történet pontos leírásával, majd vizsgálattal. A végeredmény a következő volt: A súlyos bőrégést nem a pajzsmirigybetegsége, hanem az antibiotikus kezelés okozta, melynek elhagyása után a bőrtünetei is szépen javultak. Fontos tudni, hogy az alkalmazott pajzsmirigyhormon és a Metothyrin nem okoz ilyen betegséget! A pajzsmirigybetegség sok dolgot okozhat és társulhat más kórképekkel, de fényérzékenységet nem vált ki.

Több gyógyszer is gondot okozhat
Az alábbiakban csak néhány gyógyszertípust sorolok fel, amely a nyári poggyászba kerülhet és az antibiotikumokhoz hasonlóan bajt okozhat: fájdalomcsillapítók, a diabetes mellitus (cukorbetegség) kezelésére szolgáló gyógyszer, édesítőszerek: cukorhelyettesítő anyagok, ill. szintetikus édesítőszerek, melyek többek között diabetikus élelmiszerekben fordulnak elő (pl: szacharin, ciklamát). Allergia elleni szerek ún. antihisztaminok, epilepsziás görcsrohamok kezelésére vagy elkerülésére szolgáló gyógyszerek, gomba ellenes gyógyszerek egész sora, szteroid hormont nem tartalmazó gyulladáscsökkentő hatású szerek, vízhajtó és szív-keringés megbetegedése esetén alkalmazandó szerek, pszichés zavarok és idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló készítmények, bőrhámlasztó hatású anyagok, melyeket aknés bőr kezelésére használnak.
Egyes illóolajok szintén növelik a bőr fényérzékenységét: Ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV sugárzás éri, akkor gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek bőrgyulladáshoz vezetnek, vörösödést, és hólyagképződést okoznak.

Fényérzékenyítő hatású gyógyszercsoportok

• Érzéstelenítők: Fájdalomcsillapítók (pl: Prokain, benzokain).
• Antibiotikumok: Baktérium okozta fertőzéses megbetegedések elleni szerek. (Pl: tetraciklin, gentamicin, kinolon, klóramfenikol, izoniazid, streptomicin, pirimetamin, penicillin).
• Antidiabetikumok: A diabetes mellitus (cukorbetegség) kezelésére szolgáló gyógyszer (pl. glibenklamid).
• Antihisztaminok: Olyan orvosságok, melyek növelik vagy csökkentik a hisztamin (természetes átvivő anyag) hatását; allergia elleni szerek (pl: prometazin, triprolidin, difenhidramin).
• Antikonvulzív szerek: Epilepsziás görcsrohamok kezelésére vagy elkerülésére szolgáló gyógyszerek (pl: difenilhidantoin, trimetadion).
• Antimikotikumok: Gombás fertőzések kezelésére szolgáló gyógyszerek (pl: Grizeofulvin tinea capitis - fejbőr gombásodása esetén -). 
• Antiflogisztikumok (nem szteroidos): Szteroid hormont nem tartalmazó gyulladáscsökkentő hatású szerek (pl: ibuprofen, ketoprofen, piroxikám, diflunisal, auranofin, indometacin, mefenaminsav, oxifenbutazon, fenibutazon).
• Antireumatikumok: Reumatikus megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszer.
• Kemoterapeutikumok: Azoknak az élő természetben előforduló, vagy szintetikus anyagoknak a gyűjtőneve, melyek károsítják a kórokozókat és a tumorsejteket (pl: mepakrin, pirazinamid, p-aminobenzoesav).
• Diuretikumok: Vízhajtó szerek (pl: Furoszemid magas vérnyomás esetén; Szív-keringés esetén alkalmazandó szerek, mint pl: nifedipin, minoxidil, hidroklórtiazid, triamteren, klórtalidon, amilorid, klórtiazid, quinidin, metildopa, rezerpin, diflunisal).
• Pszichofarmakonok: Az emberi lélekre szimptómásan ható gyógyszerek, melyek döntően pszichés zavarok és neurológiai betegségek kezelésére szolgálnak (pl: barbiturát, amantadin, klórprotixen, klórdiazepoxid, klórhidrát, diazepam, kerbamazepin, metilfenidát, nortriptilin, fenitoin, haloperidol, protipendil, piritinol, imipramin, maprotilin, klomipramin, desipramin, amitriptilin).
• Citosztatikumok/Immunszupresszív szerek: A citosztatikumok olyan természetes vagy szintetikus anyagok, melyek megakadályozzák a sejtnövekedést, ill. a sejtosztódást. Az immunszupresszív szerek alatt olyan gyógyszereket értünk, melyek csökkentik vagy elnyomják az immunrendszer reaktivitását. Elsősorban rák kezelésére (kemoterápia) alkalmazzák, de használják autoimmun betegségek ellen is.
  -  Ciklofoszfamid: petefészek-, here-, tüdő- és mellrák esetén alkalmazzák, valamint enyhébb adagolásban szklerodermia, reumatikus artritisz és pszoriázis esetén;
  -   Azathioprin: reumatikus artritisz esetén adják;
  - Dacarbazin: bőrrák, lágyrész szarkóma, leukémia és Hodgkin kór esetén alkalmazzák;
  -   Metotrexát: számos tumorfajta esetén alkalmazzák, többek között reuma, leukémia, gégefő-, ill. mellrák esetén, valamint a pszoriázis súlyosabb fajtáinál;
  -  Fluorouracil: Bél-, mell-, petefészek-, nyelőcső-, valamint bőrrák esetén alkalmazzák;
  -   Vinblasztin: Leukémiás gyerekek szedik.
• Acitretin: A retinoidok közé tartozó szer, súlyosabb bőr súlyosabb mértékű elszarusodása esetén alkalmazzák, pl. pszoriázis esetén (pl: soriatane acitretin).
• Karbimazol: A nyirokmirigyek túlműködésének a kezelésére szolgáló hatóanyag (pl: karbimazol 5mg).
• Klorokin és hidroxiklorokin: A malária, a reuma és a szisztémás lupus erythematodes megelőzésére és kezelésére alkalmazzák.
• Isotretinoin és A-vitamin sav: Többek között bőrhámlasztó hatású anyagok, melyeket aknés bőr kezelésére használnak (pl: isotrex, és a szisztémás készítmény, a roacuttan).
• Mercaptopurin: Krónikus gyulladások, mint Crohn betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) esetén használt anyag.
• Mitomicin: Különböző tumorfajták (pl: hólyag- vagy tüdőrák) esetén citosztatikumként alkalmazott antibiotikum.
• Psoralen: Természetes anyagok egy csoportjának fő alkotóeleme, mely különböző növények illóolajában fordul elő. A psoralen fényérzékenyítő tulajdonságú, melyet a pszoriázis, vitiligo, masztocitózis, lichen ruber planus és más megbetegedések kezelésénél használnak (pl: 5, 8- metoxipsoralen, 4, 5, 8-trimetilpsoralen).
• Protipendil: Ezt az enyhe neuroleptikumot dermatózis okozta viszketés esetén is adják.
• Rezorcin: Fenolok közé tartozó anyagcsoport, ekcémára alkalmas kenőcsökben és hajvízben használják (pl: castellani oldat).

