Sajátos nevelési igényű, mert tanulási zavara van

Csodálokzunk, ha a gyermekek összezavarodnánk és nem tudnka elgiazodini saját anyanylevübken?

Aki a fenti kuszán írt mondatot megérti, az már globálisan olvas, és értelmessé korrigál. Akkor is képes rekonstruálni a szöveget, ha fordítva vagy hiányosan látja a betűsort a szavakban. Amire idáig eljutunk, hosszú évekig kell gyakorolnia az agyunknak az olvasást. Ugyanígy, csak az emberi agy számára megtanulható, rendkívül összetett folyamat az írás, és a számrendszerben való számolás. Vannak, akiknek komoly problémát jelent a formális tanulási helyzetben megszerezhető ismeretszerzés, mert tanulási zavarral küzdenek.

A legfrissebb kutatások szerint a gyermekeknek akár 15-25 százalékát is érinti ez, éljenek a világ bármelyik országában.

Az iskolai sikertelenséget okozó tanulási zavarokról egyre többet beszélnek, és egyre többen kutatják napjainkban is. Vannak pontos ismeretek arról, hogy a változatos tünetegyüttest gyakran neurológiai (organikus) eltérés okozza.
Hátterükben nagyon eltérő okok állnak: örökölhetők, vagy az előidéző állapot lehet az agyműködés születés előtti, születéskor, vagy születés környékén történt sérülésének következménye. Azonban születés után is bekövetkezhet agyi fertőzés vagy trauma, oxigénhiány hatására.

A tanulási zavarnak, mint tartós állapotnak több formája ismert. Ez az elnevezés használatos az olvasás, írás, számolás vagy mindhárom megtanulásának, elsajátításának zavarára.
Az olvasászavar a diszlexia, az írászavar a diszgráfia, a számolászavar a diszkalkúlia. Ha mindegyik jelen van, akkor az iskolai készségek kevert zavara áll fenn. Mindegyik fogalom utal a görög eredetű “disz” szóra, amely „rosszul"-t jelent. Megtanul olvasni a diszlexiás is, írni a diszgráfiás is, és számol a diszkalkúliás is - csak éppen másként jut el odáig, sokáig rosszul olvas, ír vagy számol, és speciális segítséget igényel.

Tanulási képesség - tanulási siker

Érintse akármelyik tanulási területet a három említett közül – mindegyik esetben a tanuló értelmi képessége normál övezetbe eső ( IQ= 85-90 fölött), az elvárt szinten van, de nagy teljesítményszóródás mutatható ki az egyes intelligenciafaktorok, olyanok mint például a verbális és a képi gondolkodás esetében.
Feltűnő az a különbség, ami aközött van, amit az értelmi képességei alapján elvárnak tőle, és amilyen az egyes tantárgyi teljesítménye. Különösen szembetűnő ez, ha a gyermek intellektusa kifejezetten magas. Vizsgálatok szerint a tanulási zavarral küzdő gyerekek 2-3 százalékának az intelligenciahányadosa extrém magas: ők nagyon kreatívak, akár zseniknek tekinthetők. A pedagógiai sokféleség, és módszerek mellett, és gyakorlás ellenére az átlagos oktatási körülmények között mégsem tudnak megtanulni jól olvasni, vagy írni, számolni.
A gátló okok nem a környezeti tényezőkben keresendőek: hiába jár valaki rendszeresen iskolába, és tökéletesen lát, hall, vagyis nincsenek érzékszervi problémái, mégis súlyos tanulási problémákkal küzd. Ha mérjük a teljesítményüket, a hiba a hibahatár fölött van. Kezdetben még nem feltűnő a lemaradás, sokáig kompenzálható, leplezhető. De milyen áron?

Egy ötödikes diszkalkúliás diktálás után nem tudja leírni a négy- ötjegyű, vagy annál nagyobb számokat, és fejben számolva nem tudja, hogy a 700 az 200 + 500, és nem 20 + 500. Mégis ugyanazt tanulja matematikából, mint osztálytársai.
Hogyan képes erre? Lemarad? Akinek az iskolai pályafutása hatalmas energia befektetése mellett kudarcokkal telített, közömbössé, elutasítóvá vagy szorongóvá válik a tanulással, tanulási helyzettel szemben.

