|
Aranyosi ÉvaKineziológus, pár és családterapeutaKineziológia, Stresszoldás, Családterápia! Szorongás, stressz, hangulatzavarok, önbizalomhiány, tanulási nehézségek, párkapcsolati problémák, beilleszkedési nehézségek, különböző pszichoszomatikus betegségek esetén nyújthatok hatékony segítséget, ha Ön változtatni akar. Új lehetőség testi-lelki gyógyulására, gondolkodása megváltoztatására, Önmaga megismerésére és arra, hogy ráébredjen, a sorsa a saját kezében van. Budapestről és vonzáskörzetéből várom vendégeimet, telefonon előre egyeztetett időpontokban. Elérhetőségeim: Rendelő: Arcadia Irodaház Budapest, IV. ker. Lóránttfy Zsuzsanna u. 15/b II.emelet 206. Bejelentkezés telefonon: 06-30/637-20-22 Honlap: http://kineziologialap.hu |
Kérdezz-felelek
Bizalommal fordulok Onhoz, kerem segítsen nekem. A párom (férfi) bevallja, hogy most depressziós, az állandó mókuskerék és nem tudja mi váltja ki. Ő is érzi, hogy nem normális, hogy az egyik percben azt mondja szeret, a másikban pedig azt, hogy már jó ideje nem szeret szerelemmel, csak barátilag, mint embert. 2009-ben szakítottunk 8 hónapra egy másik nő és az én depim miatt, de megváltoztam, meggyógyultam, igy hazajott. Szuletett is egy kislanyunk, most 9 honapos.
Ha rossz kedve van fenyeget, hogy elhagy, hogy hetvegenkent nala lesz a gyerek, pedig ha itthon van minimalis amit foglalkozik vele, van, hogy ket-harom napig nem is latja,hisz ejszaka jon haza. Het napbol 4-szer 21-24 ora kozott jon haza. Nem beszelget velem, ritkan csokol meg, is ritkan szeretkezunk. Azzal ervel, hogy vele tudja nem lehet elni, es tudja, most vele van a gond. Mikor azt mondtam neki,hogy akkor koltozzon el okt. vagy nov. elsejevel, azt mondta ezt o szabalyozza és nem akar minket elhagyni. Abban bizik,hogy ha nagyobb lesz a kicsi, akkor ismet jol fogja magat erezni velem. Hianyzik neki a kikapcsolodas, a kirandulas, hogy megszalljunki valahol, moziba, biliardozni, bowlingozni menjunk, de a kicsi mellett ezeket meg nem lehet. Azt mondta, mikor beszeltunk errol, lehet, hogy akkor minden rendbe fog jonni, ha ki tudunk szabadulni a mokuskerekbol, de kerdes, addig egyutt maradunk-e. Kezdetben mindig azt mondta, hogy velunk akar elmenni kirandulni, pihizni, setalni stb. nem massal, de mivel parszor rosszul sult el (gyerek hisztizett, nem volt konnyu etetni, tisztaba rakni, altatni ut kozben) elkedvetlenedett, es mar inkabb egyedul megy a haverokkal beszelgetni, vagy csak az anyjanal pihen a lakasaban, mig o dolgozik. Olyan,mintha idegesitene egy kisgyerek, meg akkor is ha az ove. De nem ertem, akkor miert akarja elvinni minden hetvegen egy esetleges szakitaskor. Pokhendi, kotekedo, fenyegetozo, lekezelo a stilusa, de ha eszhez ter, kedves, szivemnek kicsimnek hiv. Nem tudom mi ez a kettosseg nala, es mit tehetek csaladunk egyutt maradasaert. Mig terhes voltam honapokig nem kelhettem fel, veszelyeztetett terhes voltam, aztan a picivel nem tudunk kimozdulni. Masfel-ket eve nem tudunk ugy idot szanni egymasra, ahogy szeretnenk, foleg a parom, aki megbolondul ha otthon kell lennie,hiszen leteleme a joves-menes.Azt is elismeri,hogy valoszinu mostanra sokallt be attol, hogy nem tudunk eleget mozogni, csak 1-2 orat tudunk itthonrol elszakadni. Bizom benne, hogy megvarja mig a kicsi nagyobb lesz, ehet mar szendvicset es tobbet tudunk kimozdulni es konnyebben. Anyagilag is eleg rosszul allunk a honap vegen egyik naprol a masikra elunk.
