Az empátia a boldogság egyik kulcsa: a dánok már az iskolában oktatják

A Michigani Egyetem 14 ezer hallgató bevonásával készült vizsgálata azt mutatta, hogy a mostani nemzedék 40 százalékkal kevésbé empatikus, mint a 80-as, 90-es évek egyetemistái. A kutatók szerint a növekvő nárcizmus és az ezzel párhuzamosan csökkenő empátia lehet a fő oka annak, hogy a gyerekek és fiatalok körében meredeken nő a depresszióval és a mentális betegségekkel küzdők száma.

Empátiaóra Dániában

Dánia régóta a világ legboldogabb országának számít. Ennek egyik oka az lehet, hogy náluk már az iskolában is külön órát szentelnek az empátia oktatásának – írja a Quartz magazin.

A Klassens Tid – vagyis osztályóra – 6 és 16 éves kor között minden évfolyamon heti egy órában szerepel a tantervben. A gyerekek az óra folyamán a saját készítésű sütijüket majszolják, közben megbeszélik a csoport problémáit: ha valakit kiközösítenek, bántanak, vagy ha bármilyen ellentét ütötte fel a fejét a közösségben. Megtanulnak beszélni a problémákról, és ami még fontosabb, meghallgatni is a másikat.

„Az osztály minden álláspontot végighallgat, és együtt dolgozunk a megoldáson. Fontos, hogy a gyerekek is hallassák a hangjukat, hiszen ők is részei a közösségnek. Hisszük, hogy akkor leszel valaki, ha észrevesznek” – mondta el Iben Sandhal, a Gyereknevelés dán módra című, magyarul is megjelent könyv szerzője. Ő maga is tartott pedagógusként ilyen órákat, amelyekre úgy emlékszik vissza, mint a hét fénypontjára.

Az empátiaóráknak régi hagyománya van Dániában: már 1870 óta tartanak hasonlókat az iskolákban, hivatalosan pedig 1993-ban emelték be a tantervbe. Fontos, hogy az órát meleg, barátságos környezetben tartsák meg, ami kulcsfontosságú eleme a dán életérzés - eredeti nyelven hygge - elérésének.

A boldog dánok titka

Noha a dán boldogság egy ideje komoly világhírnévre tett szert, nehéz ezt valóban egzakt módszerekkel mérni. Tény, hogy Dániában minden adott ahhoz, hogy a lakosok elégedettek legyenek: egyenlő fizetés nőknek és férfiaknak, társadalmi szolidaritás, magas szintű oktatási, egészségügyi és idősgondozási rendszer. Egyesek szerint azonban a dán boldogság titka mindössze annyi, hogy a nép elvárásai nem különösebben magasak: egyrészt rendkívül elégedettnek vallják magukat, másrészt viszont egy tanulmány szerint a dán nők 38, a férfiak 32 százalékát diagnosztizálják életükben legalább egyszer valamilyen mentális betegséggel.

A boldogság meglehetősen összetett állapot, nem lehet egyetlen tényezőtől függővé tenni. Az azonban biztos, hogy a magyar gyerekek is sokat profitálhatnának a dán stílusú empátiaórákból.

Kapcsolódó cikkeink:

• Hygge életstílus: 8 boldogságtipp, amit te is eltanulhatsz a dánoktól
• Életrevaló és magabiztos dán fiatalok - Hogyan nevelik gyermekeiket a világ egyik legboldogabb országában?
• Az ország, ahol nem isznak és drogoznak a kamaszok - az izlandi csoda
• Csodákat érhetsz el vele: a gyereknevelés négy alapköve

Kép: YAKOBCHUK VIACHESLAV / shutterstock