SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Magzati genetikai vizsgálat vetélési kockázat nélkül?

Dr. Nagy Zsolt (PhD) [cikkei] - 2009-08-17
Tapasztalatom szerint nagyon sok terhes nő tart a magzati genetikai diagnosztikától, mert fél a beavatkozástól, és az abból fakadó vetélési kockázattól. Az ultrahangos technika, és az anyai vérből elvégezhető vérmarker vizsgálatok sok esetben csak a fejlődési rendellenesség gyanúját tudja felvetni.
Magzati genetikai vizsgálat vetélési kockázat nélkül?

Ezekben az esetekben válik szükségesség a magzati genetikai diagnosztika, amelyhez magzati sejtekre, és az azokban megbújó magzati DNS-re van szükség. A magzati sejtgyűjtéshez használt rutin orvosi beavatkozásoknak (pl. magzatvíz mintavétel) kivétel nélkül vetélési kockázata van. Ezeket a beavatkozásokat invazív módszereknek nevezik (sebzéssel járó eljárások). Például a magzatvíz mintavétel azért egy invazív eljárás, mert egy tű segítségével átszúrják a hasfalat és a magzatburkot, amelyen keresztül magzatvíz sejteket vesznek ki a genetikai vizsgálathoz. A magzat körüli szöveteket érintő invazív eljárások okán alakul ki a vetélési kockázat.

Hogyan lehet elkerülni a vetélési kockázattal járó magzati mintavételi eljárásokat?
Az elmúlt tíz év kutatásai bebizonyították, hogy a terhes édesanyák vérében magzati eredetű sejtek vannak. Ezen sejtek közül különös fontossággal bírnak a magzati eredetű vörösvérsejtek, amelyek az anya-magzat közötti érrendszeren keresztül jutnak be az anyai keringésbe. A magzati eredetű vörösvérsejtek hordozzák magukba a magzatra jellemző DNS-t, amelyhez egy egyszerű vérvétellel hozzá lehet jutni. A módszer nagy előnye, hogy a vérvételnek nincs vetélési kockázata! Habár a vérvétel is invazív eljárás, de magzat körüli szövetet nem érint, ezért nem is jár vetélési kockázattal.

Miért nem általánosan elterjedt az anyai vérből elvégezhető magzati genetikai diagnosztika?
A magzati vörösvérsejtek alapvetően a magzat ereiben találhatóak. Egy kis részük átlép az anyai keringésbe, ahonnan vérvétellel kinyerhetőek. A problémát az jelenti, hogy a magzati vörösvérsejtek nagyon kis számban vannak jelen az anyai vérben. Átlagosan 1 ml anyai vérben 4-5 millió vörösvérsejt található. A terhes édesanya 1 ml vérében átlagosan néhány darab magzati eredetű sejt van. A vérvételt követően olyan eljárásokra van szükség, amelyek dúsítják a magzati sejteket. Erre azért van szükség, mert a genetikai vizsgálat elvégzéséhez sok magzati sejt szükséges. A „dúsító eljárások” ma már egyre jobban beállított módszerek, de még kutatásokat és fejlesztéseket igényelnek a rutinszerű alkalmazásig. Ezért még várnunk kell néhány évet a széleskörű alkalmazásukig.

Mikor található a legtöbb magzati sejt az anyai vérben?
A nemzetközi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a terhesség első és második trimeszterének a határán található a legtöbb magzati eredetű sejt az anyai vérkeringésben. Ez azért nagy előny, mert így már korán elvégezhető a magzati genetikai vizsgálat.



Miért van szükség magzati sejtekre a genetikai vizsgálathoz?
Minden egyes embernek rá jellemző DNS-e van. A DNS a sejtekben található. Ha a terhesség alatt szeretnénk megvizsgálni a magzatra jellemző DNS-t, akkor magzati sejtekre van szükség. A genetikai vizsgálat során kinyerik a magzati DNS-t, és megvizsgálják a magzatra jellemző genetikai állományt, hogy hordoz-e valamilyen hibát.

Mit lehet megállapítani a magzati DNS-ből?
A genetikai vizsgálatok abban különböznek, hogy milyen örökletes hibát szeretnénk kizárni velük. Kromoszóma vizsgálatra akkor van szükség, ha ki akarjuk zárni az örökletes fejlődési rendellenességek egy jelentős csoportját (pl. Down-kórt). A kromoszóma vizsgálat nem alkalmas génhibák kimutatására. Ha génhibát szeretnénk kizárni a magzatnál, abban az esetben mutáció-szűrést kell végeznünk. Sok betegség hátterében egyetlen gén hibája áll, ezt nevezzük monogénes megbetegedésnek (pl. izomsorvadás, cisztás fibrózis, vérzékenység, stb.). Ha a családban valamilyen monogénes megbetegedés fordul elő, abban az esetben egy génvizsgálattal ellenőrizhető, hogy a magzat hordozza-e a mutációt. Ma már lehetőség van olyan komplex genetikai vizsgálat elvégzésére is magzati korban, amellyel egyszerre több száz örökletes betegségre és génhibára szűrhető a magzati DNS. Ezt az eljárást nevezzük magzati géntérképezésnek.

Befolyásolja a genetikai vizsgálatot, ha az édesanya nem először terhes?
A magzati eredetű vörösvérsejtek rövid életűek, így egy esetleges előző terhességből visszamaradó sejtek nem befolyásolják a későbbi terhességben a diagnosztikát. A magzati genetikai vizsgálat nyugodtan elvégezhető minden egyes terhességnél vett vérből.
 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja