Bizonyára előfordult már mindenki szűkebb-tágabb ismeretségi körében melldaganat. Szerencsére az utóbbi időben a kezelési lehetőségek sokat fejlődtek, így a betegek jelentős része meggyógyul. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógyulás esélyei annál jobbak, a kezelés annál kíméletesebb, minél korábban fedezik fel az emlőrákot.

Annak fejlődése ugyanis időben elhúzódó folyamat. Előbb apró, de egyre növekvő, később már tapintható daganat, úgynevezett "csomó" formájában jelentkezik, de még ekkor sem hívja fel magára a figyelmet, nem okoz fájdalmat vagy egyéb tünetet. Az idő előrehaladtával áttétek keletkezhetnek magában az emlőben és a hónalji vagy kulcscsont feletti nyirokcsomókban. Végül a betegség más szervre is átterjedhet.

A mellrák okai egyelőre nem ismertek, azt azonban tudjuk, hogy bizonyos tényezők, például az örökletes hajlam segítheti a kialakulását. A tudósok leginkább azt kutatják, hogy a DNS bizonyos elváltozásai miért és hogyan késztetik a normális sejteket elrákosodásra, és igyekeznek megismerni a betegség genetikai alapját. Az emlőrákos megbetegedéseknek azonban csupán 5-10 %-a öröklött eredetű.

A mellrák megelőzésének biztos módját nem ismerjük, de a rizikófaktorok megismerése (lásd alább), azok elkerülése, a betegség korai felismerése, a rendszeres mellvizsgálat, az orvosi kontroll és a mammográfiai vizsgálat mind segítheti a gyógyulást.

A mellrák tünetei

- Egy új csomó kialakulása.
- Egy kemény, szabálytalan körvonalú, fájdalommentes csomó nagyobb valószínűséggel rákos, mint egy puha és gömbölyű csomó, bár ritka esetekben az is lehet rákos daganat.
- A mellbimbó bármilyen váladékozása (az anyatejen kívül).
- A mellbimbó vagy a mell bőrének kipirosodása vagy fájdalma.
- A mellbimbó befelé fordulása.
- A kitapintható csomó nélküli mell duzzadtsága.

A betegség kockázati tényezői

Az alábbi rizikófaktorok közül egy vagy több tényező megléte fokozhatja a mellrák kialakulásának esélyét:

- A nők veszélyeztetettebbek
Férfiaknál is előfordulhat mellrák, de ezek az esetek nem egészen 1%-át teszik ki az USA-ban diagnosztizált 180.000 megbetegedésnek. A nők körében a bőrrák után a mellrák a rákos megbetegedések leggyakoribb formája.

- Életkor
A legveszélyeztetettebbek a 45-65 év közötti nők, de a rákos megbetegedés esélye már a 30. életév betöltésével megnövekszik. Az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet számításai szerint annak az esélye, hogy egy átlagos amerikai nőnek 41 éves korára mellrákja lesz, 1 a 127-hez. 45 éves korára ez az esély már 1 a 93-hoz, 85 éves korára pedig 1 a 8-hoz. Magyarországon 1000 szűrővizsgálatból mindössze 6-7 esetben találnak rosszindulatú eltérést.

- Havi ciklus
Ha már 12 éves kor előtt megkezdődött a menstruáció, vagy 55 éves kor után következett be a klimax, a betegség kialakulása valószínűbb. Akkor is, ha a magas ösztrogénszint miatt rövid a periódus.

- Öröklődés
Növeli a kockázatot ha az édesanya, nagynéni, lánytestvér, unokatestvér vagy leánygyermek is mellrákos lett. Azonban a mellrákban szenvedő nők kb. 80%-ának családjában nem fordult még elő hasonló megbetegedés!

- Fogamzásgátló tabletták
Ha valaki rendszeresen szedett antibébi tablettát az elmúlt 10 évben, nagyobb a mellrák kialakulásának esélye.

- Gyermekek
Ha egy nő nem szül gyermeket, vagy első gyermekét 30 éves kor után hozza a világra, szintén növeli a betegség esélyét.

- Alkohol
Naponta két vagy több pohár alkohol elfogyasztása, sok más betegség kialakulásán kívül, a mellrák esélyét is fokozza.

- Életmód
A túlsúly, különösen klimax után kockázati tényezőt jelent az emlőrák szempontjából (is). Az orvosok többek közt ezért is javasolják az egészséges életmódot. A rendszeres mozgás elengedhetetlen, a magas zsírtartalmú ételeket pedig kerülni kell.

- Genetikai mutációk
A BRCA1 vagy BARC2 mutáció hordozása hajlamosít az emlőrákra.

Fiatal korban ritkán fordul elő emlőrák, ezért elegendő a mell önvizsgálata és esetenként az ultrahangvizsgálat. Ilyenkor az emlő mirigydús, a röntgenfelvétel nem értékelhető megfelelően, ezért nem érdemes fölösleges sugárterheléssel járó vizsgálatot végezni. Még akkor sem, ha a huszas éveiben járó nőknél gyakran előrehaladottabb állapotú mellrákot diagnosztizálnak.

Harminc év fölött a rákos megbetegedések száma nő, ezért bizonyos esetekben (a családban többszöri mell- vagy petefészekrák, túl nagy, nehezen áttapintható, vagy nagyon mirigyes, csomós emlők) az orvos mammográfiás vizsgálatot kér. A mammográfia az egészséges mell röntgenes vizsgálata.

A fokozottan veszélyeztetett 45-65 éves korosztály számára kétévente kötelező a mammográfiás vizsgálat.

Idős asszonyokat már nem hívnak be röntgenvizsgálatra, bár nekik is van - nem is ritkán - emlőrákjuk. Ennek oka az, hogy idősebb korban a daganat lassan nő, és ha nem is fedezik fel az egészen kicsi, csak a valamivel nagyobb, tapintható rákot, ebben a korban általában egyedül a műtét is elég a teljes gyógyuláshoz. Ezért az idősebb asszonyoknak is ajánlják mellük rendszeres figyelését, tapintását.

Tanácsok az otthoni mellvizsgálathoz

Mikor vizsgálja a mellét? A legjobb közvetlenül a menstruáció után, amikor a mell nem érzékeny vagy dagadt. Ha menstruációja nem rendszeres vagy egyszer-egyszer kimarad, vizsgálja meg mellét minden hónapban lehetőleg ugyanazon a napon. Jó, ha tudja, hogy a csomók leggyakrabban a mell külső felső negyedében keletkeznek.

Évszázados küzdelem

Az emlődaganat kezelése az 1800-as évek végén egyet jelentett: radikális emlőeltávolítást. Gyakorlatilag az egész emlőt kimetszették bőrrel, sőt a mellizommal együtt. Emiatt kiterjedt lágyrész-hiány alakult ki a mellkasfal elülső felszínén. Nem meglepő hát, hogy kezdetben nem az amputált mell, hanem a defektus pótlására törekedtek az orvosok, merthogy nem tudták biztonságosan zárni a sebet. A sebészek próbálkozásai hosszú ideig kudarccal végződtek, pedig a seb fedése érdekében sok mindennel kísérleteztek.

Valójában a mell pótlása érdekében tett komoly erőfeszítések az 1800-as évek végétől már tetten érhetők, bár egészen az 1970-es évek közepéig rosszindulatú daganat esetén rutinszerűen minden emlőt levettek. Ám a betegek megnyugtató megoldást sürgettek. Az orvosok próbálkoztak egyebek között bőr- és zsírszövetek szabad átültetésével, de keringés híján elhaltak a szövetek.

Valójában a szilikon emlőprotézis volt az a nagy vívmány, amely az emlőpótlás lehetőségét megadta. A sebészeti anatómia ismereteinek növekedésével párhuzamosan gyors fejlődésnek indult a plasztikai sebészet, majd a mikrosebészet is, ennek köszönhetően a befogadó helyre úgy ültetik be szabadon a saját szövetekből álló pótlást, hogy a kisereket mikrovarratokkal csatlakoztatják egymáshoz. A megfelelő vérellátás így biztosítható.

Minden nő fél a mellráktól. Van, aki igyekszik tudatának legmélyebb bugyraiba elsüllyeszteni a betegség lehetőségét. Pedig minél többet tudunk erről a rettegett kórról, annál könnyebben védekezhetünk ellene.

Jobb félni, mint megijedni - megelőző rákszűrés

A rosszindulatú elváltozások egy egyszerű vizsgálat segítségével idejében felfedezhetők - átlagosan két évvel korábban, mint a tapintásos módszerrel. Így a mellrákos nők fele megmenthető.

A mammográfia egy alacsony sugárdózisú röntgen vizsgálat, amely korai szakaszában ismeri fel a rosszindulatú sejtburjánzást. A szűrésben felfedezett daganatok több mint fele kisebb 1,5 centinél - ezeknek túlnyomó többsége (70%-a) a gyógyítás szempontjából kedvező stádiumban van. Segítségével akár az 1 cm-nél kisebb szövettani elváltozások is láthatók és felismerhetők. Az ilyen korai stádiumban felfedezett daganatok pedig még mind gyógyíthatóak.

Magyarországon már két éve működik a 45-65 éves nők rendszeres mammográfiás szűrése. A mammográfiás szűrővizsgálatok programvezetője, dr. Péntek Zoltán azt tartja a legfontosabbnak, hogy a nők valóban igénybe vegyék ezt a szolgáltatást. Ugyanis jelen pillanatban a nőknek csupán 40-45 %-a megy el a vizsgálatokra.

Szelíd kényszer
A vizsgálatokra való behívás lista alapján történik. Ezen a listán mindazon nők szerepelnek, akik a veszélyeztetett korosztályba, vagyis a 45-65 éves korcsoportba tartoznak.

A panaszmentes asszonyok szűrővizsgálatának eredménye az esetek 90-92%-ában negatív. Ebben az esetben a következő mammográfiás szűrővizsgálatra két év múlva kerül sor. Az asszonyoknál néhány százalékban olyan eltérést találnak, ami miatt kiegészítő vizsgálatra hívják vissza. Előfordul, hogy az emlő nagyon mirigyes, és emiatt nem ábrázolódik minden rész tökéletesen. Ilyenkor célzott, nagyított röntgenfelvételt, illetve ultrahangvizsgálatot végeznek.

