SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Új állatok a Biodóm szabadtéri kifutóiban

Családinet [cikkei] - 2024-08-23
Benépesültek a Biodóm kültéri kifutói a Budapesti Állatkertben. Az intézmény ugyanis fontosnak tartotta, hogy amíg a beruházás szünetel, addig is használják az új létesítményt állatok bemutatására. Hosszú szünet után ismét vannak szürkemarhák és bivalyok, a sörényes juhokat és a tevéket pedig tágasabb helyen láthatják a látogatók.
Új állatok a Biodóm szabadtéri kifutóiban

Mától egy új bemutató zónával bővült a Fővárosi Állat- és Növénykert közönség által is látogatható területe, és ezzel a bemutatott állatok köre is gyarapodott. Megnyitották ugyanis a látogatók előtt a Biodóm szabadtéri kifutóinak egy részét. Az újonnan megnyílt zóna nagyjából egy hektár kiterjedésű, amelynek felét az állatkifutók területe teszi ki, a másik felét pedig a látogatói sétányok, illetve az újonnan létrejött, részben már be is ültetett zöldfelületek foglalják el.

Az Állatkert vezetése tavasszal jelentette be, hogy még az idén szeretnék legalább ideiglenesen benépesíteni a Biodómhoz tartozó kültéri kifutókat. A cél az volt, hogy addig is, amíg a Biodóm beruházás szünetel, a területet használhassa a közönség, és ott állatok, látnivalók, élmények várják a látogatókat.

Persze a Biodóm egészéhez hasonlóan ezek a kifutók sincsenek még teljesen készen, noha jelenleg is igen előrehaladott műszaki készültségben állnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eredetileg ide szánt állatokat – elefántokat, orrszarvúakat, törpecsimpánzokat és társaikat – most még nem lehetne bennük elhelyezni. Azonban saját erőből így is megoldható volt, hogy a kifutókat alkalmassá tegyék néhány más, szintén érdekes állat számára. Mindez összhangban van az intézmény azon stratégiai elképzelésével, hogy a területet a befejezésig is értelmes, az Állatkert küldetésével összeegyeztethető célokra lehessen használni.

A mai naptól látogatható, újonnan megnyílt bemutató zóna legnagyobb újdonságai a magyar szürkemarhák és a bivalyok. Az Állatkert története során ugyan nem először mutatnak be ilyen állatokat, de az elmúlt években nélkülözni kellett őket a városligeti intézmény közönségének. Szürkemarhák például utoljára 26 éve voltak a Budapesti Állatkertben, karámjuk akkor a mai játszótér helyén volt.

A magyar szürkemarhákat a legtöbben úgy ismerik, mint a magyarság ősi szarvasmarha fajtáját, amely a honfoglalókkal együtt érkezett a Kárpát-medencébe. Még a Feszty-körképre is szürkemarhákat festettek. A régészeti leletek alapján azonban tudjuk, hogy még az Árpád-kor nagy részében is viszonylag kis termetű, rövidszarvú marhák voltak jellemzőek Magyarországon. A szürkemarhákra utaló nyomok csak a tatárjárást követő időkben jelennek meg a régészeti állatcsont anyagban. Valószínű, hogy a magyar szürke helyben alakult ki. Később Európa-szerte híressé vált a fajta, amelyet a magyar pusztáról lábon hajtottak Nyugat-Európa, elsősorban a német területek állatvásárjaira. A szürkemarhák hatása történelemformálónak mondható, hiszen számos nagynevű, a magyar történelemben fontos szerepet játszó família, így a Batthyány, a Bethlen, a Nádasdy vagy a Thököly családok is a tőzsérkedés, vagyis a marhakereskedelem bevételei nyomán emelkedtek fel és erősödtek meg. A marhákat nyugatra hajtó, felfegyverzett marhahajcsárok, a hajdúk is fontos szereplői a magyar történelemnek.

A szürkemarhák tartása egykor általános volt a Kárpát-medencében, ám később egyre inkább más marhafajtákat kezdtek előnyben részesíteni a hazai állattenyésztésben. A második világháborút követő évtizedekben a szürkemarhák csaknem teljesen eltűntek, s néhány elkötelezett szakembernek köszönhető, hogy végül megmenekültek a kihalástól. A megmentők között volt az Állatkert egykori igazgatója, Anghi Csaba is.

Szürkemarha

A Hortobágyról az Állatkertbe érkezett szürkemarhák beszoktatásának egyik érdekessége volt, hogy kifutójuk egyik oldalán egy nagy betekintő ablakfelület található, amely az állatok felől nézve tükörként működik. Mivel a szürkemarhák ilyesmivel korábban soha nem találkoztak, az első napokban többször is hosszú perceken át csodálkozva meredtek saját tükörképükre.

A bivaly, mint háziállat eredetileg Ázsiából való, ahol 4-5 ezer évvel ezelőtt háziasították, s onnan jóval később került be Európába. A Kárpát-medencében először a hunok, illetve az avarok tarthattak bivalyt. Vitatott, hogy a magyarság mióta ismeri ezeket az állatokat, mert ugyan Árpád-kori forrásokból is ismerünk valószínűleg bivalyok tartására vonatkozó utalásokat, nagyobb számban inkább a török hódoltság korában terjedhettek el. A mezőgazdaság gépesítésével azonban egykori jelentőségüket szinte teljesen elvesztették.

bivalyok

A bivalyok és a szürkemarhák mellett a Biodóm kifutóiban sörényes juhok, illetve kétpúpú tevék is helyet kaptak. Ezeket az állatokat ugyan eddig is láthatta a közönség, de most nagyobb, tágasabb férőhelyre költöztek.

Az újonnan megnyílt zónában bizonyos tereprendezési, kertészeti munkálatok még folyamatban vannak, de mivel az állatok már birtokba vették a kifutókat, az Állatkert úgy döntött, hogy még a nyár vége előtt megnyitja a területet a látogatók előtt. Dr. Sós Endre, az intézmény vezetője a megnyitón úgy fogalmazott, hogy a terület megnyitása „kis lépés a Biodómnak, de nagy lépés az Állatkertnek”.

A kifutók ideiglenes benépesítése nem az első olyan lépés, amellyel az Állatkert a beruházás szüneteltetése idején is igyekszik hasznosítani a Biodóm már elkészült létesítményeit. Már a múlt év végén a területen látható volt a Sárkány Éve Lampion Fesztivál, majd idén márciusban a Fénydóm fényművészeti tárlat helyszíne is a Biodóm volt. Mindezek mellett tartottak már a létesítményben családi musical előadást, a Fővárosi Önkormányzat által szervezett állásbörzét és több más programot is. Ezeken az eseményeken hatvanezernél is több látogató vett részt összesen.

fotó: Bagosi Zoltán

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

24 éve hiába várták haza szülei - megtalálták a 2000-ben eltűnt kisfiú, Till Tamás holttestét

24 éve hiába várták haza szülei - megtalálták a 2000-ben eltűnt kisfiú, Till Tamás holttestét

A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas, csak erős idegzetűek olvassanak tovább. Till Tamás 11 éves volt, amikor 2000-ben egy vadasparkba indult - de már sosem ért haza. Szüleinek 24 évet kellett várniuk arra, hogy kiderüljön, mi történt gyermekükkel. Holttestét most megtalálták, és ezzel sokkoló történetre derült fény.
Súlyosbodó visszérhelyzet nyáron? Így előzhetjük meg

Súlyosbodó visszérhelyzet nyáron? Így előzhetjük meg

Minél magasabb a hőmérséklet nyáron, annál kevesebb ruhát hordunk. A lenge öltözet vagy fürdőruha viselete azonban nem mindenki számára felszabadító érzés. Sokan küzdenek ugyanis visszerekkel, amelyek a melegben még feltűnőbbé válnak és gyakran fájdalmasak. A Budai Egészségközpont érsebész főorvosa, dr. Barta László összefoglalja a visszérrel kapcsolatos tüneteket, a leghatékonyabb megelőzési módszereket és a kialakult betegség kezelési lehetőségeit.
Milyen hormonális betegségek okozhatnak elhízást?

Milyen hormonális betegségek okozhatnak elhízást?

A testsúlygyarapodásnak legtöbbször természetes oka van: több energiát viszünk be, mint amennyit leadunk. De vannak bizonyos jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy hormonális háttere lehet a hízásnak - elsősorban ilyen, ha más okkal nem magyarázható a testsúly növekedése. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista azokat a gyakoribb endokrinológiai betegségeket vette számba, amelyek hízást okozhatnak.
Célba ért: 1993 km-t tekert Szentestől Párizsig az olimpiára Laci bácsi, a 80 éves nyugdíjas tesitanár

Célba ért: 1993 km-t tekert Szentestől Párizsig az olimpiára Laci bácsi, a 80 éves nyugdíjas tesitanár

Cseuz László 16 nap alatt érkezett meg Párizsba, a nyári olimpiai játékok helyszínére péntek délután.
Szabad-e hepatitiszes betegnek alkoholt innia?

Szabad-e hepatitiszes betegnek alkoholt innia?

Az alkohol alapvetően toxikus hatással bír a májra, és a korábbi, szívesen hangoztatott mondásokkal ellentétben, mára bebizonyosodott, hogy nincs is még egészségesnek mondható alkoholmennyiség. Mindez nem jelenti azt, hogy alkalmanként nem lehet koccintani egy-egy pohárral, de májbetegséggel élőknek nagyon körültekintőnek kell lenniük ezen a téren. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, van-e olyan mennyiség, amit még elfogyaszthatnak a hepatitiszes betegek, befolyásolja-e ez a kezelést, illetve milyen tünetek esetén kell mindenképpen orvoshoz fordulni.
A szerkesztő ajánlja