SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A gyerekek megszégyenítése az iskolában

Családinet [cikkei] - 2024-11-28
Egy a közösségi médiában megosztott fénykép újra ráirányította a figyelmet a gyerekek megszégyenítésének gyakorlatára az iskolákban. A képen egy gyerek ellenőrzőjében ez a mondat olvasható: "Anyukám és apukám! Viselkedésemmel szégyent hoztam rátok és az iskolámra. Én szaladgáltam." Az ilyen jellegű megszégyenítés komoly hatással lehet a gyermek önértékelésére és érzelmi fejlődésére.
A gyerekek megszégyenítése az iskolában

Megszégyenítés az iskolában

Rengeteg csodálatos pedagógus dolgozik az iskolákban - ha visszagondolsz a gyerekkorodra, vagy megnézed a gyerekeid mostani tanárait, bizonyára te is fel tudsz sorolni jó pár nevet.

Vannak azonban olyanok is, akiknek nem szabadna tanítani - és valószínűleg te is találkoztál már ilyen személlyel is.

"Nem baj az, hogy ha valaki belátja azt, hogy ő nem alkalmas arra, hogy a gyereklélekkel, gyerekekkel foglalkozzon, nem kötelező mindenkinek"

- mondta el az Alma együttes frontembere, Buda Gábor egy videójában, melyben az említett beírással kapcsolatban osztotta meg a gondolatait és személyes gyerekkori történeteit.
 


 

Amikor egy tanár arra kényszerít egy gyereket, hogy egy ilyen szégyenteljes mondatot írjon le, az megalázó és pszichológiailag káros élmény lehet számára. A helyzetét tovább súlyosbíthatja az a tény, hogy a szégyen kinyilvánítására kényszerítik, ami nemcsak az adott helyzetben él meg fájdalmasan, hanem hosszú távú hatással is lehet az önértékelésére és a tanárokba, felnőttekbe vetett bizalmára.
 

Hogy érezhette magát, amikor ezt kellett írnia az ellenőrzőjébe?

Valószínűleg félelmet, bűntudatot és szorongást érzett a helyzet során.

Mivel a szégyenérzet az egyik legintenzívebb negatív érzelem, a gyerek érezhette azt, hogy ő maga rossz, és nem pusztán egy hibát követett el. Ezzel az önbizalmában és identitásában is kárt okozhatott a helyzet.

A szaladgálás egy pillanatnyi hiba, de a tanár által sugallt következmény – a család és az iskola megszégyenítése – aránytalan érzelmi terhet ró a gyerekre. Ez a „büntetés” túlmutathatott az eredeti cselekedet jelentőségén, és a kellemetlen élmény mélyen rögződhetett a gyerekben.

Egy ilyen helyzetben a gyerek azt érezheti, hogy tényleg csalódást okozott mind a családjának, mind az iskolájának, ami fokozza az elszigeteltséget és az önbizalomvesztést. Mivel a gyerekeknél az önértékelés még fejlődőben van, egy ilyen erős negatív élmény tartósan hatással lehet az önképükre.

 

   OLVASD EL EZT IS:   


 

Mit okozhat a megszégyenítés hosszú távon?

A megszégyenítés, amelyet gyakran fegyelmezési eszközként használnak, mély sebeket okozhat. Kutatások szerint az érzelmi bántalmazás, például a nyilvános megszégyenítés, hosszú távú hatással lehet a gyerekek önbizalmára és a felnőttkori kapcsolataikra. Az ilyen helyzetekben a gyerek nemcsak az adott viselkedésének negatív következményeit tanulja meg, hanem azt is, hogy ő maga „rossz” vagy „méltatlan”. A következőket élheti át a gyerek:

Csökkenő önértékelés: A gyerek azt tanulhatja meg, hogy a hibáiért nem pusztán felelősséget kell vállalnia, hanem szégyenkeznie kell, ami károsíthatja az önbecsülését.

Bizalmatlanság a tanárokkal és felnőttekkel szemben: Ha egy tanár megszégyeníti, nehezebben fogja elhinni, hogy a felnőttek érte vannak, és kevésbé meri majd megosztani problémáit.

Félelem az iskolai környezettől: Egy ilyen helyzet után szorongással gondolhat az iskolára, ami az általános tanulási motivációját és teljesítményét is befolyásolhatja.

Rossz minta a konfliktuskezelésre: Ha a gyerek azt látja, hogy a megszégyenítés elfogadott viselkedés, később ő maga is alkalmazhatja másokon, például osztálytársain.

Az iskolákban alkalmazott megszégyenítés nemcsak az érintett diákok számára okozhat problémát, hanem rombolja az osztály légkörét is. A megszégyenített gyerekek gyakran visszahúzódóbbá válnak, és nehezebben tudnak részt venni az iskolai közösség életében. Ezenkívül a többiek számára is negatív példát mutathat, hiszen az érzelmi bántalmazás normalizálódhat.
 

Mit lehet tenni az ilyen helyzetek elkerülésére?

A tanároknak olyan fegyelmezési technikákat kellene alkalmazniuk, amelyek nem járnak megszégyenítéssel. Az empátia, a párbeszéd és a hibák tanulságként való kezelése sokkal hatékonyabb és kevésbé káros. Az iskolai pszichológusok és szakemberek szerepe is kulcsfontosságú az ilyen helyzetek megelőzésében, valamint a tanárok képzésében.

Az oktatásban dolgozók és a szülők is sokat tehetnek azért, hogy megelőzzék a megszégyenítés gyakorlatát. Néhány fontos lépés:

Empatikus kommunikáció: A gyermekek viselkedését inkább megértéssel és párbeszéddel kell kezelni. A tanárok példát mutathatnak az érzelmek megfelelő kezelésében.
Pozitív fegyelmezési technikák alkalmazása: Az úgynevezett megoldásfókuszú módszerek segítenek a gyerekeknek felismerni a hibáikat, anélkül hogy rombolnák az önértékelésüket.
Érzelmi intelligencia fejlesztése: A tantervbe integrált érzelmi és szociális készségeket fejlesztő programok segíthetnek abban, hogy a gyerekek jobban megértsék egymást és magukat.
 

   EZ IS ÉRDEKELHET:   


A szülők szerepe

A szülőknek fontos, hogy odafigyeljenek gyermekük jeleire: például változik-e a magatartásuk vagy az iskolához való hozzáállásuk. Ha egy gyerek megszégyenítést él át, érdemes biztonságos környezetben beszélgetni vele erről, és jelezni a problémát az iskola felé.

A gyerekek megszégyenítése nem hatékony nevelési eszköz, és jelentős károkat okozhat az érzelmi fejlődésükben. Az iskolák és a családok közös felelőssége, hogy a gyerekek támogató, biztonságos környezetben nőjenek fel, ahol hibáikból tanulhatnak, anélkül hogy szégyenérzetet kellene átélniük. A pozitív nevelési módszerek és az empatikus kommunikáció kulcsfontosságúak ebben a folyamatban.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Személyre szabott fogtisztító eszközökkel hatékonyabban előzhetők meg a fogágybetegségek

Személyre szabott fogtisztító eszközökkel hatékonyabban előzhetők meg a fogágybetegségek

Rendszeres fogmosás és nem megfelelő méretű, helytelenül alkalmazott fogköztisztító használata mellett is kialakulhat fogínygyulladás és fogágybetegség - derül ki a Semmelweis Egyetem tanulmányából. Személyre szabott szájhigiénés eszközök használatával és megfelelő betegedukációval azonban elkerülhetők, s akár visszafordíthatók a fenti folyamatok, és a szájüreg egészsége hosszú távon megőrizhető.
Színesek, illatosak és légúti tüneteket is okozhatnak ezek az ünnepi kellékek

Színesek, illatosak és légúti tüneteket is okozhatnak ezek az ünnepi kellékek

A gyertyák kellemes dekorációs kiegészítői otthonainknak, melyeket a karácsony közeledtével egyre gyakrabban lobbantunk lángra, ezzel is emelve az ünnep fényét. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint azonban az illatgyertyák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez, és légúti irritációt is kiválthatnak az arra érzékenyeknél.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
A szerkesztő ajánlja