Mindig azon voltam, hogy a gyerekekből is előcsalogassam ezt a fajta látásmódot, mert hiszem, hogy a kreativitás minden kisgyerekben ott lakozik, és fejleszthető. A művészeti nevelés különösen alkalmas arra, hogy a gyerekek megéljék az alkotás örömét, azt a fajta belefeledkezést, amit mi felnőttek „flow”-nak hívunk. Amikor annyira ki tud kapcsolni az agy a külvilágból, hogy csak az alkotás folyamatára figyel, és teljesen elveszti a jelentőségét a tér-idő intervallum is. Ha a gyerek képes lesz megélni egy ilyen állapotot akkor leomlanak azok a falak, melyek korábban meggátolták abban, hogy megmutassa mi is rejlik benne igazán. Sokszor olyan gyerekek lesznek képesek valami nagyszerű dolog megalkotására – legyen szó rajzról, festményről, meséről, színdarabról, dalszöveg írásról stb. –, akikről korábban ezt nem is feltételezték, sőt maga sem gondolta volna önmagáról. Az első sikerélmények nagy lökést tudnak adni egy addig bármilyen okból visszahúzódó kisgyereknek ahhoz, hogy kinyíljon.

Kreatív feladatot bármelyik tanórára kitalálhatunk. A projekt alapú oktatás különösen alkalmas erre, ráadásul a közösséget is erősíti. A gyerekek megtanulnak közösen ötletelni, ráéreznek arra, hogy egy apró ötletből együtt mi mindent képesek kihozni. A projekt lezárása pedig mindig nagy lehetőséget hordoz magában a kicsit teátrálisabb megoldásokra is.

Kreatív feladatokat kapcsolhatunk a tananyaghoz, de önmagukban is megállják a helyüket. Ha óra elejére tesszük, akkor segíti a ráhangolódást, ha beillesztjük a tanóra menetébe, akkor pihentet, és feldobja a hangulatot. A legjobb persze, ha az egész tanóra a kreativitásra épül, s erre a legalkalmasabbak talán a művészeti órák.

Az alábbiakban néhány olyan saját készítésű feladatot írtam le, amelyek jól hasznosíthatóak a különböző tanórákon a kreativitás fejlesztésére. Megjelöltem a lehetséges munkaformákat és azt is, hogy a kreativitást milyen úton fejlesztjük az adott esetben.

Mivel ezeket a játékos feladatokat én már a gyakorlatban is kipróbáltam, úgy gondoltam hasznos lehet, ha megosztom a gyerekek reakcióját és pár megoldást is néhány fénykép formájában.

Állat „keltető”

Páros munka, de egyénileg is lehet. A kreativitás fejlesztése itt a képzelet útján történik. Jól hasznosítható környezetismeret órán, de akár olvasás órán is.

Instrukció (a feladatot egy kártyára írva kapták meg):

Találjatok ki egy új állatfajt, amelyik szerintetek kétszáz év múlva fog élni a Földön!

• Készítsetek róla egy állatismertető kártyát!
• Adjatok nevet az állatnak!
• Rajzoljátok le az állatotokat!
• Milyen állatcsoportba tartozik (pl. madarak, emlősök stb., de új állatfajt is kitalálhattok)?
• Hol él?
• Mivel táplálkozik?
• Milyen figyelemre méltó tulajdonságai vannak?

S persze minden mást leírhatsz, lerajzolhatsz amit fontosnak érzel vele kapcsolatban!

A feladatnál a gyerekek maguk dönthették el, hogy párban vagy egyénileg dolgoznak. A páros munkánál a gyerekek maguk választottak párt. Az osztályban jellemzően inkább a páros munka dominált.

A gyerekek nagyon élvezték a feladatot, azt, hogy szabadon szárnyalhatott a képzeletük. Hihetetlenül jópofa megoldások születtek! Voltak olyanok, akik teljesen új állatnevet és állatfajt találtak ki. Voltak akik két ma is élő állat nevéből rakták össze az újat, és a rajzon is a két állat jegyeit „mosták össze”. Nagyon tetszett a táplálék meghökkentő mivolta: „Rovarokkal, fakéreggel és fűvel táplálkozik, de néha függönyt is eszik.”

Képtelen képes történet

Egyénileg, de párban is végezhető feladat.

Ehhez a feladathoz sok-sok régi Nők Lapja újságot néztem át. Dr. Vekerdy Tamás tanácsadói rovatához mindig nagyon jópofa illusztrációk kerültek Szűcs Éduától. Kivágtam ezekből 25-30 db színes képet. Mindenki választott egy illusztrációt magának.