Az olvasás, számolás szorosan összefügg az írással, helyesírással, mert mindhármat meghatározza beszédfejlődés, az anyanyelv-elsajátítás. Szinte minden diszlexiás diszgráfiás is. A diszgráfiához, diszlexiához társulhat diszkalkúlia is.

Az olvasás, írás, számolás tanulásakor dekódolást végez az agyunk: olvasáskor hangzó nyelvvé, gondolattá alakítjuk a vizuális kódokat (betűket), íráskor a hallott jeleket vizuális kódokká, és számláláskor, számoláskor attól függően, hogy fejben vagy írásban végezzük szintén kódolt információkat reprodukálunk. Ehhez olyan pszichikus funkciók ép működése is szükséges, mint az emlékezet, a figyelem, az észlelés (hallás, látás, téri tájékozódás) és a motorium (mozgás).

Aszerint, hogy a funkciósérülés mikor következik be, elkülönítünk szerzett (meglévő elvesztésekor) és fejlődési (veleszületett) tanulási zavarokat.

A megkésett, lelassult, vagy másként fejlődő részképességek egészen korai gyermekkorban felismerhetőek. A diszlexiások 20-30%-a például megkésett beszédfejlődésű volt. Az ügyetlen, bizonytalan mozgás, a rossz térbeli tájékozódás szintén negatívan hat az ismeretfeldolgozásra.

Ki állapítja meg a tanulási zavart?

Bár a gyanújeleket, a tanulási zavar veszélyeztetettséget már óvodás korban fel lehet ismerni jellegzetes jegyei alapján, magának a tanulási (olvasás, írás, számolás) zavarnak azonosítása iskolás korban lehetséges. De az időbeniségnek fontos szerepe van.

A diagnózis felállítása az országos vagy megyei, fővárosi szakértői bizottságok, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakembereinek feladata. 
Ők állapítják meg diszlexiás, diszgraphiás, diszkalkúliás tanulónál a sajátos nevelési igényt (SNI), ezen belül a tanulási zavarok esetében a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességét. (Ezt a kifejezést a közoktatási törvény és rendelkezései szerint alkalmazzák).
Ugyanígy jogi kategóriák szerinti a tanulási zavarral küzdők ellátása, és a normatív finanszírozása is. A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozására habilitációs, rehabilitációs vagy fejlesztő foglalkozást kell szervezni.

Magyarország olyan szerencsés, hogy egyedülálló módszere van az olvasászavarok, és az írászavarok korrekciójára is, melyet Meixner Ildikó dolgozott ki. A meixner-módszer diszlexia / diszgráfia prevenciós és reedukációs módszer. Javasolt azonban több terület fejlesztését egy időben végezni: mozgást és észlelést fejlesztő terápiákkal, a hiányok, torzulások rendezésével vagy adott funkciók újratanultatásával a diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia prevenciót vagy reedukációt ki kell egészíteni.

Ha a gyermek/tanuló időben megkezdett, intenzív terápiában részesül, súlyos tanulási zavarának csak maradványtünetei lesznek, amely már nem gátolja felnőttként a munkavállalásban, boldogulásban. Ez azonban hosszú évek korrekciós munkájának eredménye, amelyhez mind a pedagógusnak, mind a szülőnek előítéletek nélkül, a gyermek korai életszakaszában fel kellett vennie a kapcsolatot a szakszolgálatok (nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok, beszédjavító intézet) szakembereivel. De, ha mindez nincs, akkor a pályaválasztásában komoly korlátok lesznek.

Magyarországon alig vannak az iskolás korúak számára terápiás ellátó helyek, fejlesztő központok. Ha kiderül a sajátos nevelési igény, akkor a szülő együttműködésével a szakértői bizottság a gyermek számára csak intézményt (iskolát) jelölhet ki. Olyat, ahol a különleges gondozást az iskola biztosítja szakemberei (gyógypedagógus) által. Leginkább helyben szervezi meg a habilitációs, rehabilitációs foglalkozást. Többlettámogatást igényelhet az iskola, ha integrált nevelést vállal.

Ha a gyermek eddigi iskolája e feltételek megteremtésére nem vállalkozik, a tanulóra váró intézményváltás méginkább megnehezítheti számára az iskolai adaptálódást. Azok közülük a szerencsés gyerekek, akiknek szülei iskolaválasztáskor befogadó, integráló (kijelölhető) intézményre találtak.

Forrás: Fővárosi Beszédjavító Intézet
Kép: paperelements / Pixabay