Kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban

Forrás és további információk: A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2023. évi védőoltásokról

BCG = Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyag

A BCG oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a TBC kórokozója) által okozott agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) TBC-től. 

*Az újszülöttek BCG oltását a szülészeti intézményben, illetőleg a születést követő 4 héten belül, folyamatos oltás keretében kell elvégezni. A késleltetett BCG oltás nem befolyásolja a csecsemőkori oltások ütemezését. 2. A szülészeti intézményen kívüli BCG oltást a házi gyermekorvos, háziorvos, tüdőgondozó intézeti asszisztens, illetve Calmette nővér egyaránt elvégezheti.

DTPa = diftéria-tetanusz-acellurális pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag
dTap = diftéria-tetanusz-acellurális pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára

A diphtheria kórokozója a Corynebacterium diphtheriae a torokban, a gégében, ritkán más nyálkahártyákon és a bőrön fibrines gyulladást okoz, felszívódó exotoxinjával (méreganyag) a szívizmot, az idegrendszert, ritkábban a vesét károsítja. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A diphtheria a szívizomzat érintettsége miatti keringési elégtelenség, gége-diphtheriában fulladás által okozhat halált. Magyarországon a védőoltások bevezetése előtti időkben a diphtheria járványos volt.
A tetanus kórokozója a Clostridium tetani baktérium. A fertőzés a talajban, porban előforduló spóráknak roncsolt, szennyezett sebekbe jutásával jön létre. A baktérium szaporodása helyi tüneteket nem okoz, de toxinja felszívódva az idegrendszert károsítja ami súlyos, fájdalmas izomgörcsökben nyilvánul meg.
A pertussist (szamárköhögés) a Bordetella pertussis okozza. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A betegség jellemző tünete a rohamokban jelentkező köhögés. Halált szövődményei miatt főleg csecsemőkorban okozott. 

Diftéria-pertussis-tetanusz védőoltások acelluláris pertussis komponenst tartalmazó oltóanyaggal (a továbbiakban: DTPa), a poliomyelitis elleni védőoltások inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal (a továbbiakban: IPV), b típusú Haemophilus influenzae fertőzés (a továbbiakban: Hib) elleni oltások kombinált vakcinával
a) Az alapimmunizálást betöltött 2, 3, 4 hónapos korban,
az első újraoltást betöltött 18 hónapos korban a DTPa, az IPV, és a Hib komponenseket együttesen tartalmazó vakcinával kell végezni.
b) A betöltött 6 éves korban esedékes diftéria-pertussis-tetanusz és poliomyelitis elleni második emlékeztető oltáshoz DTPa+IPV vakcinát kell alkalmazni.

IPV = inaktivált poliovírus vakcina

A poliomyelitis-szindróma jellegzetes, vírusok által okozott tünetegyüttes, amelynek lényege, hogy a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtek elpusztulnak. Korábban a poliovírus okozta gyermekbénulás (Heine-Medin-kór) járványos formában fordult elő, a járványos betegségek egyik legrettegettebb képviselője volt. A kötelező védőoltások bevezetése következtében Európában napjainkban ez a fertőzés már nem fordul elő. 

Hib = Heamophilus influenzae b elleni oltóanyag

A Hib fertőzést egy baktérium, a Haemophilus influenzae „b” típusa okozza. A baktériumnak hatféle típusa ismert (a-tól f-ig). A leggyakoribb a „b” típus, mely felelős a súlyos betegség kialakulásáért. Direkt kontaktussal, főként cseppfertőzés útján terjed emberről emberre. A baktérium az orr- és torokváladékban tünetmentes állapotban hetekig, akár hónapokig jelen lehet. Ha a baktériumok a véráramba és/vagy az agyhártyákra, a tüdőbe, esetleg egyéb szervekbe kerülnek, életet veszélyeztető, súlyos betegséget okozhatnak.

PCV-13 = 13-valens konjugált pneumococcus vakcina

A pneumococcus a "Streptococcus pneumoniae" név rövidített változata. A baktériumot 1800 óta ismerik, ma már közel száz típusa létezik. Nagyon súlyos betegségeket okozhat, és főleg az 5 év alatti gyermekeket támadja meg.
Ez a baktérium felelős a középfül- és arcüreggyulladásért, ritkán az agyhártyagyulladásért, a tüdőgyulladásért.
Cseppfertőzéssel terjed: tüsszentés, köhögés, nyál útján, és csak embereket betegít meg. Először megtelepszik a nyálkahártyán, elsősorban a 2 év alatti gyerekek hordozzák, ők maguk nem minden esetben betegszenek meg tőle, de átadhatják társaiknak.
Az idősekre ugyancsak veszélyt jelent a pneumococus, főleg a 65 éven felüliekre. Tehát nagy az esélye, hogy az unokától elkapja a nagyszülő.

Pneumococcus megbetegedés elleni védőoltás térítésmentes konjugált pneumococcus oltóanyaggal (PCV) két éven aluli csecsemők és kisgyermekek számára (2014. április 30. után született gyermekeknek kötelező.)
A) Oltások végzése
a) Az alapimmunizálást betöltött 2 és 4 hónapos korban a DTPa+IPV+Hib oltásokkal egyidejűleg kell végezni, az emlékeztető oltás 15 hónapos korban esedékes.  Az oltóanyagokat két különböző testtájékra kell beadni.
b) A háziorvos/házi gyermekorvos az első újszülöttkori vizit alkalmával köteles a szülőnek felajánlani a pneumococcus elleni térítésmentes védőoltást.

A szülő/gondviselő jogosult dönteni az oltás beadásáról, azonban az oltás idejének meghatározásánál az orvos-szakmai szempontok döntenek. A WHO ajánlása szerint a csecsemők védelme érdekében az alapimmunizálást a lehető legkorábban el kell kezdeni és 6 hónapos korra célszerű befejezni.

MMR = morbilli-mumpsz-rubeola-elleni vakcina

A kanyaró (latinul morbilli) egy vírus által okozott emberi megbetegedés, cseppfertőzésdrl terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken.
A betegség súlyos komplikációkkal járhat: kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után), illetve felléphetnek bakteriális fertőzések.

A mumpsz egy fertőző vírusos betegség, ami elsősorban a nyálmirigyeket támadja meg. A gyerekek mellett a fogékony felnőtteket is megbetegíti. Leggyakoribb komplikációi az agyhártyagyulladás és a fiúknál, férfiaknál a heregyulladás. Ez utóbbi nemzőképtelenséget is eredményezhet.  

A rózsahimlő, más néven rubeola, enyhe tünetekkel - mérsékelt lázzal, végtagfájdalmakkal, nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók megduzzadásával és kiütéssel  - járó ragályos vírusfertőzés. A betegség köhögés, tüsszentés, és az orrváladékkal, ill. a nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz révén terjed. Különös jelentőségét a várandós nők megbetegedése adja, mivel a terhesség korai szakaszában történő fertőzés súlyos magzati károsodást okoz. 

A fenti betegségek megelőzésére Magyarországon kötelező a védőoltás: a morbilli–mumps–rubeola (MMRIII.) egyadagos kiszerelésű élővírus tartalmú kombinált kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) oltóanyaggal kell oltani a 15 hónapos korukat betöltött kisgyermekeket, majd az általános iskola VI. osztályában újra megkapják az oltást. 

Hepatitis B

A betegség kórokozója a hepatitis B vírus (HBV). A HBV krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák legfőbb okozója (a hepatitis C vírus mellett). A világon évente hatmillió ember hal meg a HBV okozta kór szövődményében, májzsugorban vagy májkarcinómában. Hazánkban a vírushordozók aránya 0,5-1 százalék közötti. A fertőzöttek kétharmadánál a betegség tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel (fejfájás, fáradékonyság, esetleg hőemelkedés) zajlik, ez főként a gyermekekre jellemző. Ekkor csak a vérmintából mutatható ki a fertőzés.

A legbiztosabb védelmet a HBV elleni védőoltás biztosítja. Magyarországon 1999. óta adják kampányoltás keretében, az általános iskolák 7. osztályában. Mindazok, akik korábban már megkapták a Hepatitis B vírus elleni oltást (az A vírussal kombinált oltás esetében is) az oltási rend dokumentációját kötelesek bemutatni az oltó orvosnak annak elbírálása végett, hogy szükséges-e az oltás megismétlése. (HBsAg-pozitív anyák gyermekei).

Megjegyzések:

• Az inaktivált oltóanyagok (pl. influenza, DTPa+Hib+IPV, pneumococcus st.) egyszerre vagy időköz betartása nélkül adhatók.

• Egyidejűleg, vagy időköz betartása nélkül adható az inaktivált kórokozó tartalmú és élővírus-tartalmú vakcina, vagy BCG is.

• Különböző élővírus-vakcinák egyszerre is adhatók (pl. MMR és varicella vagy MMR és sárgaláz), de ha nem egyszerre történt a beadásuk, akkor legkevesebb 4 hét intervallumot kell tartani az élővírus vakcinák és a BCG beadása között.

• Az egyidejűleg beadható oltóanyagok nem szívhatók össze azonos fecskendőbe, és különböző testtájakra kell beadni (pl. bal és jobb felkar stb.). Kivétel az, amikor az oltóanyag alkalmazási előírása megengedi az egy fecskendőbe összeszívást.

• Az élővírus tartalmú vakcinák nem adhatók immunglobulinnal együtt. Gamma-globulin oltást követően minimálisan 3 hónapnak kell eltelnie.

Ellenjavallatok:

• A védőoltásoknak abszolút ellenjavallata nincs. A mindenkori járványügyi helyzet és az oltással megelőzhető betegség veszélyessége határozza meg az ellenjavallat figyelembevételét.

• Az oltási ellenjavallatok: lázas betegség, immunológiai károsodás, súlyos oltást követő nem kívánatos esemény korábbi előfordulása(anafilaxiás reakció: generalizált urticaria, a száj és torok duzzanata, nehézlégzés, gégeödéma, hipotenzió, kollapszus, sokk,) encephalitis/encephalopathia, akkor az oltandó nem oltható ismét ugyanazon oltóanyaggal, a vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenységi, anafilaxiás reakciók.

• Élővírus tartalmú vakcina ill. BCG oltás nem adható: immundeficiens betegségben szenvedőknek, malignus betegség (lymphoma, Hodgkin-kór és más RES-t érintő tumorok, leukémia stb.) következményes immunszuppressziója illetve, terápiás immunszuppresszió esetén.

• Korábbi allergiás oltási reakciót illetve tojásfehérje érzékenységet oltás előtt szükséges jelezni az oltó orvosnak!

Forrás és további információk: A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2023. évi védőoltásokról

Olvasd el ezt is: Ajánlott védőoltások

Kép: www.foter.com