Ez az öt viselkedési forma rád is jellemző lehet, ha gyerekkorodban traumát éltél át

A gyerekkori traumák ötféle viselkedési formában nyilvánulhatnak meg

Akár lelki, akár fizikai sérelem ér bennünket, a bántalmazás minden formája megviseli az embert. Legyen szó elhanyagolásról, betegségről, zaklatásról, fizikai vagy szexuális bántalmazásról, elhanyagolásról vagy más egyébről, az intenzív trauma hatásai az egész életünket végigkísérik. Attól még, hogy gyerekkorunkban történt, nem jelenti azt, hogy ott le is zárult - minderről a Psychology Today írt.

A tanulmányok szerint a gyermekkori traumák ötféle viselkedési formában nyilvánulhatnak meg felnőttkorban.
 

1. Visszahúzódsz stresszhelyzetben, vagy ha félsz valamitől

Egyes kutatások szerint a trauma és a szorongás között szoros összefüggés van. Ha a szülők sértegetik, becsmérlik a gyermeket, káromkodnak vele, akkor a gyermek - érthető módon - szorongani kezd. Felnőttkorban pedig gyakran - ha lehet - meg sem szólal, inkább megtartja magának a véleményét, mert attól fél, hogy leszólják majd.
 

2. Képes vagy apróságok miatt is pánikolni

Ha valakit sokat bántottak gyerekkorában, majd felnőttként kritika éri, azt komoly támadásként élheti meg. Míg mások képesek arra, hogy tanuljanak a kritikából, ő nagyon fél az ilyen helyzetektől. A legkisebb és akár teljesen ártatlan dolgokon is képes stresszelni: ha például a párja azt mondja, szeretne beszélni vele, ő mindjárt a legrosszabbra gondol. 
 

3. Állandó készenlétben vagy a stressz miatt

Akit sokat bántottak, az megszokta, hogy állandóan készenlétben kell lennie, hogy el tudjon menekülni, ha baj van. Felnőttként is így érezhet, még akkor is, amikor nincsen semmi problémára utaló jel: ösztönösen védekezni próbál, néha maga sem tudja, mi ellen, és amikor a stressz forrása már rég megszűnt, még akkor sem múlik el nála ez az érzés. 
 

4. Elhiszed magadról, hogy kevés vagy, hogy nem vagy képes többre

Akinek gyerekkorában lerombolták az önbizalmát, az önbecsülését, az felnőttként sem hisz magában. Éppen ezért gyakran alulteljesít, mert nem hiszi el, hogy sikereket érhet el, nem bízik magában. 

Michael D. De Bellis pszichiátria- és viselkedéstudományi professzor arra az eredményre jutott, hogy akinek gyerekkorában traumát kellett átélnie, az felnőttként hajlamosabb rosszabb eredményeket elérni az életben. Kitűnni sem szeretne a tömegből, és kevesebb lehetőséget talál az életében. 
 

5. Nehezen tudsz felülkerekedni a félelmeiden

A többi ember általában le tudja győzni a félelmeit, de aki gyerekkorában traumákon ment keresztül, annak sokkal nagyobb nehézséget okoz mindez. Fontos azonban, hogy felülkerekedjünk a félelmeinken, mert ha például nem megyünk el szűrővizsgálatokra csak azért, mert félünk, akkor sokkal rosszabbul is járhatunk, mint ha a félelmünk ellenére elmennénk. Nem hagyhatjuk, hogy a félelmeink vagy a fájdalmaink, a szorongásaink elhatalmasodjanak rajtunk!

Még ha nagyon nehéz is, kérjünk segítséget, ha bajban vagyunk! A felnőtt életben még lehetőségünk van arra, hogy jó emberekkel vegyünk körbe magunkat és szép emlékeket szerezzünk!

A gyermekkori traumákkal nagyon nehéz egymagunkban megbirkózni: érdemes szakértő, terapeuta segítségét igénybe venni, hogy esélyt kaphassunk egy boldogabb életre, amit nem árnyékolnak be a gyermekkori sérelmeink.

Indexkép: Engin Akyurt képe a Pixabay-en