SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A magyar cigarettáknak is nőtt a nikotintartalma?

Családinet [cikkei] - 2007-02-26
Hét év alatt 11%-kal több lett a nikotin az amerikai cigarettákban – állítják a Harvard egyetem kutatói. Utánajártunk az itthoni helyzetnek. Kiderült: egyetlen hatóságot sem érdekel, mennyi a nikotin a hazai füstölnivalókban, független vizsgálatokra pedig nincs pénz.
A magyar cigarettáknak is nőtt a nikotintartalma?

A Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének kutatói által nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a dohánygyárak különféle technikák segítségével növelték a nikotintartalmat annak érdekében, hogy a dohányosoknál hamarabb alakuljon ki a függőség, és tartósabb legyen a szenvedély. Vagyis a dohányos szervezete könnyebben álljon ellent az egyre szélesebb körű és többfajta módszert felsorakoztató leszoktató technikáknak.

A tanulmány szerint az Egyesült Államokban kapható majdnem minden cigarettafajtának növekedett a nikotintartalma, tekintet nélkül arra, hogy azok light, ultralight vagy mentolos füstölnivalók. A hatás növelése céljából a gyárak a magasabb nikotintartalom mellett olyan gyártási technológiát is alkalmaznak, amely egy cigarettából a korábbinál több szippantást engedélyez a dohányosnak, és ezzel is növekszik a szenvedélyhez való kötődése. Különösen a tizenévesek által gyakran vásárolt márkákra jellemző ez az irényzat. Az amerikai gyártók a tudósok állításával szemben azzal érvelnek, hogy távol áll tőlük a szándékos nikotintartalom-növelés, arról viszont nem tehetnek, hogy évek óta magasabb alkaloidatartalmú dohányleveleket szüretelnek.

A magyar valóság

Vadász Imre doktor, a magyarországi központi leszoktató program szakembere szerint a nikotintartalom növelésének az a következménye, hogy gyorsabban kialakul a dohányzás iránti függőség, és az erősebb lesz a korábbinál. A gyártónak a világon mindenütt nyilvánvalóan ez a célja. A mindenféle függőségre jellemző toleranciajelenség a dohányosokra is érvényes, vagyis az adott anyagból mindig többet és többet kívánnak, hogy fenntarthassák az általuk kellemesnek vélt állapotot. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon is előfordulhat-e hasonló eset, Vadász doktor nem tudott pontos választ adni. Ismeretei szerint nálunk a kereskedelmi forgalomba kerülő cigaretták károsanyag-tartalmát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága ellenőrzi rendszeresen. Elvben tehát a cigarettás dobozokon milligrammban feltüntetett nikotintartalom (melyet egy 2005-ös minisztériumi rendelet 1 milligrammban maximál) megfelel a valóságnak. A hivatal ilyen jellegű tevékenységéből származó mérési eredményei azonban eddig nem kerültek a nyilvánosság elé, vagyis feltehetően csak a szűk szakmai körök ismerik a tényleges adatokat. Mint ahogy arról sem publikusak a hazai adatok, hogy a gyártók vajon nálunk is alkalmazzák-e az Amerikában széles körben elterjedt technológiát, amely szerint olyan adalékanyagokat kevernek a dohányba, amelyektől a füst nikotintartalma a megengedett korlátok között tartható, ám megnövelik, serkentik a nikotin felszívódását a szervezetben. A dohányosok erről egyébként sem tudhatnak, mert (az élelmiszerekkel ellentétben) a dobozokon a gyártóknak nem kötelessége feltüntetni, hogy mi az a négyezerféle káros anyag, ami egyetlen szál cigarettában megtalálható. A dobozon lévő tájékoztatóból csupán a nikotin-, a kátrány- és a szénmonoxid-tartalomról kapható információ.

Csak alkalmanként vizsgálnak

Dr. Busák Károly, a hosszú nevű Heves megyei hivatal igazgatója szerint évente mintegy 60-100 dohánytermék-minta vizsgálatát végzik el, mégpedig a gyártók/forgalmazók felkérésére. Szó sincs rendszeres, minden termékre kiterjedő kontrollról, mivel a jelenleg hatályos, úgynevezett dohányrendelet nem írja elő e termékek monitoring vizsgálatát. A jogszabály napi gyakorlata szerint ma senki sem kötelezhető a vizsgálat elvégeztetésére, és a hivatalnak sincs lehetősége rá, hogy a laboratóriumi vizsgálat által felfedett esetleges nikotin és káros anyag többletmennyiség miatt szankciókkal éljen. Erre csupán akkor kerülhetne sor, ha egy fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatóságnál tenne bejelentést az általa szívott füstölnivaló dobozán feltüntetettnél magasabb nikotin-, vagy károsanyag-tartalom miatt. Erre viszont eddig nem volt példa.

A laboratórium – állami források híján – csak költségtérítéses vizsgálatokat végez. Ezeket a gyártók/forgalmazók alkalmankénti önkontroll gyanánt végeztetik el. A labortesztek eredményei szerint a megrendelők lényeges mértékben eddig sosem tértek el a gyártási lapon, illetve a dobozon megadott alapértékektől. A tűréshatárt sosem lépik túl. A cigarettákban található több ezer összetevő közül a laboratóriumi technika csupán néhánynak a vizsgálatára ad lehetőséget. Csak azokra az anyagtartalmakra terjed ki, amelyekről a megrendelő információt kíván kapni. Az például, hogy a cigarettákban esetleg olyan anyagok is vannak, amelyek katalizálják (elősegítik) a nikotinfelszívódást a szervezetben, valószínűleg sohasem derülhet ki, mert azt az előállítók gyártási titokként kezelik, így nyilvánvalóan nem kérik annak laboratóriumi elemzését.

A hazai gyakorlattal ellentétben, az Unió számos államában jogszabály írja elő a dohánytermékek rendszeres és folyamatos, kötelező monitoring vizsgálatát. Az igazgató szerint hivatala az érvényben lévő dohányrendelet módosítására az illetékes szaktárcákhoz már benyújtotta módosító/szigorító javaslatát, ám az eddig még az előkészítés szakaszát sem érte el.

Aszályos évben nő a nikotintartalom

A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének álláspontja szerint az utóbbi években tapasztalható jelenség, hogy egyes évjáratoknál (pl. 2000, 2002) magasabb a dohánylevelekben mért nikotintartalom. Az alkaloidatartalom növekedése dohányfajtánként változó. Vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny fajták. A növekedés oka egyrészt a nyári szárazsággal, másrészt a termelők locsolási hajlandóságának csökkenésével magyarázható.

Az alkaloidatartalom nagymértékben befolyásolható a fajtakiválasztással, a termesztésnél alkalmazott intenzív locsolással, nitrogénműtrágyázással és növénykezelési technikával (úgynevezett tetejezéssel, vagyis a növény csúcsának visszavágásával).

Hazai kutatók Virginia dohánnyal végeztek hároméves kísérletet. Az említett feltételek változtatásával a vizsgált időszakban 64 százalékos alkaloidatartalom-különbséget értek el. A dohánytermesztésnél ideálisnak mondható körülmények között kiemelkedően magas nikotintartalmat sikerült produkálniuk.

Egy másik kísérlet során, melyet üvegházban termesztett dohánynövényeken végeztek, megállapították továbbá, hogy az alkaloidatartalom-növelő technikák közül leghatásosabb a tetejezés volt. Annak hatására látványosan, gyorsan és nagymértékben nőtt a levelek nikotintartalma. Mégpedig sokkal inkább, mint a környezeti hatások változtatása révén.

Lóránth Ida

www.natursziget.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja