Néhány gondolat a lll. Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyről

A Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban a III. Unoka-Nagyszülő Informatikai verseny került megrendezésre múlt vasárnap. Vidékről utaztunk, korán indultunk, hogy megelőzzük a tömeget, ne kelljen hosszú sorokban az utcán kígyózni. Igen kellemes meglepetés volt számunkra, hogy idén a hosszú sor is kimaradt. Pillanatok alatt regisztráltak a versenyzők, kezükben a kód, a terem száma, el sem lehet felejteni, téveszteni! Az aulában kedves vendéglátók, terített asztalok, gyönyörű virágok…

A kiírt időpontban elkezdődik a megnyitó, pár perc csupán, és máris jönnek a technikai részletek. Ennyi bevezető után a versenyzők el is foglalhatják a helyüket, és magukra maradnak. Azért annyira mégsem! Bár egyetlen segédeszközt sem vihetnek magukkal a terembe, azért volt egy hatalmas segítségük: mindannyian egy számítógép előtt ülnek, unokák-nagyszülők párban, és minden kérdésre megkereshetik a választ az interneten. Hiszen informatikai versenyről van szó! A verseny célja nem is a tudás, hanem maga az internet használat. Hiszen az unokák kisebbjei, és a nagyik többsége is csak tanulgatja ezt a világot. Milyen egyszerű így népszerűsíteni egy olyan dolgot, ami ma már a mindennapjaink része: adunk egy feladatot, oldd meg, használd az internetet!

Az idei 70 feladat megoldásához 90 perc állt a versenyzők rendelkezésére. A feladatsor úgy van összeállítva, hogy legyen az unokának való is, és a nagyik is használhassák tudásukat! Közös a munka, közös a siker! A másfél óra eltelte után az aula ismét várja a vendégeket. Az éheseket a terített asztal, az unatkozni készülőket pedig egy kedves bábműsor. Amíg a közönség vár a zsűri döntésére, jól szórakozik: a gyerekek tátott szájjal csodálják a bábokat, észre sem veszik, hogy mennyi idő eltelt.

Egyszer csak a színpadon újra ott áll Péter Gyöngyi és már be is jelenti, a döntés megszületett!

Először néhány szó a statisztikáról: A versenyre 120 páros (nagyszülő és unoka) regisztrált. A legidősebb induló 84 éves, a legfiatalabb 4 és fél éves (ahogy ő maga mondta: fél és négy) volt. A legtávolabbról egy nagypapa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, 2968 lakosú Levelek-ről érkezett. A nagyszülők között szelíd női fölény mutatkozott (58,97 % és 41,03 %). Míg a korábbi versenyeken jelentékeny budapesti túlsúly volt érezhető, egy év alatt e trend megfordult és kiegyensúlyozódni látszik a főváros és vidék aktív időseinek aránya (Bp: 50,42 %). Ami különösen érdekes, hogy a versenyen indulók nagy része az Interneten értesült először a verseny híréről.

Az első helyezett nagyszülő–unoka páros Alak Mária és Vass Bálint volt. Gratulálunk nekik!

A szervezőknek is csak gratulálni tudunk, nagyon profi csapat áll a verseny mögött, nagyon jól szervezett a rendezvény! Köszönjük, hogy mi is kipróbálhattuk magunkat, reméljük jövőre is ott lehetünk!