(A kép illusztráció)

A Komárom-Esztergom megyei szakgimnázium (lánykori nevén szakközépiskola) egyik legforgalmasabb pontján található a szégyenfal, amelyre az igazgatói figyelmeztetésben részesülő tanulók neve és osztálya kerül ki. Nem kell különösebben súlyos vétséget elkövetni ahhoz, hogy valaki kikerüljön a falra: van, akit állítása szerint azért pellengéreztek ki, mert késett a vonata, mást pedig azért, mert megfogta a barátnője kezét az iskolában.

A pedagógiailag legalábbis elhibázottnak tartható módszerére azóta már az országos média – többek között az Index és a Hvg – is felfigyelt. Az intézmény vezetői szerint azért volt szükség erre a lépésre, mert önmagában az igazgatói intő már nem jelent visszatartó erőt a renitens viselkedés ellen, a szégyenfal léte pedig eddig sem volt titok, többek között az iskola házirendje is tartalmazza.

Ennek ellenére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogsértőnek nevezte a gyakorlatot, mivel – mint a hatóság elnöke, Péterfalvi Attila fogalmazott – az, hogy egy diák milyen büntetést kap, nem tartozik az egész iskolára. Az intézmény fenntartója, a Tatabányai Szakképzési Centrum jelenleg belső vizsgálatot tart az ügyben, annak lezárásáig nem nyilatkoznak.
 

Hogyan, ha nem megszégyenítéssel?

A pedagógus szakma elméletileg már évtizedek óta tisztában van azzal, hogy a büntetésnél és megszégyenítésnél rövid és hosszú távon egyaránt eredményesebb a pozitív megerősítés. Ha egy gyerek vagy fiatal felé azt az üzenetet közvetítjük, hogy ő rossz, akkor előbb-utóbb valóban rosszá fog válni. Nem is kell ezt kimondani felé: már az 1960-as években kísérletekkel bizonyították, hogy azok a tanulók, akikhez a tanáraik pozitívan állnak hozzá, jobb eredményt érnek el a tanulmányaik során, és ez független a reális képességeiktől. A kutatók ezt a hatást nevezték el Pygmalion-effektusnak.

A lehetőségek tárháza végtelen. A pozitív kommunikációt már a kisgyerekek nevelésekor érdemes elsajátítani, később pedig a hibák kihangsúlyozása helyett érdemes a jó magaviselet elismerésére helyezni a hangsúlyt. Kicsiknél erre megfelelő módszer a motivációs tábla, iskolásoknál az, ha nem csak a hibákat javítjuk ki a feladatban feltűnő színnel, hanem hasonlóan emlékezünk meg a szép külalakról és a helyesen megoldott példákról is. Tudj meg többet a módszerről: Zöld toll módszer: zseniális ötlet egy gyermekpszichológustól, ami meghozza a gyerek kedvét a tanuláshoz

A történetben szereplő iskola is lehet, hogy többre menne, ha szégyenfal helyett a példásan viselkedő tanulók nevét függesztenék ki a táblára.

Fotó: Kat Smith / PEXELS