Az édesítőszerek vagy az illóolajak szintén növelik a bőr fényérzékenységét: Ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV sugárzásnak lesz kitéve, gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek fototoxikus dermatitiszhez vezetnek, vörösödést, hiperpigmentációt és hólyagképződést okozva.

• Édesítőszerek: Cukorhelyettesítő anyagok, ill. szintetikus édesítőszerek, melyek többek között diabetikus élelmiszerekben fordulnak elő (pl: szacharin, ciklamát).
• Illóolajok és bergamot-olaj: Ezt tartalmazza pl. a kölnivíz is. Ha például furokumarin tartalmú pázsitfűhöz érünk - mint pl. az orbáncfű, petrezselyem, apró szulák, bergamot, lestyán, cickafark, óriás medvetalpú tövis és zeller -, és utána UV fénynek tesszük ki magunkat, vörösödés, hólyagképződés, valamint hosszan megmaradó hiperpigmentáció alakulhat ki. Ha zsíros fényvédőszert használunk, és úgy megyünk napra, akkor a napfénytől elszokott bőrön erősen viszkető, follikuláris és papulózus kiütés jelenhet meg, ez az úgynevezett Mallorca acne (Acne aestivalis). A tényleges kiváltó oka még nem igazán ismert, de sokan az olajtartalmú fényvédő szereket teszik érte felelőssé.

A hőség hatása a gyógyszerekre
A nyári melegben helytelenül tárolt gyógyszerek is okozhatnak nem várt meglepetéseket. Csökkent pajzsmirigyműködés miatt kezelem évek óta azt a beteget, aki 2 hónapos nyaralás után tért haza, azzal az elképesztő megfigyeléssel, hogy ismét olyan panaszai vannak, mint amikor elkezdődött a betegsége. Feledékennyé vált, sokat hízott (pedig sokat gyalogoltak), gyengévé vált, lábai és szeme erősen duzzadtak, nyakában feszülést érzett.  A panaszai valóban megfeleltek a csökkent a pajzsmirigyműködésnek, ezért azonnal elszaladt háziorvosához, aki nyomban TSH-t készítetett neki, amely valóban megfelelt a panaszoknak. A beteg kétségbeesve panaszolta, hogy azt mondták, biztosan nem szedte a gyógyszerét. Ő váltig állította, hogy szabályszerűen, a korábbiak szerint szedte reggelente a gyógyszert és nem ivott a gyógyszerszedés után tejet. Ekkor kezdődött a „nyomozásom”. A hölgy elmondta, hogy nagyon sokfelé jártak és azon a részen igen nagy volt a forróság. Mivel folyamatosan úton voltak és a legtöbbször csak éjszakára álltak meg pihenni, a bőröndök egy részét pakolták csak ki az autóból. Kiderült, hogy a gyógyszerek rendre – napközben is, a tűző napon – az autóban maradtak és ezzel a történet meg is oldódott. Elmondtam, hogy egyes gyógyszerek, ide tartoznak a pajzsmirigygyógyszerek is, 30C fok felett lebomlanak és elveszítik hatásukat. Ez történt ebben az esetben is. Az új gyógyszer felírás után a beteg panaszai csökkentek, ill. megszűntek. Mivel ez a „hőérzékenység” más gyakrabban használt gyógyszerre is érvényes ezért ezek közül néhányat megemlítek: van köztük koleszterin szintre, magas vérnyomásra ható szer és Béta- receptor blokkoló készítmények is.
A teendő tehát egyszerű a gyógyszereket ne hagyjuk meleg, helyen és akkor hatásosak maradnak.

Fotó: stevepb / pixabay