SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Böjtöljünk-e az új esztendőben?

Prof. Dr. Balázs Csaba [cikkei] - 2020-01-02
Az időszakos böjt hatása a testsúlyra, az egészségre, az öregedésre és a betegségekre.
Böjtöljünk-e az új esztendőben?

Ilyenkor az új év kezdetén hajlamosak vagyunk nagy fogadkozásokat tenni, amelyek testi és szellemi állapotunkra vonatkoznak, ezek egyike a testsúly redukciója. Szándékosan nem írtam fogyást, mert ez a kifejezés sok eltérő, gyakran nehezen megoldható feladatot jelent, arról már nem is szólva, hogy a jelentős fogyás gyakran káros is lehet.

Az elhízás valóban sok betegség előidézője, sőt gyakran már az elhízás is betegség!

Mit javasolhatok az év első napjaiban a kedves Olvasónak?

Platón



Először is miért alakult ki ez az áldatlan állapot, hogy hazánkban az elhízottak aránya rekordokat dönt?

A mai emberekkel ellentétben emberi ősök nem fogyasztottak három rendszeresen elosztott, nagy étkezést és snack-et, és nem éltek ülő életet. Ehelyett az élelmiszerek beszerzésével foglalkoztak, amely rendkívüli erőfeszítést igényelt. Az idő múlásával a Homo sapiens evolúciós változásokon ment keresztül, amelyek támogatták az ilyen környezetekhez való alkalmazkodást, amelyek lehetővé tették a fajtagok számára, hogy nagy távolságokat tegyenek meg, hogy a zsákmányt elkapják.

Azóta állatokon végzett kísérletek százaira és a kontrollált szakaszos éhgyomorra vonatkozó klinikai vizsgálatok sokaságára került sor, amelyek során a májból származó glükózról zsírsejt-eredetű ketonokra metabolikus váltás történik naponta vagy hetente több napon keresztül. Sok éven át állatokon végzett kísérletek, majd klinikai megfigyelések eredményét foglalta össze a legtekintélyesebb orvosi lap, a N Engl J Med, 2019; 381: 2541-2551, 2019. december 26.(szerzők Rafael de Cabo, Ph.D. ,és Mark P. Mattson, Ph.D.)

A tanulmányok kimutatták, hogy az időszakos böjt sok egészségügyi előnye nem pusztán a szabad gyökök termelődésének vagy a fogyásnak az eredménye. Ehelyett az időszakos böjt evolúciósan konzervált, adaptív sejtválaszokat vált ki, amelyek a szervek között és azokon belül integrálódnak olyan módon, hogy javítsák a glükóz-szabályozást, növelik a stressz-ellenállást és elnyomják a gyulladást. A böjt során a sejtek aktiválják az útvonalakat, amelyek javítják a belső védekező képességeket az oxidatív és anyagcsere-stressz ellen, és azokat, amelyek eltávolítják vagy javítják a sérült molekulákat (1. ábra ).

A táplálkozási időszakban a sejtek szövetspecifikus növekedési és plaszticitási folyamatokban vesznek részt. A legtöbb ember azonban napi háromszor étkezik, így időszakos böjt nem fordul elő. 
 

Böjt

1. ábra

Ugyanakkor a preklinikai vizsgálatok következetesen kimutatták az időszakos böjt robusztus betegséget módosító hatékonyságát az állati modellekben a krónikus rendellenességek széles skáláján, beleértve az elhízást, a cukor- és pajzsmirigybetegséget, a szív-érrendszeri betegségeket, a rákot és a neurodegeneratív agyi betegségeket.  A metabolikus kapcsoló periódusos átcsapása nemcsak a ketonokat biztosítja, amelyek szükségesek a sejtek táplálásához az éhgyomri időszakban, hanem kiváltja az erősen hangolt szisztémás és sejtválaszokat is, amelyek továbbadnak táplált állapotba a mentális és fizikai teljesítmény fokozása érdekében, valamint a betegségekkel szembeni rezisztencia.

Továbbá az állatokon és az embereken végzett vizsgálatokat, amelyek megmutatták, hogy az időszakos böjt hogyan befolyásolja az általános egészségügyi mutatókat, lelassítja vagy megfordítja az öregedés és a betegség folyamatait. Először írták le a leggyakrabban vizsgált időszakos böjt kezelési rendjeit, valamint az időszakos böjt metabolikus és celluláris válaszát. Ezután bemutatták a preklinikai vizsgálatok eredményeit, amelyek egészséges személyeknél és anyagcsere-rendellenességekkel (elhízás, inzulinrezisztencia, magas vérnyomás, vagy ezeknek a rendellenességeknek a kombinációja) szenvedő betegeknél az időszakos böjtrendszert tesztelték. Végül gyakorlati információkat kaphatunk arról, miként lehet előírni és végrehajtani az időszakos böjtrendszereket.

