SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Tények és tévhitek a lázcsillapításról

Teszáry Nikolett [cikkei] - 2016-12-16
 [X]

Napjainkban annyi különböző "csodatrükk" létezik arra az esetre, ha belázasodik egy gyermek, hogy anyuka-apuka legyen a talpán, aki eligazodik a különféle módszerek, iránymutatások között.
Összegyűjtöttük, mely tanácsok a követendők, és melyek nem, ha felszalad az a bizonyos higanyszál.
Tények és tévhitek a lázcsillapításról


Tévhit: Minden lázmérő eszköz egyformán megbízható

A legtöbb orvos még mindig a régi, jól ismert higanyos üveg lázmérőre esküszik. Tagadhatatlanul megbízhatóak, mivel egyszerű elven működnek, azonban könnyen eltörnek, a szétguruló higanycseppek pedig mérgezőek, nem is beszélve a veszélyes üvegszilánkokról.

Léteznek műanyaggal kombinált és nem higanyos lázmérők is, azonban azok anyaga nem vezeti olyan jól a hőt, mint az üveg vagy a fém.

A digitális lázmérők általában megbízhatóak, bár az olcsóbb darabok sajnos tévedhetnek, megzavarodhatnak néha, elromolhat a kijelző, lemerülhet az elem, tehát több a hibalehetőség. A legbiztosabb eredményt a fülhőmérők, vagy az infratechnológiás, érintésmentes lázmérők adják, bár ezeknek sajnos az áruk sem alacsony. A lázjelző lapkák, matricák pontos értéket nem adnak, ezért egy ilyen darab nem elegendő a diagnózishoz.
 

Tévhit: A legkisebb hőemelkedést is azonnal csillapítani kell

Az emberi test normális hőmérséklete nem 36,6 °C, ahogy azt a nagyszüleink mondogatták. Napszaktól, évszaktól, környezeti hőmérséklettől függően - vagy akár a frontok hatására is – 36,5 és 37,2 között ingadozhat. E határokon belül a mért hőfok teljesen megfelelő és átlagosnak mondható, minden életkorban.

Még mindig tartja magát a néphit, miszerint a 36,6 °C fölötti testhő már láznak számít, ha pedig a 37-et átlépi, mindenképpen be kell avatkozni. Ma már eltolódtak ezek a határok, elsősorban azt kell figyelembe venni, hogyan érzi magát a beteg.
 

Tévhit: A láz jó és egyáltalán nem kell csillapítani

A fenti tévhit ellentettje. Mivel a lázzal kapcsolatos irányelvek gyökeres változáson mentek keresztül az elmúlt években Magyarországon, sokan ezzel is átesnek a ló túloldalára. Való igaz, hogy a magas testhőmérséklet önmagában nem betegség és nem is ártalmas – nem fő meg tőle az agyunk, nem dobják ki a sejtek a fehérjét, és így tovább. Azonban nem igaz, hogy semmilyen körülmények között nem szabad tenni ellene.

Ha a lázas egyén – főként, ha gyermekről van szó – rosszul érzi magát, bágyadt, szédül, vagy fájdalmai vannak, nem szabad késlekedni a beavatkozással.
 

Tévhit: Mindegy, hol mérjük a lázat

Testünk hőmérséklete nem mindenhol azonos. Földünkhöz, vagy egy tál hűlő pudinghoz is hasonlíthatjuk – ezek közös jellemzője, hogy a külsején hidegebb (köpenyhőmérséklet), mint a belsejében (maghőmérséklet). Ezért a felszínen, a bőrön (hónaljban, homlokon) mért hőmérséklet egy fél fokkal mindig alacsonyabb, mint a test belsejében (szájban, végbélben) mért hőmérséklet. Az utóbbiakból mindig ki kell vonni 0,5 °C fokot. Mivel a gyermekek lázát még mindig a végbélben a legegyszerűbb mérni, ezt tartsuk szem előtt az érték leolvasásánál!
 