Kerem szepen szakertelme segitsegevel adjon nekem tanacsot, irja le a velemenyet a kialakult helyzetrol és adjon egy-ket megoldasi alternativat, mert szamomra a mi csaladunk a legfontosabb, es orulnek ha egybetarthatnam.
Koszonom szepen kedves segitseget: Kati
egy kisbaba lemondásokkal és önfeláldozással is jár. Az életünk ilyenkor örökre megváltozik, hiszen ez a csepp kis lény nekünk, felnőtteknek a gondjaira van bízva. 9 hónaposan nem tud vele utazgatni, nyaralni, bólingozni meg koncertekre járni. A gyermekvállalás felelősség! Nem várhatjuk azt, hogy ha majd felnő, és alkalmazkodik azokhoz a dolgokhoz amiket a szülei szeretnek, akkor lesz majd "boldog" a család! És addig? Addig Ő nőjön fel depiben és veszekedésben? Mit gondolnak, tud így boldog kisgyerek lenni? A különválás esetére pedig jogszabályok vonatkoznak. Nézzenek utána, mert ha jól emlékszem e szabályra, az apa, 2 éves koráig csak az otthonában láthatja a gyermekét, nem viheti el. Főként, ha a kicsi még anyatejen él.
Egy családba apa is kellene, ezért jó lenne, ha a párja megtanulná alkalmazni az apaszerepet.
Ezt a problémát nem lehet levelezés útján megoldani, és szerintem egyedül sem.
Ezért javaslom, nézzenek utána a lakhelyük szerinti nevelési tanácsadónak, és párkapcsolati tanácsadásra is kellene járniuk. Ezek általában ingyenesek.
A kineziológiát is javaslom, e módszernek a segítségével gyors előrelépés van, de ezt a TB nem támogatja, tehát fizetni kell érte. Ha módjukban áll, keressenek a lakhelyühöz közeli kineziológust.
Kérem, válasszanak a felsoroltak közül, mert szükségük van a segítségre.
Üdvözlettel: Aranyosi Éva
Aranyosi Éva 2011. 09. 26. 14:11
Köszönöm válaszát, illetve egyéb ötleteit.
Aranyosi Éva 2011. 04. 14. 09:55
igen, a kineziológia valóban hatásos a depresszió lelki okainak feltárására és annak "oldására".
Bővebb információkat talál a kineziológiáról weboldalamon: www.kineziologialap.hu
Üdvözlettel:
Aranyosi Éva Aranyosi Éva 2011. 02. 14. 09:04
Szeretném megkérdezni, hogy sok depressziós páciensed volt-e és ebből hány %-nak tudtál segíteni eredményesen?
Én személy szerint nagyon jó dolognak tartom, de nem én vagyok a beteg, viszont szeretnék segíteni. Tudom, hogy az orvosoknak az úgymond természetes gyógymódokról teljesen ellentétes véleményük van. De mostanában több mindenkitől hallottam, hogy pszichés betegeknél ronthat a helyzeten.
Mit jelent a ronthat? Nem mindenkinél ront? Akinél ront ott miben nyilvánul ez meg?
Köszönöm a segítségét!
Üdv: B.
Igen, volt már sok depressziós páciensem. Az javulás ("gyógyulás") arányai kb. 60-80%. Tapasztalataim szerint nem ront, -mitől rontana?- legfeljebb nem segít. Nem a módszer nem segít, általában az egyén érzi úgy, hogy nem képes változtatni. A legfontosabb ugyanis az illető aktív közreműködése.
Üdvözlettel: Aranyosi Éva 2010. 04. 14. 11:25