Van-e az Ön ismerősei között lisztérzékeny ?

Mivel kínálná meg, ha meghívja vacsorára? Legtöbben csodálkozva fogadják ezt kérdést, mert lehet, hogy még sohasem hallottak erről a problémáról. Pedig ez a betegség az új felmérések szerint legalább minden századik honfitársunkat érinti. Azaz annyira gyakori, hogy mindnyájunk közvetlen környezetében több lisztérzékeny embernek is kell lennie, de gyakran az érintettek maguk sem tudják, hogy panaszaikat a búzafélék fogyasztása tartja fenn.

Mi váltja ki a betegséget ?

A coeliakia a kalászos gabonafélék (búza, árpa, rozs) gluten nevű és hasonló fehérjéinek fogyasztása miatt jön létre arra hajlamos egyénekben. Számukra a kalászos gabonák nemcsak lisztként, hanem minden formájukban, pl. maláta, müzli, búzadara is ártalmasak, a nem kalászos növényekből készített lisztek (pl. rizsliszt, kukoricaliszt, szójaliszt, burgonya, sárgaborsó) viszont nem okoznak problémákat. Ezért a coeliakia helyes magyar neve gluten-érzékenység.

Kik hajlamosak a coeliakia kialakulására ?

A hajlam örökletes, a coeliakiás betegek elsőfokú rokonainak mintegy 10%-a szintén érintett. A tünetek megjelenhetnek kisgyermekkorban, de néha csak időskorban. A tünetszegény betegeket gyakran nem ismerik fel, ezért náluk nagyobb az esély arra, hogy idővel szervi károsodások alakuljanak ki. A coeliakiát okozó gének ma még pontosan nem ismertek, de azt már kimutatták, hogy a magyar népesség 30%-ánál előforduló HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 sejtfelszíni szöveti antigén fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában.  

Hogyan hozza létre a gluten a betegséget ?

A táplálékkal bejutó fehérjék, így a gluten is, idegenek a szervezet számára, de az élelmiszerekkel szemben az immunrendszer normálisan toleránssá válik. A gluten a HLA-DQ2 vagy DQ8 molekulához úgy kötődhet, hogy az immunrendszer aktiválódik. Az aktiváló formát a glutenből a szervezetben a transzglutamináz enzim hozza létre. Az aktiválás következtében az immunrendszer sejtjei és ellenanyagtermelése a szervezet saját fehérjéi ellen, főként a transzglutamináz enzim ellen kezd dolgozni, autoimmun betegség jön létre. Számos autoimmun betegséget ismerünk, ilyen pl. a cukorbetegség vagy a pajzsmirigy betegségek. A coeliakia kivételes abból a szempontból, hogy az autoimmun reakciót a gluten fogyasztása tartja fenn, és glutenmentes diétával a betegségi tünetek teljesen megszüntethetők. A diétát azonban egész életen át folytatni kell, mert ha újra gluten kerül a szervezetbe, a betegség ismét aktivizálódik. 

Milyen tünetek mögött állhat coeliakia ?

A transzglutamináz enzim a szervezet minden szövetében előfordul, ezért a betegség tünetei sokfélék és több szervrendszert érinthetnek. A bélbolyhok helyén sima felszín alakul ki. Ez a tápanyagokat felszívó felület csökkenését okozza, de tünetek nélkül is fennállhat. A vékonybélbolyhok megfelelően betartott glutenmentes diéta mellett képesek teljesen regenerálódni.

• Krónikus hasmenés, haspuffadás, vashiány, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás
• Vérszegénység,
• Fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése a nyomelem és vitaminok hiánya miatt
• Tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány)
• Csontrikulás
• Alacsony termet,
• Fogzománc hibák, a fogak korai romlása,
• Viszkető, hólyagos bőrbetegség, elsősorban a térd-könyök-fartájékon (dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség)
• Visszatérő hólyagok, aphthák a szájban,
• Máj illetve veseműködés zavarának jelei,
• Gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák
• Más szervek autoimmun betegségei,
• Egyes idegrendszeri betegségek (kisagyi mozgászavar, izom- és idegkárosodások).
• Gyakoribb a coeliakia Down-kóros betegek és IgA hiányos személyek között is.

Sok fentiekben említett probléma csak felnőttkorban válik nyilvánvalóvá. Nem minden betegnek van emésztőszervi panasza.

Hogyan állapítható meg a coeliakia fennállása ?

Nagy szerepe van a transzglutamináz elleni ellenanyagok (régebbi nevükön endomysium ellenanyagok) kimutatásának a betegek véréből. A hagyományos laboratóriumi kimutatás mellett újabban lehetőség van a coeliakia antitestek gyorsteszttel történő kimutatására is.

Ez a vizsgálat is vérből történik, de otthon is végrehajtható és elegendő hozzá az ujjbegyből egy csepp vért venni.

Pozitív antitest lelet esetén szükség van a vékonybélbolyhok szövettani vizsgálatára is, melyhez a mintavétel szintén csekély igénybevétellel elvégezhető. Az előzetes diéta álnegatívvá teheti az eredményeket, ezért megerősítő vizsgálatok nélkül a glutenbevitelt nem szabad csökkenteni, nem szabad glutenmentes diétát kezdeni. Mivel a coeliakiában szenvedőknek a diétát egész életükben pontosan tartani kell, a diagnózist nagy körültekintéssel és megbízhatóan kell felállítani.

Kiknél érdemes keresni a coeliakia fennállását ?

Az előbb felsorolt tünetek hiányában is ajánlott a coeliakiás betegek rokonainak a vizsgálata, valamint az inzulin-függő cukorbetegek és más autoimmun betegségben szenvedők szűrése vérvizsgálattal.

Dr. Korponay-Szabó Ilma egyetemi docens
Budapest Heim Pál Gyermekkórház Coeliákia Centrum

forrás: www.mimnet.hu