A glükóz és a zsírsavak a sejtek fő energiaforrásai. Étkezés után a glükózt energiáért használják fel, és a zsírt trigliceridek formájában a zsírszövet tárolja. A böjt időszaka alatt a triglicerideket zsírsavakká és glicerinné bontják le, amelyek energiává válnak. A máj a zsírsavakat ketontestekké alakítja, amelyek az éheztetés során számos szövet, főleg az agy számára fő energiaforrást jelentenek. Táplált állapotban a ketontestek vérszintje alacsony, és az embereknél a böjt kezdete után 8–12 órán belül emelkedik, és 24 órán keresztül eléri a 2–5 mM szintet.  A rágcsálóknál adott plazma-keton szintnél bekövetkezik (étkezés után 4-8 órával) a koplalás. Ennek a válasznak az ütemezése bizonyos mértékben megmutatja a megfelelő időszakokat az éhgyomri szakaszos böjtrendszerekben.  

Böjt

2. ábra: Időszakos böjt és anyagcsere mechanizmusa és jótékony hatásai

Az embereknél a legszélesebb körben tanulmányozott időszakosböjt-kezelési módszer a váltakozó napos böjt, az 5:2 arányú böjt (hetente 2 napos böjt) vált be. Azok a diéták, amelyek hetente legalább egy napon vagy annál többön jelentősen csökkentik a kalóriabevitelt (pl. Napi 500–700 kalóriára csökkentés), azokon a napokon növelik a ketontestek szintjét. Az anyagcsere váltása a glükóz tüzelőanyag-forrásként történő felhasználásáról a zsírsavak és ketontestek használatára csökkentett légzési-cserélési arányt eredményez (az előállított szén-dioxid és az elfogyasztott oxigén aránya), jelezve a nagyobb metabolikus rugalmasságot és zsírsavakból és ketontestekből történő energiatermelés hatékonysága. A ketontestek nem csak a böjt időszakában felhasznált üzemanyagok; erős jelző molekulák, amelyek jelentős hatással vannak a sejtek és szervek működésére. Az időszakos böjt előnyeinek mekkora része a metabolikus váltásnak, és mekkora a fogyásnak? Számos tanulmány kimutatta, hogy az időszakos böjt előnyei különböznek a súlycsökkenésre gyakorolt hatásaitól. Ezek az előnyök magukban foglalják a glükóz-szabályozás, a vérnyomás és a pulzus javulását; a kitartó edzés hatékonyságát  és  a hasi zsírcsökkenést. A kutatás azt mutatja, hogy a sejtek az időszakos böjtre úgy reagálnak, hogy összehangolt adaptív stresszválaszban vesznek részt, amely az antioxidáns védekezés fokozott expressziójához, a DNS javulásához, a fehérje minőségének ellenőrzéséhez, a mitokondriális biogenezishez és az autofágiahoz, valamint a gyulladás csökkentésének eredményeihez vezet.


Az időszakos böjt hatása az egészségre és az öregedésre

A közelmúltig a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt tanulmányai az öregedésre és az élettartamra összpontosítottak. Az állatok kalória korlátozására vonatkozó közel egy évszázados kutatás után az általános következtetés az volt, hogy a csökkent táplálékfelvétel robusztusan növeli az élettartamot. Az időszakos böjt egyik legkorábbi tanulmányában Goodrick és munkatársai beszámoltak arról, hogy a patkányok átlagos élettartama akár 80%-al is megnő, ha alternatív napi takarmányozási rendben tartják őket, fiatal felnőtteknél kezdve. A kalória korlátozásának az egészségi állapotra és az élettartamra gyakorolt hatásának nagysága azonban változik, és a nem, az étrend, az életkor és a genetikai tényezők befolyásolhatják.
Embernél az időszakos-böjt-beavatkozások enyhítik az elhízást, az inzulinrezisztenciát, a diszlipidémiát, a magas vérnyomást és a gyulladást. Úgy tűnik, hogy az időszakos böjt nagyobb mértékben nyújt egészségügyi előnyöket, mint amilyennek csak a kalória bevitel csökkentését lehet tulajdonítani. Az egyik vizsgálatban 16 egészséges résztvevő, akiket 22 napos alternatív napos böjtre osztottak, elvesztette kezdeti súlyának 2,5%-át és 4% zsírtartalmát, az éhomi inzulinszint 57%-al csökkent.  A két csoportban a nők ugyanolyan súlyt veszítettek a 6 hónapos időszak alatt, de az 5: 2 közötti időszakos böjthez tartozó csoportban az inzulinérzékenység nagyobb mértékben növekedett, és a derék kerülete nagyobb volt.


Az időszakos böjt fizikai és kognitív hatásai

Állatokban és emberekben a szakaszos böjttel javul a fizikai funkció. Például annak ellenére, hogy hasonló testtömeggel rendelkeznek, az alternatív napos böjtön tartott egerek jobban futnak, mint azok az egerek, amelyek korlátlan hozzáféréssel rendelkeznek az ételhez. Az egyensúly és a koordináció javul az állatok napi, korlátozott etetési vagy alternatív napos böjt-kezelési rendjein is.  Fiatal férfiak, akik napi 16 órán keresztül böjtölnek, elveszítik a zsírt, miközben az izmok tömegét megtartják 2 hónapos edzés alatt.  