Tévhit: A lázas beteget agresszív hűtéssel kell kezelni

Nagyon régi gyakorlat, s bár kissé idejétmúlt, még mindig tartja magát: az erős hűtés, priznicelés. Ehhez a testet vagy a törzset hideg vizes törölközőbe csavarták, hűtőfürdőbe tették a beteget, extrém esetben még jégfürdőről is lehetett hallani.
A hirtelen hideg azonban amellett, hogy sokkot okozhat, erős stresszt vált ki és fokozza a hidegrázást, ami amúgy is rettentő kellemetlen érzés. Lázas állapotnál a legfontosabb a beteg komfortérzetének növelése és fenntartása, ehhez pedig semmiképp nem járul hozzá az, ha szegény gyerek úgy reszket, hogy megreccsen alatta az ágy. A hűtőfürdő alkalmazható, de semmiképp sem hideg vízben vacogást értünk alatta, mindössze a testmeleg, 37 fokos vizet hűtjük apránként pár fokkal.
 

Tévhit: A lázcsillapító kezeli a betegséget is

Többek közt ez a tévedés az, ami miatt egyre több orvos kezdett pálcát törni a lázcsillapítás felett. Sokan ugyanis elfeledkeznek róla – mind a mai napig, a felvilágosult, internettel ellátott, tájékozott világban is –, hogy nincs megoldva a probléma azzal, ha lenyomjuk a lázat.
Gyakran előfordul, hogy egy-két pirulával leküzdjük a lázat, majd visszamegyünk dolgozni, visszavisszük a gyerekeket suliba, oviba. Ezzel akár komoly hibát is elkövethetünk, mivel a láz minden esetben jelez valamit. A lázas állapotról mindenképpen konzultáljunk orvossal, mielőtt kezeljük, és ne feledjük: a láz csupán tünet. Az okát kell felderíteni, ha meg akarunk szabadulni tőle.
 

Tévhit: A gyerekek láza nem csillapítható gyógyszeresen

Nagyszüleink idejében a gyógyszertári kínálat nem volt olyan gazdag, mint manapság. Ha mindenképp gyógyszerrel kellett kezelni egy gyermeket, egy-két generációval ezelőtt a felezgetés, negyedelés volt az egyetlen mód az otthoni kezelésre – bizonyára mindenkinek van legalább egy emléke a két kanál között porrá tört keserű tablettákról.
Ma már jóval egyszerűbb dolgunk van, hiszen megjelentek a piacon a kicsiknek való gyógyszerek. Ezek kifejezetten gyermekek számára lettek megalkotva: bár a hatóanyaguk gyakran ugyanaz, mint a „felnőtt gyógyszereké”, de a gyerekek testtömegére vannak kalkulálva.
A kanalas orvosságokat egyszerűen beadhatjuk, s ma már az ízük sem rossz, mint a régi gyógyszereké, sőt: olyan finomak, hogy érdemes ideje korán tisztázni a csemeténkkel, hogy ez nem édesség, vagy nasi. Az eleve oldott hatóanyagok pedig gyorsabban hatnak, mint ha tablettaként vennék be azt a kicsik.
 

Tények a lázról:

A láz nem betegség. Mindössze egy tünet, a test reakciója valamilyen fertőzésre, vírusra. Testünk ezzel jelzi, hogy baj van, és addig is, míg tőlünk és orvosunktól segítséget kap, a lázzal harcol a betegség ellen.

A láz rossz hírét a kísérő tüneteknek köszönheti, illetve annak, hogy rendszerint súlyos lefolyású betegségekkel jár együtt – ezek viszont már kárt okoznak, ezért vegyük komolyan a test figyelmeztetését!

Az orvossal való találkozásig pedig legfontosabb a pihenés és a beteg komfortérzete. Ha el tud aludni a beteg – főleg, ha gyermek –, ne ébresszük fel azért, hogy megmérjük a lázát. Alvás közben regenerálódik a szervezete, és úgyis felébred, amikor kellemetlenül érzi magát - ha például fájdalmai vannak, vagy egyszerűen csak melege van/fázik. Bizonyára gyermekünk is jelezni fogja, ha rosszul van, ráérünk akkor beadni a gyógyszert - a modern készítmények igen gyorsan hatnak.

Mindig vegyük komolyan a magas láz üzenetét. Ha betartjuk az orvosi utasításokat, minden bizonnyal hamar túl leszünk a betegségen.

Fotó: Kryzhov/BIGSTOCK

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja