A létfontosságú alvás
Singola Edit [cikkei] - 2008-06-17
Az angolok, ha jól aludtak azt mondják "I slept like a log!", úgy aludtam, mint a bunda, szó szerint, mint egy tuskó, vagyis egy darab szárított fa. De mit tehetünk, ha nem jön álom a szemünkre, vagy csak forgolódunk, esetleg túl korán felébredünk?
Az alvás kérdései régóta foglalkoztatják az emberiséget: miért alszunk, miért annyit, amennyit, meddig bírjuk nélküle, mi az álom szerepe és mi az oka, ha nem megy az alvás?
Azért fontos problematika mindez, mert az alvás valamennyi élőlény jellemzője, nélküle elpusztul. Alvás során az öntudat nem, vagy csak csekély formában működik, a szívverés és a légzés lelassul, a testhőmérséklet csökken, a bomlástermékeket eltávolítja a vérkeringés, a szövetek regenerálódnak és vörösvérsejtek termelődnek, a test pihen, és a szervezet felfrissül.
Felmérések szerint a lakosság egyharmada küszködik alvásproblémával. Pedig az alvás kedvező hatással van testi, lelki és szellemi egészségünkre. Ha sorozatosan nem piheni ki magát az ember, fáradt, igerlékeny, pesszimista lesz. Átlagosan 7-8 óra alvásra van szükségünk, de az igény különböző lehet, a csecsemők 16-18 órát alszanak, az életkor előrehaladtával egyre csökken ez a mennyiség. Kutatások alapján koherencia fedezhető fel a személyiség és az alvás között. Eszerint a keveset alvók magabiztosabbak, extrovertáltak, míg a sokat alvók kevésbé magabiztosak, de kreatívabbak.
Az alváshoz hozzátartozik az álom. Az álmok olyan gondolatok és képek összessége, amelyek segítenek elrendezni a nap eseményeit, megszabadítanak a zűrzavartól. Felmerül a kérdés, ha az alvás és az álom ennyire jó és nélkülözhetetlen, miért nehezíti meg a hiánya annyi ember éjszakáját?
Számtalan esetben maga az ember hozza létre az alvás ellenséges tényezőit, például a dohányzás, a túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, a nem megfelelő alvási miliő, a túl sok vagy kevés stimuláció, mind gátolja a természetes alvást.
Hogy az angoloknál maradjunk, Shakespeare sokat foglalkozott az alvás nehézségeivel, valószínűleg saját tapasztalatait örökítette meg:
„Álom, szelíd álom!
Elrémítettelek, természet édes
Dajkája, hogy pillámat nem nyomod
S a feledésbe soha nem merítesz?”
Az álmatlanság, orvosi nyelven insomnia, nem számít betegségnek, de mindenképp egy jelzés arra, hogy valami miatt felborult az egyensúly a szervezetben. Az apnoe viszont egy kóros állapot, alvás közben átmeneti légzésmegállást jelent, ilyenkor arra ébred a beteg, hogy majdnem megfullad.
Célszerű számba venni, mi okozhatja az alvászavart. Ha nincs szomatikus magyarázat, akkor tanácsos módosítanunk a szokásainkon, mert ahogy Shakespeare mondaná, az alvás „Fő táplálónk az élet asztalán.”
Azért fontos problematika mindez, mert az alvás valamennyi élőlény jellemzője, nélküle elpusztul. Alvás során az öntudat nem, vagy csak csekély formában működik, a szívverés és a légzés lelassul, a testhőmérséklet csökken, a bomlástermékeket eltávolítja a vérkeringés, a szövetek regenerálódnak és vörösvérsejtek termelődnek, a test pihen, és a szervezet felfrissül.
Felmérések szerint a lakosság egyharmada küszködik alvásproblémával. Pedig az alvás kedvező hatással van testi, lelki és szellemi egészségünkre. Ha sorozatosan nem piheni ki magát az ember, fáradt, igerlékeny, pesszimista lesz. Átlagosan 7-8 óra alvásra van szükségünk, de az igény különböző lehet, a csecsemők 16-18 órát alszanak, az életkor előrehaladtával egyre csökken ez a mennyiség. Kutatások alapján koherencia fedezhető fel a személyiség és az alvás között. Eszerint a keveset alvók magabiztosabbak, extrovertáltak, míg a sokat alvók kevésbé magabiztosak, de kreatívabbak.
Az alváshoz hozzátartozik az álom. Az álmok olyan gondolatok és képek összessége, amelyek segítenek elrendezni a nap eseményeit, megszabadítanak a zűrzavartól. Felmerül a kérdés, ha az alvás és az álom ennyire jó és nélkülözhetetlen, miért nehezíti meg a hiánya annyi ember éjszakáját?
Számtalan esetben maga az ember hozza létre az alvás ellenséges tényezőit, például a dohányzás, a túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, a nem megfelelő alvási miliő, a túl sok vagy kevés stimuláció, mind gátolja a természetes alvást.
Hogy az angoloknál maradjunk, Shakespeare sokat foglalkozott az alvás nehézségeivel, valószínűleg saját tapasztalatait örökítette meg:
„Álom, szelíd álom!
Elrémítettelek, természet édes
Dajkája, hogy pillámat nem nyomod
S a feledésbe soha nem merítesz?”
Az álmatlanság, orvosi nyelven insomnia, nem számít betegségnek, de mindenképp egy jelzés arra, hogy valami miatt felborult az egyensúly a szervezetben. Az apnoe viszont egy kóros állapot, alvás közben átmeneti légzésmegállást jelent, ilyenkor arra ébred a beteg, hogy majdnem megfullad.
Célszerű számba venni, mi okozhatja az alvászavart. Ha nincs szomatikus magyarázat, akkor tanácsos módosítanunk a szokásainkon, mert ahogy Shakespeare mondaná, az alvás „Fő táplálónk az élet asztalán.”
Első és legfontosabb teendő az életmód és szemlélet megváltoztatása.
A jó éjszakai alvás egyik feltétele a korai kelés.
Mind a felkelés, mind a lefekvés a hét minden napján ugyanabban az időpontban történjen (kivételes esetekben azért eltérhetünk).
A B-vitamin hiánya is okozhat álmatlanságot. Együnk sok teljes kiőrlésű gabonaféléből készült terméket.
Bánjunk csínján a sóval, mert álmatlanságot okoz.
Naponta legalább fél órát intenzíven mozogjunk.
A hálószobában teremtsünk kellemes, pihentető légkört. A munkával kapcsolatos dolgainkat véletlenül se tartsuk ott.
A szobában ne hagyjunk éjszakára sem rendetlenséget.
Minél kevesebb legyen az elektromágneneses sugárzás.
Lefekvés előtt szellőztessünk ki. Az alváshoz ideális hőmérséklet 18 oC.
Az ágyat úgy helyezzük el, hogy rálássunk az ajtóra.
Az ággyal szembe ne legyen tükör, vagy takarjuk le, mert növeli az energiát.
Az ágy legalább 15 cm-rel hosszabb legyen, mint a magasságunk, egy kétszemélyes ágy szélessége pedig legalább 135 cm. A túl puha és a túl kemény matrac sem jó.
A komlóval töltött párna elősegíti az alvást.
A hálószoba színei legyenek halvány, megnyugtató színűek.
Húzzunk határvonalat a nappali aktivitás és az éjszakai pihenés között. Az alvás legyen egy fokozatos ellazulási folyamat eredménye.
Próbáljunk ki relaxáló technikákat.
Hallgassunk megnyugtató zenét.
Este inkább fürödjünk, mert a tusolás élénkítő hatású.
Fogyaszthatunk langyos tejet elalvás előtt, mert a tejben olyan aminosav található, amelyből az alváshormon, a melatonin származik.
Kerüljük az altatókat.
Gyógynövények közül álmatlanságra hatásos: a Macskagyökér, Komló, Kamilla, Mézfű.
Illóolajok közül a levendula, az ilang-ilag, jázmin, szantálfa, rózsa.
Fontos, hogy ne feküdjünk le haraggal, mert nem fogunk tudni aludni.
És nem utolsósorban, bizonyított tény, hogy a szex jótékony hatással van az alvásra.
A jó éjszakai alvás egyik feltétele a korai kelés.
Mind a felkelés, mind a lefekvés a hét minden napján ugyanabban az időpontban történjen (kivételes esetekben azért eltérhetünk).
A B-vitamin hiánya is okozhat álmatlanságot. Együnk sok teljes kiőrlésű gabonaféléből készült terméket.
Bánjunk csínján a sóval, mert álmatlanságot okoz.
Naponta legalább fél órát intenzíven mozogjunk.
A hálószobában teremtsünk kellemes, pihentető légkört. A munkával kapcsolatos dolgainkat véletlenül se tartsuk ott.
A szobában ne hagyjunk éjszakára sem rendetlenséget.
Minél kevesebb legyen az elektromágneneses sugárzás.
Lefekvés előtt szellőztessünk ki. Az alváshoz ideális hőmérséklet 18 oC.
Az ágyat úgy helyezzük el, hogy rálássunk az ajtóra.
Az ággyal szembe ne legyen tükör, vagy takarjuk le, mert növeli az energiát.
Az ágy legalább 15 cm-rel hosszabb legyen, mint a magasságunk, egy kétszemélyes ágy szélessége pedig legalább 135 cm. A túl puha és a túl kemény matrac sem jó.
A komlóval töltött párna elősegíti az alvást.
A hálószoba színei legyenek halvány, megnyugtató színűek.
Húzzunk határvonalat a nappali aktivitás és az éjszakai pihenés között. Az alvás legyen egy fokozatos ellazulási folyamat eredménye.
Próbáljunk ki relaxáló technikákat.
Hallgassunk megnyugtató zenét.
Este inkább fürödjünk, mert a tusolás élénkítő hatású.
Fogyaszthatunk langyos tejet elalvás előtt, mert a tejben olyan aminosav található, amelyből az alváshormon, a melatonin származik.
Kerüljük az altatókat.
Gyógynövények közül álmatlanságra hatásos: a Macskagyökér, Komló, Kamilla, Mézfű.
Illóolajok közül a levendula, az ilang-ilag, jázmin, szantálfa, rózsa.
Fontos, hogy ne feküdjünk le haraggal, mert nem fogunk tudni aludni.
És nem utolsósorban, bizonyított tény, hogy a szex jótékony hatással van az alvásra.
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
A talp mint a test tükre
Következő hír
Tapadó ellenségeink: a kullancsok
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: