SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kihalóban lévő madárfaj megmentésében segít az Állatkert

Családinet [cikkei] - 2022-03-02
A Budapesti Állatkertben kikelt ritka tarvarjak kerültek vissza egykori természetes élőhelyükre egy spanyolországi visszatelepítési program részeként. A veszélyeztetett tarvarjak Európából már régen kipusztultak, csak Északnyugat-Afrikában és a Közel-Keleten maradtak fenn kisebb állományaik. A magyar főváros állatkertje évek óta sikeresen szaporítja őket, s az itt kikelt fiókákból már korábban is több madarat telepítettek vissza a természetbe.
Kihalóban lévő madárfaj megmentésében segít az Állatkert

Az állatkerti természetvédelmi munka legszebb pillanatai közé tartozik, amikor a tenyészprogramok részeként egy-egy veszélyeztetett, és a vadonban megritkult faj állatkertben világra jött egyedeit visszatelepítik természetes élőhelyükre. Ilyen visszatelepítésre került sor néhány nappal ezelőtt a spanyolországi, közelebbről dél-andalúziai Vejer de la Frontera térségében is, ahol több mint kéttucat ritka tarvarjú csatlakozhatott a vadonban élő fajtársakhoz. Közülük négy állat a Budapesti Állatkertben kelt ki 2021-ben.

 

Milyen állat a tavarjú?

A tarvarjú (Geronticus eremita) magyar neve kissé megtévesztő, hiszen ez a faj nem a varjakkal áll közeli rokonságban, hanem az íbiszfélék közé tartozik. A tar jelzőt onnan kapták, hogy a fejük búbja teljesen csupasz. A tarkójukon viszont borzas tolldíszt viselnek. Tollazatuk színe első látásra egyöntetű feketének tűnik, ám ha a madarakat jobban megnézzük, a szárny egyes tollain fémesen csillogó, bronzszínű színhatás figyelhető meg. Ez különösen napsütéses időben látszik jól.

A faj elterjedési területe eredetileg az egész mediterrán régiót magába foglalta, ideértve Észak-Afrikát, a Közel-Kelet egy részét, illetve Európa déli felét, Spanyolországtól az Alpok mentén át egészen a Balkánig. Évszázadokkal ezelőtt még Magyarország területén is előfordultak tarvarjak, az erre utaló emlékeknek az „utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó több cikke is szentelt.

Az idők során a tarvarjak – nagyrészt az emberi tevékenységgel összefüggésben – a legtöbb élőhelyükről teljesen eltűntek. Európából legkésőbb a XIX. századig mindenhol megszűntek vadon élő állományaik, és mára egykori elterjedési területük Európán kívüli részén is alig maradt belőlük. Jelenleg a fajnak egy nem vonuló állománya ismert Marokkóból, nagyjából hétszáz egyeddel, és egy vonuló törökországi állomány, további mintegy kétszáz egyeddel. A harmadik, egészen a közelmúltig fennmaradt populáció, a szíriai, szintén vonuló állomány 2015 óta gyakorlatilag megszűnt. Így ma ezernél is kevesebb vadon élő tarvarjú van az egész világon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a tarvarjút a veszélyeztetett fajok között tartja számon.

 

Tarvarjak Budapesten

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már évtizedek óta foglalkoznak tarvarjakkal. Nemcsak bemutatják, hanem rendszeresen szaporítják is őket. Az állatok a Kisszikla oldalában található, úgynevezett keselyűröpdében laknak, egy térben a fakó keselyűkkel, a koronásdarvakkal és több más madárfajjal. A tarvarjak a röpdében kialakított sziklapárkányon szoktak fészkelni: tavaly kilenc, tavalyelőtt pedig tizenegy fióka kelt ki és cseperedett fel sikeresen.

Az Állatkert természetesen részt vesz az Európai Állatkert és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott, természetvédelmi célú, összehangolt tarvarjú tenyészprogramban is. E program keretében az elmúlt években többek között Amszterdamba, a lengyelországi Opole állatkertjébe, valamint az Egyesült Arab Emírségekbe is kerültek budapesti tarvarjak. Több alkalommal előfordult az is, hogy a budapesti kelésű tarvarjú fiókák felcseperedve visszatelepítési program részesei lettek. Korábban egy ausztriai, mostanában pedig egy spanyolországi programban vesz részt az Állatkert.

 

Spanyol visszatelepítési program

A „Proyecto Eremita" elnevezésű tarvarjú visszatelepítési program 2003-ban indult azzal a céllal, hogy a Spanyolország területén egykor őshonosnak számító, de onnan már évszázadokkal ezelőtt eltűnt tarvarjak újra jelen legyenek az Ibériai-félsziget faunájában (az elmúlt évtizedekben csak Marokkó felől érkező, kóborló példányokat láttak az országban). A visszatelepítéseknek köszönhetően ma már több mint száz tarvarjú él vadon Andalúzia területén, mintegy kéttucat fészkelő párral. A további visszatelepítések célja egy önfenntartó állomány kialakítása. Ehhez járulnak hozzá a Budapesten kelt állatok is.

tarvarjú jaladóval elengedés előtt
fotó: Proyecto Eremita

A magyar főváros állatkertje eddig két alkalommal küldött fiatal tarvarjakat spanyolországi visszatelepítésre. Először 2020 végén, amikor az abban az évben kelt fiókák közül hat utazott Andalúziába: ezeket a madarakat, más állatkertekből érkezett társaikkal együtt 2021 elején engedték el. Legutóbb pedig a 2021-ben kikelt budapesti fiókák közül utazott el négy egyed Spanyolországba, még december közepén.

A visszatelepítésre szánt fiatal madarak először a Jerezi Állatkertbe kerültek, majd öt hetet töltöttek a Barbate község külterületén, a San Ambrosio tarvarjú állomás szoktató röpdéjében, hogy az ottani éghajlathoz hozzászokjanak. A Budapestről érkezett madarakkal együtt összesen több mint két tucat, különböző európai állatkertekből érkezett tarvarjút készítettek fel a visszatelepítésre, amelyre végül néhány nappal ezelőtt kerülhetett sor.

 

Tarvarjak a vadvilág napján

Most csütörtökön, március 3-án lesz a vadvilág napja, amelyet az ENSZ kezdeményezésére 2014 óta tartanak meg évről évre ezen a napon. A Fővárosi Állat- és Növénykert a csütörtöki vadvilág napján a 18 éven aluliaknak szóló kedvezménnyel, illetve változatos programokkal várja a nagyközönséget, különösen az óvodásokat, iskolásokat, tanulmányi csoportokat. A vadvilágról, és annak védelméről szóló programok egyike kifejezetten a tarvarjakkal ismerteti meg az érdeklődőket. Ez a program 13 órakor kezdődik majd a tarvarjaknak is otthont adó röpdénél. A vadvilág nap állatkerti programjairól itt olvashatók további információk https://zoobudapest.com/tervezz-velunk/programtervezo/programnaptar/2022-03-03-vadvilag-nap

 

Videó a visszatelepítésről

A tarvarjak visszatelepítéséről az Állatkert egy kisfilmet is közzétett, amely a városligeti intézmény hivatalos Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján is elérhető:

Nyitókép: Bagosi Zoltan

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja