Tudom, a TV öl, butít stb... De hát majdnem ugyanilyen rombolást végez a gyerek is, úgyhogy miért kéne őket minden áron távol tartani egymástól? Jó, tudom miért.  Mert kindi agresszív lesz, meg kreatívtalan, meg passzív stb. Mindent tudok, és hát minden rosszalló megjegyzést jogosnak is tartok, de én képernyőfüggő vagyok. A gyerekek érdekében hajlandó vagyok csutakúrfit meg tomaszt bámulni a doktorhausz összes helyett, asszem ez sem kis áldozat.

Múltkor az egyik rokon elmondta, hogy ők nem néznek TV-t, sőt most már a mese DVD-ket is cenzúrázzák, mert a gyereken az agresszívitás korai tüneteit vélték felfedezni. A cenzúra normális, de ha meghalljátok, mi került fekete listára... Az oroszlánkirály. Szülői megfigyelések szerint Az oroszlánkirály hatására a három éves gyerek a játék oroszlánnal rémületes támadást indított a játék zebra irányába. Csúnya morgós-hörgős-megevős támadást. Hogy a szülői elvrendszer szerint pontosan milyen viszonyulás volna normális az oroszlán és a zebra között, azt nem tudom. E történetet hallva viszont eszembe jutott a vicc, mikor a szülők Andersen helyett a Bibliából olvasnak fel esténként a gyerekeknek, hogy azok csak jó példát lássanak, mire másnap a pajkos csemeték keresztre-feszítősdit játszanak a homokozóban. Nem vagyok szakértő. De hiszem, hogy az agresszió nem valami rettenetes dolog, sőt hogy a gyerekbe az eleve bele van szerelve. Nem hiszek "a másikat szeretned kell" típusú mondatokban. Nem hiszem, hogy az agressziót ki kell gyomlálni a gyerekből, mint valami oda nem illő gazt, de hiszem, hogy vissza kell azt vágnunk, ha elburjánzik.