SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A fokozott szülői stressz is okozhat csecsemőkori hasfájást

Családinet [cikkei] - 2019-08-13
Bizonyos felmérések szerint akár minden harmadik csecsemőt is érinthet az úgynevezett csecsemőkori krónikus hasfájás. A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súlyállás vagy egyéb aggasztó tünet esetén érdemes kizárni az esetleges szervi okokat.
A fokozott szülői stressz is okozhat csecsemőkori hasfájást

Csecsemőkorban a gyermekek többet sírnak, mint más életkorokban; egyes felmérések szerint az első hat hétben teljesen normálisnak tekinthető a napi két óra, de még három hónapos korban is átlagosan napi egy órát sírnak a babák – mondja Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Hozzáteszi: természetesen a csecsemők sok mindentől sírhatnak, hiszen érzéseiket, szükségleteiket így fejezik ki, a kólikás csecsemő azonban nem az éhség, vagy a telt pelenka miatt jelez.

A kólika viszonylag egyszerűen, az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Eszerint: ha a csecsemő legalább 3 hete, a hét három vagy több napján, napi több mint 3 órát sírással tölt, és ennek más oka nem található, kólikával van dolgunk – magyarázza a szakorvos. A csecsemőkori kólika alapvetően a funkcionális kórképek közé sorolható, ami azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. A probléma egyaránt jelentkezik fiú és leány, anyatejjel és tápszerrel tápláltakban, érett és koraszülött csecsemőkben.

Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólikával van dolgunk, a tünetek kezdetének és végének mindenképpen három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre kell esnie. Ezenkívül a visszatérő és elhúzódó epizódok hátterében ki kell zárni a szervi okokat, valamint nem társulhat melléjük súlyfejlődési nehézség vagy láz – hangsúlyozza Dr. Cseh Áron.

Cseh Áron

A legújabb feltételezések a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bélrendszer túlzott periszaltikáját, valamint a bélflóra eltolódását feltételezik a kólika hátterében. A terhesség vagy a szoptatás alatti anyai dohányzás szintén fokozott kockázatot jelenthet, a legfontosabb tényező azonban kétséget kizáróan a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek – fogalmaz a szakember. Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz, vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Az első gyermekes szülők például gyakrabban számolnak be kólikáról, ami vélhetően az idegeskedés, a kezdeti stressz számlájára írható. Dr. Cseh Áron elmondja, a csecsemőkori kólika kezelésében legfontosabb annak megértése, hogy a kórképet funkcionális jellege miatt biopszichoszociális megközelítésben kell gyógyítani. A szakemberek feladata, hangsúlyozza, hogy megértessék a szülőkkel, hogy a csecsemőkori hasfájás gyakori jelenség, és ha kizártuk a szervi okokat, akkor a baba megnyugtatásán kívül más teendő nincs. Első vonalbeli kezelésként a kólikás csecsemők etetését és a szülők nyugtatási technikáját érdemes átgondolni. A többi kezelési technikák (pl. gyógyszerek) rutinszerű alkalmazása nem javasolt kólikában, mert az esetek döntő többségében hatástalannak bizonyulnak.

A csecsemőkor után, a gyermekkor későbbi szakaszaiban is jelentkezhet hasfájás. Ez az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati és gyermekgasztroenterológiai probléma, amivel a szülők orvoshoz fordulnak gyermekükkel. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket is érinthet – magyarázza az egyetemi adjunktus, majd hozzáteszi: krónikus gyermekkori hasfájásról akkor beszélhetünk, ha legalább 2-3 hónapja fennállnak a hasi panaszok.

Bár az esetek nagy részében nem szervi, hanem funkcionális ok áll a háttérben ekkor is, mégis fontos kizárni az aggasztó jeleket, amelyek szervi eltérésre, betegségre utalhatnak. A családban előforduló gyomorbélrendszeri betegség, a fizikális vizsgálattal észlelhető kifejezett eltérések, vagy a véres széklet utalhat szervi okra, amikor további gyermekgasztroenterológiai kivizsgálás lehet szükséges – hívja fel a figyelmet az egyetemi adjunktus. Csecsemőkorban a tehéntejallergia lehet okozója, ami akár az anyatejjel is átkerülő tehéntejfehérje molekulákra adott bélgyulladás következménye. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet főleg csecsemőkorban, ekcéma, táplálási és súlyfejlődési problémák. Kimutatására a tehéntejfehérje megvonásával, majd visszaterhelésével, a tünetek megfigyelésével van lehetőség. A tejallergiát, akárcsak a gyermekek 1-2%-ánál előforduló többi ételallergiát (a tojás, szója, olajosmag, gabona, és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra kinövik a kicsik. A tejcukor felszívódási zavar nem összetévesztendő a tejallergiával, ez a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztását követően hasmenéssel és hasfájással jár, és nem nőhető ki.

Hasi vizsgálat

A lisztérzékenység vagy cöliákia szintén nem ételallergia, bár búzafélékre is létezik allergia, hanem egy autoimmun kórkép, amit vérvétellel lehet igazolni, és szigorú, élethosszig tartó diétát igényel. A cöliákia gyakorisága nő, a lakosság 1-2%-át érinti, de a diétát csak orvosi javaslatra szabad elkezdeni, mert az önkényesen elkezdett gluténmentes étrend lehetetlenné teheti a kimutatást. A gyulladásos bélbetegség (IBD) bár még ritka kórképnek számít hazánkban, de hasonlóan a többi fejlett országhoz, a gyakorisága nő, amelyhez a genetikai tényezők mellett feltehetően hozzájárulnak a környezeti hatások, az ételekben található bélgyulladást kiváltó anyagok. Az IBD tünete lehet hasmenés, véres széklet, de néha csak súlycsökkenés, vagy akár bélrendszeren kívüli tünet is, mint visszatérő láz, szem-, izületi-, vagy bőrgyulladás.

Összefoglalva: az akut, vagyis hirtelen jelentkező hasfájás gyermekkorban leggyakrabban fertőzéses eredetű, amely hasmenéssel és hányással járhat, ilyenkor a legfontosabb a tünetek enyhítése, folyadékpótlás, és jó hatású lehet bizonyos probiotikumok adása mondja Dr. Cseh Áron. Mint fogalmaz, orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot, lecsökken a vizelet mennyisége, bágyadttá válik, vagy a hasi fájdalom kifejezetten erős és egy ponton jelentkezik, esetleg a széklet véressé válik. Ilyenkor háziorvosnak vagy ügyeleti időben a háziorvosi ügyeletnek érdemes megmutatni a gyermeket, akik eldöntik, hogy szükséges-e kórházi beutalás. Az elhúzódó hasfájás – amennyiben 2-3 hónapon túl is fennáll – krónikus jellegűnek mondható, háziorvosi vagy gyermekgasztroenterológiai szakvizsgálatot igényelhet – tette hozzá az adjunktus.

Kapcsolódó cikkeink:

 

Képek: Kovács Attila - Semmelweiss Egyetem

Indexkép: Ben_Kerckx / pixabay

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Magát okolta a kisfiú, amiért megrúgta az edző - nyilatkozott az édesanya, aki az internetről tudta meg, mi történt

Magát okolta a kisfiú, amiért megrúgta az edző - nyilatkozott az édesanya, aki az internetről tudta meg, mi történt

"Ő azt hitte, hogy annyira rosszat tett, hogy ezt megérdemelte. És még szégyellte is" - mondta el az anya.
Klimax: teljes kép a változókorról

Klimax: teljes kép a változókorról

Vannak, akiket hirtelen és váratlanul ér, hogy beléptek a változókorba, míg mások évek óta tudatosan készülnek rá. Mutatjuk, melyek a klimax tünetei, és hogy milyen életmódbeli és étrendbeli változásokkal tudunk enyhíteni a kellemetlenségeken.
Barna folyás: mit jelent és mikor kell aggódni?

Barna folyás: mit jelent és mikor kell aggódni?

A női ciklus során számos változást tapasztalhatunk, amelyek közül az egyik leggyakoribb a barna folyás. Sokan aggódnak, amikor ilyen jelenséget tapasztalnak, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy mi állhat a háttérben.
Segítő közösség tüdőfibrózissal élőknek

Segítő közösség tüdőfibrózissal élőknek

A betegszervezetek olyan non-profit szervezetek, amelyek rendkívül értékes segítséget adhatnak különböző krónikus betegségben szenvedőknek a klasszikus értelemben vett betegellátáson túl. Ezek a szervezetek adott betegségcsoportok szerint szerveződnek, és döntően önkéntesek munkáján alapulnak. A Magyar Tüdőfibrózis Egyesület a tüdőfibrózissal élők számára nyújtja azokat a betegszervezeti szolgáltatásokat, amelyek jelentős befolyással lehetnek az érintettek életminőségére.
Lábszárból kivett ideggel mentették meg egy beteg látását a Semmelweis Egyetemen

Lábszárból kivett ideggel mentették meg egy beteg látását a Semmelweis Egyetemen

Hazánkban először a Semmelweis Egyetem plasztikai sebészei és szemészei közösen hajtották végre azt a speciális műtétet, amely során a beteg lábszárából kivett 15 centiméteres ideget ültették be egy érzőideg és a szem szaruhártyája közé, hogy a páciens visszanyerhesse a szaruhártya érzékelési funkcióját.
A szerkesztő ajánlja