A légutak mérete összefügghet a COPD kialakulásával - nem csak a dohányosokat fenyegeti a COPD

Mi is az a COPD?

A COPD a tüdő betegsége, mely visszafordíthatatlan károsodással, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel jár. A légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik – lényegében a tüdő gyors elöregedése ismerhető fel. A betegség előrehaladása csupán lassítható, a tünetek enyhíthetőek, azonban a COPD teljes visszafordítására jelenleg sajnos nincsen lehetőség.

A COPD kialakulásának okai

Kialakulásának legfőbb okai között elsősorban a dohányzás szerepel, de a légszennyezettség vagy a kémiai anyagoknak való kitettség is növeli a betegség kialakulásának esélyét. Azonban a tendencia szerint 4 COPD-s betegből 1 a nem dohányosok (és különösebb légszennyezettségnek nem kitettek) közül kerül ki.²

Egy új kutatás szerint a COPD kialakulásának okai közé sorolható az is, ha az illető tüdőtérfogatához viszonyítva kis légutakkal rendelkezik. Ezt a jelenséget dysanapsis-nak nevezzük. A levegő a fa ágaira hasonlító légutakon keresztül kerül a tüdőbe, azonban ezek a kis ágacskák egyes embereknél a tüdő térfogatához viszonyítva rövidebbek az átlagosnál. A dysanapsis gyermekkorban alakul ki, amikor a légúti ágacskák lassabban nőnek, mint a tüdő térfogata.  A kutatás szerint a kisebb légutakkal rendelkező embereknek rosszabb a tüdőfunkciója, így akár nyolcszor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki náluk COPD.²

A klasszikus paradigmában a normális tüdőfunkciójú egyének tüdőkapacitása gyorsan csökken, ha éveken át tartó irritációs hatásoknak vannak kitéve - mint a már említett cigarettafüst vagy a légszennyezés. Azonban azoknál az embereknél, akiknek korai életkoruktól kezdve csökkent a tüdőfunkciójuk, ez az alacsony kiindulópont növelheti a COPD kockázatát a későbbi években, még akkor is, ha nem áll fenn gyors tüdőfunkció-csökkenés. Az új kutatás adatai alapján a dysanapsis ezen esetek nagy százalékát teheti ki.

A COPD tünetei

A betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik a nehézlégzés, amely együtt jár nem múló köhögéssel, fokozott nyáktermeléssel. A légzésfunkció romlása miatt a beteg fáradékonnyá válik, így a betegség előrehaladásával a mindennapi tevékenységek is problémát jelenthetnek, mert a beteg a kisebb terheléseknél is fulladást érez.

A COPD légzésfunkció vizsgálattal diagnosztizálható. A légzésfunkciót vizsgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

Mit tehetünk, ha már diagnosztizálták a betegséget?

Most a COVID-járvány időszakában a légzésfunkciós vizsgálat elvégzését csak indokolt esetben végzik el a tüdőgyógyászok, erről felvilágosítást az időpontra jelentkezéskor lehet kérni. A betegséget az orvosok már a tünetekből és az előzményekből is megállapíthatják, ezt a későbbiekben elvégzett légzésfunkciós vizsgálat megerősítheti. Ha diagnosztizálták a betegséget, a kezelőorvos személyre szabottan írja elő a terápiát. Manapság számos olyan inhalációs készülék áll a COPD-s betegek rendelkezésére, melyek nagyban hozzájárulnak a betegek életének megkönnyítéséhez, kezelésük könnyen megtanulható és emellett környezetkímélőek is.

A személyre szabott terápiához hozzátartozik a rendszeres mozgás és a helyes étrend is. Érdemes minden nap - a beteg állapotához mérten - aktívan mozogni, ami lehet akár egy kis séta a közeli parkban vagy egy könnyed, átmozgató néhány perces gyakorlatsor, melyekből manapság számtalan található az interneten. Ha a beteg túlsúlyos, fontos minél hamarabb megszabadulni a plusz kilóktól, hogy ne terhelje a szívét. Abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie. De ne felejtsük el: a betegség rendszeres szakorvosi kontrollja, a dohányfüstmentes és mozgásban gazdagabb életmód mind segíthet a betegség további romlásának megelőzésében!

1 Magyar Tüdőgyógyász Társaság
2 Undersized Airways May Explain Why Nonsmokers Get COPD | Columbia University Irving Medical Center
3 WHO | Burden of COPD
4 Chronic obstructive pulmonary disease (COPD) (who.int)