A kreativitás fejlesztésének a módja itt a kép alapján történő szabad asszociáció volt. Fogalmazás órán rendkívül jól hasznosítható feladat.

Instrukció:

Engedd szabadjára a képzeletedet, és találj ki minél meghökkentőbb történetet a képedhez!

 A gyerekek nagy örömmel válogattak a sok színes kép közül. Nagyon tetszett nekik Szűcs Édua stílusa. Közben megbeszéltük azt is, hogy ezek a rajzok kissé már a karikatúrába hajlanak. A legtöbben egyénileg dolgoztak, de akadt néhány gyerek, aki párban dolgozott. Nagyon ötletes munkák születtek. Szívesen mellékeltem volna ehhez a feladathoz is fényképet, de az illusztrációk sajnos jogvédettek, a szöveg önmagában pedig nem adja vissza a feladat lényegét.

Mixelő

A tanulók 4 fős csoportokban dolgoztak. Minden csoport kap egy üres dobozt és 4db. kék, 4db. zöld, és 4db. sárga négyzetre vágott papírlapot és filctollakat. Nagyon jól hasznosítható olvasás, fogalmazás, de akár környezet órán is az adott témakörbe tartozó szavakkal. A kreativitás fejlesztésének módja itt a kombináció lesz.

Instrukció:

A csoport minden tagja vegyen 1-1 db papírlapot mindegyik színből. A kék színű lapra egy érdekes helyszínt írjatok, a zöldre egy főszereplő nevét, a sárgára pedig egy eseményt. Ha kész vagytok, akkor tegyétek bele a színes papírokat a dobozba. Jól kavarjátok meg, és már következhet is a játék. A csoport első tagja mindegyik színből húz egyet a dobozból. A kapott helyszínnel, főszereplővel és eseménnyel egy rövid történetet kell mondania a csoporttársainak. Ha készen van a kártyáit vissza kell tennie a dobozba. A következő gyerek újabb három kártyát húz. Nem baj, ha az előző körből ismét szerepel benne ugyanaz a szó. 

A gyerekek a legképtelenebb eseményeket, szereplőket és helyszíneket írtak a színes kártyákra. Nagy volt az izgalom miután a kártyák belekerültek a dobozba. Nagy derültséget okoztak a váratlan párosítások és az abból kikerekedett rövid történetek. Nagyon sokat nevettünk ezen az órán! A teljesség igénye nélkül a következő párosítások születtek:

Rongyos nyomda

Ezt a feladatot rajz órán végeztük, mindenki egyénileg dolgozott.

Instrukció:

Az óra elején egy nagy kosárba különböző textúrájú anyagokat tettem. A gyerekek választottak belőle. Nekik tetsző festékbe alaposan belenyomkodták az anyagdarabot. Ezt követően a rajzlapjukon véletlenszerű lenyomatot készítettek az anyaggal. Az volt a feladatuk, hogy képzeljenek bele valamit a kapott lenyomatrajzba, és ennek megfelelően egészítsék ki, majd alkossanak egy komplex képet. A kreativitás fejlesztése itt egyszerre történik a képzelet és a szabad asszociáció segítségével. Amikor a gyerekek el kezdtek válogatni az anyagok között olyan volt, mintha egy nagy „rongyos piacon lettünk volna”. Leginkább a durvább textúrájú anyagokat választották (vászon, bársony). A legnagyobb „sikere” mégis a géznek lett. Ezt választották a legtöbben. Abban a pillanatban, ahogy lenyomtatták a véletlenszerű alakzatot a papírra, csak úgy ömlöttek az ötletek a kép továbbgondolásához. Szerintem szenzációs dolgokat láttak bele a gyerekek a textil lenyomatokba. Időközben kicsöngettek, de ők nem akarták abbahagyni az alkotófolyamatot. Én pedig hagytam őket. Így aznap két rajz óránk volt az ének óra „rovására”. A második órán fokozatosan kikerültek a kész munkák az osztály kiállító falára. A gyerekek meglepődtek egymáson, hiszen olyan kisgyerekek is szuper, ötletes munkát készítettek, akikről korábban nem is gondolták volna.

Fejlesztőpedagógusként is jól kiaknázhatóak a kreatív feladványok. Fejlesztik a percepciót, a figyelmet, a gondolkodást, a kézügyességet, a szókincset a beszédkészségről nem is szólva. Mindezt persze játékosan, úgy, hogy közben a kisgyerek jól érzi magát, és büntetlenül képes kilépni a hétköznapi gondolkodás börtönéből.

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.