Ha a röntgenfelvételen vagy ultrahangvizsgálat során valami oda nem illőt látnak, vékony tűvel kevés anyagot is kiszívhatnak, amit azután mikroszkóp alatt megnéznek. Fontos, hogy a visszahívott asszonyok vizsgálata során a legtöbb esetben csak jóindulatú elváltozást találnak. 1000 szűrővizsgálatból mindössze 6-7 esetben, a következő szűrővizsgálatokból pedig még kevesebb, 1000-ből 3-4 esetben találnak rosszindulatú eltérést.

Fontos tudni, hogy egy, két, de akár öt egymás után, kétévenként elvégzett szűrővizsgálat sem jelenti azt, hogy valaki nem kap emlőrákot a további években sem. A szűrővizsgálat nem véd meg a ráktól, nem előzi meg azt, csak lehetővé teszi a korai felismerést és így a hatékony gyógyítást.

A jelenlegi adatok szerint Magyarországon a mellrák rizikója 10% - vagyis száz nő közül tíz kap emlőrákot. Ez az előfordulási gyakoriság közepesnek mondható, de sajnos a gyakoriság emelkedő tendenciát mutat: van olyan terület hazánkban, ahol húsz év alatt megduplázódott a mellrákban elhunytak száma.

A tapintás is fontos
A mammográfiás emlőrák szűrés 50%-kal emeli az életben maradási esélyeket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy segítségével a nők felét meg lehet(ne) menteni. A szűrővizsgálat átlagosan két évvel korábban képes felfedezni a daganatot, mint a tapintásos vizsgálat! A tapintásos vizsgálatok ennek ellenére nagyon fontosak. Igen kis százalékban ugyan (kb. 5 %-ban), de létezik olyan emlőrák, amit a mammográfia nem mutat, azonban már tapintható. Ez adódhat a különleges mellalkatból, vagy pedig abból, hogy a daganat vakterületen található, vagyis olyan helyen ami nem kerül rá a képre.

Elsőként mindenki arra gondolna, hogy a nagyobb mellűek kerülnek emiatt hátrányba, holott pont fordítva! A kismellűeknél fordulhatnak elő olyan deformáltságok, amelyeket nem lehet ábrázolni a képen (nagyon a sarokban, vagy nagyon magasan, esetleg az alsó áthajlásnál helyezkedik el). A tapintásos vizsgálatot azért is kell elvégezni, mert a mell annyira tömör lehet, hogy a képen csak egy homogén massza látszik, ahol a daganat nem különül el, egyszerűen beleolvad a környezetbe. Ilyen szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő. A mammográfiai szűrővizsgálat első lépése mindig a fizikális, tapintásos vizsgálat, pont az ilyen esetek elkerülésére.

Alaptalan tévhit
A mammográfiával kapcsolatosan fennálló tévhit, hogy a módszer sugárveszélyes. Ez nem igaz. A modern mammográfiás vizsgálat gyakorlatilag a legalacsonyabb sugárdózisú vizsgálatok egyike. A sugárzás nagysága nagyjából annyi rizikót jelent, mint hogy valaki egyetlen elszívott cigaretta miatt kapjon végzetes kimenetelű tüdőrákot. Sugárkockázat gyakorlatilag még akkor sincs, ha valaki előírásszerűen, 45 éves korától egészen 65 éves koráig kétévente egyszer elmegy a mammográfiás vizsgálatra.

A pontos diagnózishoz az emlőt speciálisan kialakított műanyag lemez közé fogják be, és még elviselhető fájdalmat okozva összenyomják. Ez azért szükséges, mert minél kisebb rétegvastagságúra tudják leszorítani a mellet, annál jobban készíthető róla értékelhető felvétel. A Mamma Klinikán (ez hazánk legnagyobb mammográfiás szűrő- és diagnosztikai központja) végeztek egy vizsgálatot, melynek során ezer-ezer mammográfiára jelentkező hölgynél interjús módon megkérdezték, hogyan viselte el a vizsgálattal járó kompressziót.

A többségnek (80%-nak) nem okozott fájdalmat a kivizsgálás. 15 %-uk mondta, hogy a mellösszenyomás nem volt egy leányálom, de el lehetett viselni, és csupán 5 %-nak okozott komoly gondot. A legjobb, ha az érzékeny mellű hölgyek tájékoztatják a vizsgálatot végző orvost problémájukról, így megpróbálnak kesztyűs kézzel bánni velük.

Szűrőközpontok országszerte
Hazánkban évente 2600 nőt hal meg mellrák kövegtkeztében. A betegség veszélye az életkor előrehaladtával növekszik. A legveszélyeztetettebb korosztály a 45-65 év közöttiek csoportja. A mammográfiás szűrővizsgálat számukra kétévente kötelező - és ingyenes.

forrás: ma.hu