Egy klinikai vizsgálatban a kalória korlátozásának rövid távú ütemezését alkalmazó idősebb felnőttek javították a verbális memóriát. Egy enyhe kognitív károsodással rendelkező, túlsúlyos felnőttekkel végzett vizsgálatban a 12 hónapos kalória korlátozás a verbális memória, a végrehajtó funkció és a globális kogníció javulásához vezetett. A közelmúltban egy nagyméretű, többcentrikus, randomizált klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a napi kalória korlátozás két éve alatt a munkamemória jelentősen javult.  


Klinikai alkalmazások

Két közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a napi kalóriakorlátozás vagy a 4: 3 szakaszos böjt (heti háromszori 24 órás böjt) visszafordította az inzulinrezisztenciát prediabetikus vagy 2. típusú cukorbetegek esetén.  

Az időszakos böjt javítja az állatok és emberek kardiovaszkuláris egészségének több mutatóját, ideértve a vérnyomást is; nyugalmi pulzusszám; a magas sűrűségű és az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin, trigliceridek, glükóz és inzulin szintje és inzulin-rezisztencia. Ezenkívül az időszakos böjt csökkenti az atherosclerosishoz kapcsolódó szisztémás gyulladás és oxidatív stressz markereit.

 
Rák

Több mint egy évszázaddal ezelőtt Moreschi és Rous ismertették a böjt és a kalória korlátozásának jótékony hatását az állatok daganataira. Azóta számos állatokon végzett vizsgálat kimutatta, hogy a napi kalória korlátozás vagy váltakozó napos böjt csökkenti a spontán daganatok előfordulását rágcsálók normál öregedése során, és gátolja sokféle indukált daganat növekedését, miközben növeli érzékenységüket a kemoterápiára és a besugárzásra. Hasonlóképpen, az időszakos böjtről úgy gondolják, hogy rontja az energiacserét a rákos sejtekben, gátolja azok növekedését, és érzékenyvé teszi őket a klinikai kezelésekre. A mögöttes mechanizmusok között szerepel a jelátvitel csökkentése az inzulin és növekedési hormon receptorokon keresztül.


Idegrendszer

Az epidemiológiai adatok szerint a túlzott energiafogyasztás növeli a stroke, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kockázatát. Erős preklinikai bizonyítékok vannak arra, hogy az alternatív napos böjt késleltetheti az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór állati modelljeiben a betegségfolyamatok kialakulását és előrehaladását. A szakaszos böjt több mechanizmuson keresztül növeli az idegrendszeri stressz-ellenállást, ideértve a mitokondriális funkció fokozását és az autofágia serkentését, az neurotrofikus faktor termelését, az antioxidáns védekezőképességet és a DNS javulását.  


Gyakorlati szempontok

Annak ellenére, hogy bizonyítékok vannak az időszakos böjt egészségügyi előnyeiről és annak alkalmazhatóságáról sok betegség esetén, több akadály van ezen étkezési szokások széles körben történő elterjedésében a közösségekben és a betegek körében.

Először is, a napi háromszori étkezés, harapnivalókkal, annyira beépül a kultúránkba, hogy a betegek vagy az orvosok ritkán fontolgatják ezen étkezési szokások megváltoztatását. Az élelmiszerek bősége és a fejlett országokban folytatott kiterjedt marketing szintén jelentős akadályok leküzdése.

Másodszor, az időszakosböjt-kezelésre való váltáskor sok ember éhezést, ingerlékenységet és csökkent koncentrálódási képességet tapasztal az ételek korlátozása idején. Ezek a kezdeti mellékhatások azonban általában egy hónapon belül eltűnnek, és a betegeket erről értesíteni kell.  

Harmadsorban, az orvosok többségét nem képzik arra, hogy specifikus időszakosböjt-beavatkozásokat írjon elő. Az orvosok azt tanácsolhatják a betegeknek, hogy fokozatosan, több hónapos időszakon belül csökkentsék az időtartamot, amely alatt mindennap élelmet fogyasztanak, azzal a céllal, hogy napi 16-18 óráig éhezzenek. Alternatív megoldásként az orvosok javasolhatják az 5: 2 közötti időszakos éhgyomri étrendet, amelynek során 900–1000 kalóriát fogyasztanak hetente 1 nap az első hónapban, majd hetente 2 napot a második hónapban, majd ezt követően további 750 kaloriára csökkentik hetente 2 napig. A harmadik hónapban, és végül 500 kalória hetente 2 nap a negyedik hónapban.  Mint minden életmódbeli beavatkozás esetén, fontos, hogy az orvosok megfelelő információkat, folyamatos kommunikációt és támogatást, valamint rendszeres pozitív megerősítést nyújtsanak.


Következtetések

A preklinikai és klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy az időszakos böjt széles spektrumú előnyökkel jár számos egészségügyi állapot, például elhízás, diabetes mellitus, pajzsmirigy- szív-érrendszeri betegségek, rák és neurológiai rendellenességek esetén.

Ebben a szellemben kívánok egészséget és sikereket hozó Új Esztendőt!

Kapcsolódó cikkeink:

Kép: TeroVesalainen / pixabay

 

 

 

 

Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja