A cikkben lévő idézetek egy édesanya beszámolói, aki a nevét és az arcát nem szerette volna vállalni. 

Az első részt itt találod: A mérgező szülők 16 jellemzője - Első rész, igaz történetek alapján

A mérgező szülők jellemzői II.

9. Mindenre azonnal pattan, és mindenre van megjegyzése

Ha a gyerek hibázik - ami emberi dolog -, a mérgező szülők megjegyzik, és még hónapokkal vagy évekkel később is képesek felemlegetni, felhánytorgatni.

”Mindig azt mondták, hogy én mennyire félresikerültem, meg hogy biztos azért vagyok ilyen degenerált, mert anyukám hasában a nyakam köré tekeredett a köldökzsinór. Ha leejtettem vagy eltörtem valamit, elkéstem, vagy bármilyen apró hibát vétettem, akkor úgy leteremtettek és annyiszor elmondták utána még hetekig, hogy egy senkinek éreztem magam mindig. Most is kötőszóként használom a bocsánat szót és betegesen elnézést kérek mindenkitől, mindenért.”
 

10. Kérdezni tilos, ahogy azt sem engedi, hogy a gyerek nyíltan beszéljen arról, mit érez

Azt sugallja a gyereke felé, hogy ahogy ő érez, az rossz, ahogy a világot látja, az rossz, ahogy az emberek iránt érez, az rossz, minden rossz. Bármit kérdez a gyerek, az szerintük rossz kérdés és nem odaillő.

”Sosem tudtam olyat tenni vagy mondani, amivel egyetértettek volna. Ha szerettem valakit, akkor azért hibáztattak, hogy nem kéne szeretnem, hiszen: - Nem látom, hogy az milyen ember…? Ha hittem valakiben vagy valamiben, az is rossz volt. Minden rossz volt. Ők soha senkiben nem bíztak meg és ordibáltak velem, hogy mennyire meg fogom bánni, ha egy barátomnak kiöntöm a szívemet. Megjegyzem, azóta se élt vissza barátom a bizalmammal.”

11. A bűntudatkeltés mestere

Bűntudatkeltés és manipuláció. Ez az eszköztáruk a mérgező szülőknek. Manipulálva ráveszi a gyereket, hogy mondjon le a saját vágyairól és szükségleteiről. A célját úgy akarja elérni, hogy bűntudatot kelt.

”Ebben nagy mesterek a szüleim. A mai napig sokszor bedőlök nekik, pedig már felnőttem. Például amikor egy fiúnál akartam aludni 18-19 éves koromban, hatalmas jelenetet rendeztek, majd amikor kénytelen voltam kiszökni, felhívott apukám, hogy menjek már haza, mert anyukám olyan rosszul lett az idegeskedéstől, hogy ki kellett hívni rá a mentőt. Tökéletes manipuláció és bűntudatkeltés.”

12. Büntetés szeretetmegvonással

A mérgező szülők egy-egy vita után nem ölelik magukhoz és nem puszilgatják a gyereküket, hanem ellökik maguktól és azt hangoztatják, hogy nem szeretik. Csúnyán néznek rá, szobafogságra ítélik, sarokba állítják, tudomást se vesznek róla, ha sír vagy hisztizik. A gyerek persze ettől csak még rosszabbul fog viselkedni, és egy életre megtanulja, hogy jobb, ha a szülőnek inkább nem mond el semmit.

”Soha de soha nem mondták nekem, hogy szeretnek. Mindig azt mondták, hogy a szeretetet érezni kell. De én érezni sem éreztem rajtuk soha. Hányszor voltam szobafogságban úgy, hogy azt se tudtam, mit rontottam el már megint. Mindent az élére kellett állítani, az összes ceruzámnak tűélesnek kellett lennie, az sem volt mindegy, hogy a papucsomat milyen szögben teszem a fal mellé és még ki tudja hány agyament szabály…”

13. Minden problémát felnagyít

Kis probléma és nagy probléma számára egy és ugyanaz. Mindenre ugrik, azonnal világvége. Ennek pedig egy szorongó gyerek lesz a következménye, aki fél a kudarctól.

”Néha magam sem értem, miért rettegek folyton dolgoktól. A szüleim a mai napig sokkolnak mindennel, hogy majd meglátod, ez vagy az nem lesz jó, nagyon rosszul csinálod, óriásit fogsz csalódni, stb. Aztán odajutok és kiderül, hogy minden rendben, minden a legjobban alakul és nem is kellett volna a szüleimre hallgatnom. Sajnos ez a mai napig így van. Ők tényleg a bolhából is elefántot csinálnak. Ha esernyő nélkül megyek el itthonról és csak kapucnit teszek a fejemre, tuti hogy tüdőgyulladást kapok.”

14. A gyerekéről mindig a legrosszabbat feltételezi

Ördögi kör. Rosszat feltételeznek a gyerekükről, aki aztán elkezdi rossznak is érezni magát, és végül úgy is fog viselkedni, mint egy rossz gyerek. Ez főleg tinédzser korban veszélyes.

15. Túl magas elvárást támaszt a gyerekével szemben

Csak az érdekli, hogy mások mit gondolnak majd róla és a gyerekéről. Az, hogy valójában mi zajlik a gyerekben, boldog-e, kiegyensúlyozott-e, az részletkérdés. Túl sokat foglalkozik azzal, hogy a gyereke milyen tanuló, mennyire népszerű, milyen a megjelenése.

”Ha ötös voltam mindenből, az természetes volt. Semmi "ügyes vagy kislányom, semmi de büszke vagyok rád". Bezzeg, ha valamit elrontottam és ”csak” négyes lett, már világvége hangulat volt.”

16. A mérgező szülő sosem lehet hibás, nem is kér bocsánatot

Mindig a gyereknek kell bocsánatot kérnie, mindegy, mi történt. Ez a mérgező szülők egyik alapelve. A szülőnek mindig igaza van, mert ő a szülő. Ő eleve felsőbbrendű, és ennek hangot is ad. Mártírkodik és közben nem érti, hogy felnőttként miért nem akar már vele beszélgetni a gyereke. Eszébe sem jut, hogy talán azért, mert valamit rosszul csinált.

”Mindig másokat hibáztattak. Amikor pszichológusnál voltam, gúnyolódtak, hogy: - Már megint mit rontottunk el, hogy odamentél?”

Indexkép: Depositphotos.com